A fukusimai atomerőműben természeti csapás nyomán bekövetkezett márciusi nukleáris katasztrófa óta élénken foglalkoztatja az európai közvéleményt az unió ban működő nukleáris létesítmények biztonsága. A japán eseményekre az Európai Bizottság és az Energiatanács is reagált, és már március végén felülvizsgálatot sürgettek az uniós tagállamokban működő reaktorok körében. Bár az európai atomerőművek - köztük a paksi - teljes mértékben megfelelnek a nemzeti és nemzetközi hatóságok előírásainak, a fukusimai esetből mindenkinek le kell vonnia a tanulságokat, és ennek során tovább kell javítaniuk a biztonság eddig elért magas szintjén.

A stresszteszt - hivatalos nevén: célzott biztonsági felülvizsgálat - célja Magyarországon a paksi atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése, a szükséges beavatkozások meghatározása rendkívüli helyzetek esetére. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott vizsgálat a paksi atomerőmű mind a négy reaktorblokkjára kiterjed, beleértve a kiégett fűtőelemeket tartalmazó pihentetőmedencéket is. A munkafolyamatnak elsősorban a rendszer gyenge pontjait kell feltárnia, s meg kell mutatnia, hogy az erőmű mennyire képes ellenállni extrém terheléseknek. Mielőtt bárki azt gondolná, valamiféle titkos kísérlet veszi kezdetét Pakson, nem árt leszögezni: a teszt valójában virtuálisan folyik majd, a működésbe nem avatkoznak be, a szakemberek inkább a váratlan események hatásait próbálják meg felmérni számítógépes szimulációk és modellszámítások segítségével.

A lehetséges külső okok között egy esetleges földrengés, a Duna túlságosan alacsony vízszintje, eddig még sosem látott árvíz, villámcsapás, jég- és hótorlasz, szélsőséges hőmérséklet-változás, valamint ezek kombinációi szerepelnek. Az elemzést abból a feltételezésből kiindulva kell elvégezni, hogy az atomerőmű és környéke 72 óráig megközelíthetetlen nehéz gépjárművekkel, s 24 óráig még a könnyű, hordozható eszközöket sem tudják eljuttatni a létesítménybe. A belső okok főként technikai problémák lehetnek: összeomlik a villamosenergiarendszer, leállnak a blokkok, az erőmű áramellátása is veszélybe kerül, vagy a használt fűtőelemek hűtésére szolgáló eszközök működésében lép fel üzemzavar.

A vizsgálat arra azonban nem fog választ adni, mi történik, ha szabotázs vagy terrorakció miatt történne katasztrófa. A terrorcselekmények kockázatainak mérlegelése ugyanis nemzetbiztonsági kérdés. Ráadásul a gyenge pontok fel fedése jó ötletet adhatna a terroristáknak.

---

A stresszteszt menetrendje

Augusztus 15.: A paksi atomerőmű jelentést készít a felülvizsgálat előrehaladásáról az Országos Atomenergia Hivatalnak.

Szeptember 15.: A hivatal ebből nemzeti jelentést készít az Európai Bizottságnak.

Október 31.: A paksi atomerőmű összeállítja a felülvizsgálat eredményeiről szóló végleges jelentését.

December 31.: Ez alapján az Országos Atomenergia Hivatal biztonságnövelő intézkedéseket ír elő a paksi atomerőmű üzemeltetőjének, s elkészíti a nemzeti jelentés végső formáját, amit elküld Brüsszelnek.

2012 első félév: Az Európai Bizottság összefoglalja a nemzeti stressztesztek tanulságait, és jelentést készít az unióban lévő atomerőművek állapotáról.