„A keménykedés kétélű fegyver”

/ 2017.08.30., szerda 16:03 /

„A kijelentést nem lehetett szó nélkül hagyni” – állítja hazánk volt hágai nagykövete a távozó holland nagykövet szavairól. Az Orbán-kormányt terroristákhoz hasonlítani Sümeghy Gyula szerint is elfogadhatatlan, de a kardcsörtetéssel óvatosan kellene bánni.

– Ha egy tízes skálán a legmagasabb érték a legerősebb diplomáciai válaszcsapást jelentené, akkor ön hova tenné a hágai magyar nagykövet hazahívását?

– A hetes és a nyolcas közé. A legerősebb válasz a diplomáciai kapcsolatok megszakítása lett volna, de ez a szövetségi kötelékek miatt elképzelhetetlen.

– Mik lettek volna a tiltakozás enyhébb formái?

– A magyar külügy előtt reálisan három opció állt. Az első, hogy nem reagál rá. Végül is egy távozó és nyugdíjba vonuló nagykövetnek egy nem magas példányszámú ellenzéki hetilapban megjelent interjújáról beszélünk, amely a nyári uborkaszezonban túlságosan nem borzolta fel a közvéleményt. A második lehetőség az lett volna, hogy Magyarország diplomáciai úton, zárt ajtók mögött kér magyarázatot. Ez a gyakorlatban jegyzékváltást vagy telefonon való egyeztetést jelent – talán ez lett volna a legszerencsésebb megoldás. Szijjártó Péter azonban a legerősebb verzió mellett döntött, és nyilvános elhatárolódást kért a hágai külügyminisztériumtól.

– A kemény hangvétel mögött belpolitikai megfontolások – újabb ellenségkép felvázolása, hogy Brüsszel után immár Amszterdamnak is megálljt parancsolhassunk – húzódhattak meg?

– Ennek lehetőségét a magyar sajtó felvetette; elképzelhető, hogy az ügynek volt ilyen indíttatása is, erről azonban nincs tudomásom. Az viszont tény, hogy 2014 óta markánsabb és erősebb hangvétele van a magyar külpolitikának. Ugyanakkor a diplomácia hagyományosan a konfliktusok elsimításáról, és nem a gerjesztésükről szól.

– Ön szerint hibázott a kormány, hogy ilyen keményen válaszolt?

– Az Orbán-kabinet és az Iszlám Állam terroristáinak gondolkodásmódja között párhuzamot vonni – „a szélsőséges iszlamisták ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány” – mindenképpen nagyon erős és szerencsétlen volt. Nem véletlen, hogy utóbb éppen ettől a mondattól határolta el magát Bert Koenders holland külügyminiszter. A kijelentést nem lehetett szó nélkül hagyni, függetlenül a magyar kormány pártállásától.

– A hét elején Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország az ilyen ügyekben nem fog meghátrálni. Tehát a mostani affér más országokkal kapcsolatban megismétlődhet.

– A keménykedés kétélű fegyver. A harciasságnak van létjogosultsága, de tapasztalatom szerint csínján kell bánni vele. Kizárólag olyan konfliktusba érdemes beleállni, ahol egyértelműen azt gondoljuk: nemcsak igazunk van, de meg is nyerhető az ütközet. Nem biztos, hogy minden vélt vagy valós sérelemre rögtön frontális támadással érdemes válaszolni.

– Ez az ügy Magyarország számára megnyerhető?

– Rövid távon elképzelhető, hogy Budapest győztesként kerül ki a konfliktusból Hiszen a holland külügyminiszter lényegében elhatárolódott nagykövete legfájdalmasabbnak tekintett kijelentésétől. Bert Koenders maga is jelezte, hogy a konfliktus elsimításában érdekelt. Az viszont gond lehet, ha ezzel a magyar kormány nem elégszik meg. Ebben az esetben a konfliktus kiszélesedhet, aminek viszont hosszú távon negatív hatásai lehetnek Magyarországra nézve.

– Az affér a keményedő magyar diplomácia új fejezetének első bekezdése?

– Ezt talán még korai lenne mondani, mert lehet, hogy az ügy rövid időn belül elsimul.

– Csakhogy a rendszerváltás óta Magyarország nem tett ilyet, és az EU-n belül sem volt rá példa.

– Ebben az értelemben valóban új helyzet állt elő, és ilyen keményen a magyar diplomácia korábban nem reagált a konfliktushelyzetekre. Nagyon fontos, hogy a kormány pontosan felmérje: mit nyerhet és mit veszíthet az éles reakciókkal. Bízom benne, hogy az ennyire harcias fellépés nem lesz mindennapos gyakorlat.

– Miközben egyik nap keményen fogalmazott, alig 24 óra múlva Szijjártó Péter már arról beszélt, hogy gyorsan megegyezne a hollandokkal. Akkor magyar szempontból mi értelme volt az egésznek?

– A diplomáciáról és a politikáról azt szokták mondani, hogy a lehetőségek tárháza. Az álláspontok elég gyorsan változhatnak, és ennek megfelelően a reakciók is. Ezért elképzelhető, hogy a holland külügyminiszter nyilatkozata és a Szijjártó Péterrel folytatott telefonbeszélgetése után hazánk lezártnak tekinti az ügyet. Ebből a szemszögből nézve mondhatjuk, hogy a történtek a magyar kormány számára megnyugtatóan rendeződtek.

– Magyarország és Hollandia között nincs geopolitikai ellentét. Viszont a holland nagykövet interjújára Magyarország politikai választ adott.

– A két ország viszonya alapvetően jó – ne tekintsük alaphelyzetnek, hogy Hága és Budapest az EU-ban zajló vitákban mindig az ellentétes oldalon áll. Ez akkor sincs így, ha a menekültkvóta kérdésében van ellentét a két ország között. De például az adópolitika uniós vitájában Hollandia megnyerhető a magyar álláspontnak. Más kérdés, hogy mindenki a habitusának megfelelően eldöntheti, mennyi igazságtartalmat tulajdonít a holland nagykövet kijelentéseinek. Magát az interjút olvasva nem éreztem sem sértőnek, sem Magyarországot gyalázónak a diplomata egyéb megnyilatkozásait. Szövegösszefüggésében nézve egy Magyarországgal rokonszenvező és országunkat ismerő embernek a véleményét ismerhettük meg.

– Melyik ország kerülhet ki presztízsveszteséggel az ügyből, vagy esetleg mindkét fél győzhet?

– Egy konfliktusból ritkán jön ki győztesen mindkét fél. Első látásra mondhatjuk, hogy Magyarország pozitívan kerül ki, hiszen elérte a holland külügyminiszter visszakozását. Azonban a kormányzati szintű, közvetlen párbeszéd hiánya – hat éve volt utoljára miniszterelnöki látogatás – hosszabb távon Budapestnek károkat okozhat, adott esetben presztízsveszteséget is.

– Szijjártó szerint a konfliktus nem érinti a gazdasági szférát. De nem okozhat mindez bizalomvesztést?

– Rövid távon nem azért jönne kevesebb holland turista és befektető Magyarországra, mert volt egy diplomáciai csörte a két ország között. Hosszabb távon viszont, ha a magyar nagykövet tartósan nem menne vissza Hágába, és az itteni új holland misszióvezető politikai karanténba kerülne, az komoly károkat okozhat a két ország viszonyában. A rendszeres kétoldalú kapcsolattartás szerves része a Budapesten akkreditált külföldi diplomatákkal való érintkezés, az első kézből történő tájékoztatásuk is. A távozó holland nagykövet az e téren általa tapasztalt hiányosságokra is utalt az interjúban. Például a most távozó diplomatának négyéves szolgálati ideje alatt egyszer sem volt lehetősége találkozni a magyar miniszterelnökkel.

– És ha találkozik is Orbán Viktorral, akkor sem változott volna meg a mostani liberális hágai kormány éles retorikája a kvótarendszert elutasító budapesti kabinettel szemben. Németországgal egymást túllicitálva követelik a migránsok letelepítését Magyarországon.

– Angela Merkel kancellár nyilatkozatát csak abban az összefüggésben lehet értelmezni, hogy néhány hét múlva parlamenti választásokat tartanak Németországban. Egy választási kampányban sok minden elhangzik. A holland társadalom pedig a változás folyamatát éli át. A legutóbbi választásokon a bevándorlásellenes Szabadságpárt az ország második legnagyobb politikai tömörülésévé vált, bár hatalomra kerülése a közeljövőben valószínűtlen. Részben azért, mert a többi párt nem akar koalícióra lépni vele – ez is oka annak, hogy a kormányalakítási tárgyalások most már öt hónapja tartanak. Geert Wilders, a Szabadságpárt vezetője keresetlen szavakkal reagált a holland nagykövetnek a magyar kormányt érintő kritikai észrevételeire. Kijelentette: Magyarország a holland kormánnyal ellentétben fellép a társadalmat destabilizáló problémákkal szemben, mint amilyen a tömeges bevándorlás és az iszlamizáció. A kijelentés jelzi, hogy elindult valamilyen mozgás, és a holland átlagpolgár ma már messze nem olyan bevándorláspárti, mint 15-20 éve volt. Ez viszont előbb-utóbb ki fog hatni a holland politikára is. Tény viszont, hogy jelenleg a holland kormány és a politikai főáramlat bevándorláspárti. Nagy kérdés, hogy Magyarországgal szemben kenyértörésig akarják-e vinni a kvótarendszer bevezetését, ugyanis már nemcsak mi vagyunk érintettek az ügyben, de a visegrádi négyek is.

– Eddig nemigen lehetett érzékelni, hogy felpuhulóban lenne a holland álláspont.

– A számos terrortámadás után úgy tűnik, változik az európai közvélemény is. Például a jelenlegi liberális holland miniszterelnök alapvetően tartózkodik attól, hogy bírálja Magyarországot. A szociáldemokrata Frans Timmermans viszont EU-biztosként folytatja azt, amit a hágai kabinet külügyminisztereként elkezdett, és visszatérően bírálja a magyar kormányt.

* * *

Sümeghy Gyula 1970-ben született Budapesten, egyetemi tanulmányait Budapesten és Londonban végezte. 1993–1997 és 1999–2002: a Külügyminisztérium munkatársa. 2002–2006: első beosztott a dublini magyar nagykövetségen. 2007–2010: a Semmelweis Egyetem nemzetközi igazgatója. 2011–2014: Magyarország Hágába akkreditált nagykövete. 2015-től ismét a felsőoktatásban dolgozik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.