Akkor és most

/ 2016.10.19., szerda 16:37 /

A hatvan éve utcára vonuló magyar tíz- és százezrek őszintén, szabadon, tisztán tették, amit helyesnek gondoltak. Azt mondták, elég volt.

A bornírtságból, az embertelenségből, az örökös félelemből. Nem kívántak mást, csak élhetőbb, örömtelibb életet. Nem hősökké akartak válni, de azzá tették őket. Természetes, szép jelképpé. A szabadságvágy világszerte értett szimbólumává. Amelyről John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1960. október 23-án így emlékezett meg: „A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna meg az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra – bármilyen kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat.”

Ezt a világszerte egyféleképpen érthető üzenetet hordozza 1956 októbere. A világ – ismervén a Szovjetunió erejét – rácsodálkozott a kis ország bátorságára, együttérzett vele, de féltette nehezen kivívott békéjét, biztonságát, ezért nem sietett a segítségére. A forradalom vérbe fojtása megrázta és lelkiismeret-furdalással töltötte el a nyugati társadalmakat. Ez is szerepet játszott abban, hogy a menekülő több mint kétszázezer magyar előtt minden határ megnyílt.

A dicsőséges ’56-ról 1989 óta beszélhetünk. És beszélünk is. 1956 októbere azonban minden időszakban más arcát fordítja felénk, s másról üzen.

A hatvanadik évforduló időszerűségét például az adja, hogy a migrációs válság közepette 1956 exodusát vádként fordítják Magyarország ellen. Hogy bezzeg akkor, amikor a magyarok szorultak segítségre, tudták, mi a szolidaritás. Ellenben most, amikor a határaikat kellene tágra nyitni, elfeledkeznek róla.

Ez durva csúsztatás. Akkor két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió vívta harcát. Mi, magyarok a szocialista táborból akartunk kitörni, a túlerővel szembeni forradalmunk pedig lelkesedést váltott ki a segítséget korábban elutasító nyugati világból, mely a mulasztását a befogadás szépségtapaszával fedte. Ma egész más a népvándorlás kerettörténete, hiszen Ázsiában és Afrikában az őslakosok élete régóta zajló belső háborúk miatt nehezült el. A bajt tetézi, hogy a helyi konfliktusokra nagyhatalmi érdekek települtek rá. A mai eseményekben jó és rossz küzdelmét felfedezni csak erős elfogultságokkal lehet.

Az sem kérdéses, hogy az útra kelők száma belátható volt akkor. 1956 decemberében 153 ezer menekültet tartottak nyilván Ausztriában, és egy évvel később már csak 19 ezren vártak végső elhelyezésükre. Ellentétben a mostani népvándorlással, amikor Törökországban, Jordániában vagy Líbiában milliók várakoznak az európai bebocsátásra, beláthatatlan mennyiségű utánpótlással. Azt is tudjuk, hogy az új otthonra vágyó magyar menekültek szabálytisztelők voltak, és együttműködtek a hatóságokkal. Szemben a mostani népvándorlók többségével.

1956 magyar és a mostani népvándorlás migránsai közé nem illik tehát az egyenlőségjel. Európa irányítóinak az első perctől különbséget kellett volna tenniük az igazi menekültek és a jobb élet reményében útra kelők között. És csak előbbieknek menedéket nyújtani. A rosszul politizáló, bizonytalan unióban Magyarország különutas politikája még akkor is konfliktusokon keresztül vezetett megoldáshoz, amikor racionális és következetes volt, s mentes a belpolitikai számításoktól.

Most megint egyedül vagyunk. Akárcsak 1956-ban. Sokak rokonszenvétől övezve, de sokak ellenérzését kivívva. Korántsem a szabadságvágy jelképeként feltűnve.

Más utunk nincs, mint okosan, de határozottan hatni Brüsszel politikájára. Mert társak nélkül csak bukhatunk. Sikerre egyedül most sincs reményünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.