A nemzet főorvosa?

/ 2018.05.09., szerda 16:59 /

Ha a kormányfő a Nemzeti nagyvizit című tévéműsor alapján álmodozó hobbitörténészt képzelt a humántárca élére, tévedett. Kásler Miklós pályájának konfliktuspontjain keresztül rajzoljuk meg a miniszter arcélét.

1990 őszén egy ország meredt a képernyőre, amikor Antall József miniszterelnök pizsamában tűnt fel a televízióban. Szavai hasonlóan sokkolóak voltak, mint a látvány: nyilvánvalóvá tette, hogy rákbetegségben szenved. A közvélemény megdöbbenésénél csak az orvosoké volt nagyobb: a magyar onkológia még a nyirokrákhoz szükséges diagnózishoz sem rendelkezett megfelelő technológiával.

A szegedi egyetemről érkező Kásler Miklós 40 éves volt ekkortájt, fej-nyak sebész, semmi köze nem volt Antall betegségéhez. Életében mégis az a pillanat hozta el a sorsfordulót, amikor Eckhardt Sándor, az Országos Onkológiai Intézet akkori főigazgatója megmondta a kormányfőnek: a magyar egészségügy nem képes meggyógyítani, ehelyett külföldi kezelést javasol. Ez Antall számára annyit jelentett: le kellene mondania. Alig öt hónapja volt kormányfő, megrendülten kért hát másodvéleményt az Uzsoki kórház főorvosától, Németh Györgytől – Kásler mentorától –, aki azt mondta: valóban nyugati gyógymód kell, de azt ide is lehet hozni.

Ezzel Antall a legfontosabbat kapta: időt. Németh pedig főonkológus lett. Amikor 1992-ben Eckhardt 65 éves lett, nyugdíjazták, s Némethet kérték fel az onkológiai intézet vezetésére, de ő jobban szeretett szürke eminenciás lenni, ezért egy ismeretlen onkológust ajánlott: Káslert.

Szorgalmával haladt előre, amíg falba nem ütközött. Megoldást talált ugyanis arra, hogy a fejdaganatban szenvedők ne torzókká váljanak az életmentő műtét után, hanem a test más pontjáról átültetett izmokkal segített rajtuk. Az Uzsoki utcában dolgozó Németh Györggyel működött együtt, hogy betegei sugárkezelést is kaphassanak. Ennek köszönhette azután kivételes karrierjét: Németh a Humbold-ösztöndíj után álló orvost ajánlotta maga helyett főigazgatónak, azzal hitelesítve őt, hogy orvos-igazgatóként kész a beosztottjává válni. A szakma pedig várta, hogy a tapasztalatlan Káslert legkésőbb az MDF bukásakor cafatokra téphetik.

De nem tudták – 26 évig vezette intézetét, és az ehhez szükséges kemény karakteréből semmit sem árul el a mára megszűnt Nemzeti nagyvizit című műsora, melyben amatőr történészként lépett fel. Ám közeli ismerői is mintha kétféle Kásler Miklóst emlegetnének. Az egyik a már-már túlzóan kedves, készséges orvos, aki intézménye megfelelő szakértőjéhez küldi a segítséget kérőket. A másik a kőkemény akaratérvényesítő, aki makacsul viszi végig a terveit. Ám a két szerepnek ugyanaz a célja. Megtanulta, hogy a gyógyításhoz a politikával is szót kell érteni, mert itt a diagnosztikától a besugárzásig, a nagy műtéti blokkokig minden milliárdokba kerül. A politikát nemigen érdekli az onkológia, viszont léteznek pillanatok, amelyek ráébresztik a politikusokat ennek fontosságára. Ilyenkor kezdődik a valódi nemzeti nagyvizit, s a nagy dohányos professzor tavasztól őszig intézete árnyas teraszán fogadja a segítséget kérőket. Nem hálapénzért; Kásler segítő orvos, aki mellesleg kapcsolati hálót épít; emberek tömege hálás neki, és tiszteli, mert élete legnehezebb pillanatában állt mellette.

Káslernek csak egyik arca a romantikus hobbitörténészé, aki a tényeket helyenként kínosan nagyvonalúan kezeli, és azon szeret lamentálni, hogy „mi lett volna, ha”. Miután a szerencse ölébe pottyantotta az egyik legbefolyásosabb orvosi pozíciót, átlátta, hogy birodalma egy szép park, benne az egykori luxusszanatórium néhány leromlott állagú pavilonjával, viszont nem alkalmas országos intézetnek.

Közben évente emberek ezrei haltak bele, hogy a legkisebb kórházakban rákbetegek tucatjait operálták meg diagnosztikai háttér nélkül, gyakran belevágva a daganatba. Kásler előbb megerősítette kórházát, amihez merészet húzott, hiszen az évi 30-33 ezer rákbetegből egyszerre ma is csak 350-et tud befektetni. Ma is modern gondolat – hát még akkor –, hogy a legsúlyosabb kórban szenvedők tömegeit látják el járóbetegként. Az országos ellátást pedig a világtrendet követve öt országos centrumba rendezte, nehezítve ezzel a hálapénzen alapuló kis sebészetek életét, amiért néhányan despotaként jellemzik. Keresztülvitte azt is, hogy a gyógymódról a sebész, a kemoterápiás és a sugárterápiás szakember nyugati módra együtt döntsön – megemelve ezzel a két lebecsült szakma presztízsét.

Ehhez stabillá kellett tennie a helyzetét; Antall József kinevezettje volt, de a következő 18 évből 12 a baloldal országlásával telt. Jobboldali értelmiségiekkel (Tőkés Lászlótól Csókay Andrásig) járt egy körbe, a szakma baloldaliaival pedig utóbbiak vidéki birtokán ultizott, vadászgatott. A politikától eddig jelképes gesztusokkal tartotta távol magát – a hozzá érkezőket szertartásosan fehér köpenyben fogadva. De ha kellett, szembehelyezkedett a politika által támogatott privatizőrökkel, nem adta meg például az onkológiai centrum címét a miskolci Medcenter Kft.-nek. (Ez az a botrányos társaság, amelynek sugárterápiás eszközeit a bank nemrég lefoglalta.)

Kásler szemléletéről a legtöbbet intézetének 2012-ben átadott új sebészeti tömbje árulja el. Nem műmárvány emlékművet, tornyos kórházvárat emeltetett uniós pénzből, mint sokan, hanem olyan modern, minimalista klinikát, amelyről Walter Klepetko, a Bécsi Orvostudományi Egyetem klinikaigazgatója is elismeréssel beszélt lapunknak. Befogadta az intézete profiljába nem passzoló tüdőátültetési programot, és ugyanaz a Kásler, aki tálcán kínálta, hogy az ellenzéki sajtó fájdalmas blődligyűjteményt állítson össze a nyilatkozataiból (lásd keretes írásunkat), rugalmas vezetőként engedi, hogy sebészeinek egy része Bécsben dolgozzon heti egy-két napot, mert így hármat-négyet itthon töltenek, és a hazahozott tudással gazdagodik az intézete.

Országos fordulatot azonban nem sikerült elérnie a gyógyítás terén, noha gyakran idézi, hogy a magyar onkológia a világ élvonalában van, mert itthon 2013-ban a halálesetek 26 százalékáért volt felelős daganatos betegség, Hollandiában viszont 31 százalékért. (Érvelését gyengíti, hogy Bulgáriában csak a halottak 17 százaléka volt rákbeteg.) Valójában a százezer lakosra jutó betegek számában sokkal jobban állunk, mint a halálozásban: az OECD szerint előbbiben csak kilencedikek vagyunk Európában, a halottak számában pedig az élen állunk.

A 2000-res években átmenetileg megroppant az egészsége, ezért visszavonult az intézetébe, és történelmi olvasmányainak élt. Kérdés, hogy most, közel hetvenévesen az új feladatokhoz mozgósítani tudja-e régi energiáit. Úgy tudjuk, a miniszterelnök figyelmébe Pintér Sándor belügyminiszter ajánlhatta, akivel évtizedes barátságot ápol, Orbán pedig beleláthatta a „nemzet orvosát”, és az a látszat keletkezhetett róla, hogy majd jól elirányítgatja a tárcát parlamenti államtitkárával, Rétvári Bencével. Kásler azonban korábban is képes volt bevágni maga mögött az ajtót a minisztériumban. Most úgy érezheti, megvalósíthatja régi elképzeléseit, ám többen állítják, ha terveit nem tudja keresztülvinni, feláll.

* * *

VITATOTT MONDATOK

„A rákbetegségek 70-80 százaléka is elkerülhető volna a tízparancsolat betartásával.”
A nyilatkozatban keveredik egy új tudományos felismerés (egyre több daganatos betegség vírusos eredete derül ki) és a túlzás (ezek egy része szexuális úton terjed, de szó sincs 70 százalékról).

„Az R1a haplocsoportba tartozó királyi maradványok azt bizonyítják, hogy az Árpád-ház tagjai eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.”
A finnugorok is eurázsiaiak, és az R1a gyakori haplocsoport köztük; ez szerepel Kásler Miklóséknak a székesfehérvári királysír genetikai vizsgálatának eredményét rögzítő tanulmányában is.

„Az ősrobbanás-elmélet spekuláció.”
Évtizedek óta létezik bizonyíték, az ősrobbanást pedig a katolikus egyház is elismeri, sőt XII. Piusz pápa 1951-ben azt mondta, az ősrobbanás a teremtés és Isten létének alátámasztása.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.