Minden harmadik középkorú magyart érint ez a betetgség

/ 2014.11.04., kedd 14:15 /
Minden harmadik középkorú magyart érint ez a betetgség

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a halálozások 50 százalékért felelősek a szív-és érrendszeri betegségek. A betegség sajnos évekig tünetmentes lehet, ezért fontos, hogy ha valaki fokozott kockázatnak van kitéve, vagy a korai tünetek között lábfájdalmat, zsibbadást tapasztal, forduljon orvoshoz.

Az érfal szerkezetének átalakulása már meglehetősen korán, akár a harmincas évek elején elkezdődhet. Azoknak, akik dohányoznak, cukorbetegek, magas a koleszterinszintjük vagy a vérnyomásuk, túlsúlyosak, esetleg közeli hozzátartozójuknak volt érszűkülete - ezáltal a hajlam is nagyobb - érdemes különösen odafigyelni a betegség megelőzésére. Az érszűkület kockázata pedig a kor előrehaladtával az emberek többségénél megnő. A betegség legenyhébb formájában szenvedőknél is kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki infarktus vagy stroke.

Az érszűkület a verőerek (artériák) falának kóros átalakulása, amikor a belső átmérő csökken, elmeszesedik az érfal, így a keringő vérmennyiség is kevesebb lesz. A komoly tünetek rendszerint az ér 75 százalékos beszűkülésekor lépnek fel. Emiatt romlik a szövetek tápanyag és oxigén ellátása. Mivel az erek az egész testet behálózzák, ezért ha valahol szűkület van, akkor a szívben infarktus, az agyban trombózis, a végtagokban pedig szakaszos sántítás léphet föl. Az agyi keringési zavarnak súlyos következménye lehet: a stroke és a bénulás. Az alsó végtagokban kialakuló érszűkület pedig fekélyesedéssel járhat, aminek amputáció  lehet a következménye. Sajnos előfordul, hogy mindhárom típusú érbetegség az évek folyamán kialakul, egymás után vagy egyszerre - mondta a Válasz.hu-nak Meskó Éva, belgyógyász - angiológus szakorvos.

Emelkedik a betegek száma
Pest megyében 20 000 beteg adatainak számlálásakor megállapították, hogy az érbetegek 70 százaléka a 30-60 éves korosztályba tartozott. Ez alátámasztja azt a megfigyelést, hogy a fiatal érbetegek száma nő. Magyarországon évente átlagosan 8-9000 betegen végeznek végtagcsonkolást érbetegség miatt - mondta Meskó Éva, belgyógyász - angiológus szakorvos.

A korai felismerés fontos az időben megkezdett kezeléshez. A betegség legelső stádiumában nincsenek tünetek, ilyenkor csak műszeres vizsgálattal lehet kimutatni az erek meszesedését. Ez a doppler ultrahangos vizsgálat, ami méri a lábakban és a karban is a vérnyomást. Az első felismerhető tünet, amikor járáskor lábfájdalom alakul ki, főleg a vádliban. Ez a fájdalom egy kis pihenőnek köszönhetően megszűnik, de aztán további séta után újrakezdődik. A harmadik stádiumban már nyugalmi helyzetben is kialakul a zsibbadás, a beteg azt tapasztalja, hogy hidegek a végtagjai. Ehhez társulhat még a láb időnkénti elkékülése, elfehéredés. Az érszűkület legsúlyosabb formája, amikor a végtag fekélyes lesz, ennek következtében pedig elhalhatnak a szövetek. 

A genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, de sokat segít az egészséges táplálkozás, a gyakori, de nem megerőltető mozgás és a rendszeres szűrés. A korai felismerésnek és a gyógyszeres kezelésnek köszönhetően nagymértékben javulhat a beteg állapota.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.