Bér és arany

/ 2004.05.20., csütörtök 08:22 /

Az erdélyi Verespatak eléggé messze van az Európai Unió és Magyaroroszág jelenlegi keleti határától. Légvonalban csaknem 200 kilométer, autóúton valamivel nagyobb a távolság, de ez lényegesen lerövidül és közelinek tűnik, ha ciánszennyezés veszélyeiről esik szó.

A Veres-patak vize már a kutatófúrások után is zavarossá vált

Verespatak község tizenhat településből áll, az Erdélyi-szigethegység délkeleti részén, az Aranyos folyó völgye fölött fekszik, Tordától száz kilométernyire. A lakosság lélekszáma néhány évvel ezelőtt elérte a 4200-at. Már az ókorban ismert aranylelőhely volt, a római császárok előszeretettel viselték a verespataki (akkor: Alburnus maior), szigethegységi aranyból, ezüstből készült ékszereket vagy verették a pénzérméket. Ezer év múltán már a magyar királyok és főurak a megrendelők, az aranybányászat irányítói. Az évszázadok során Verespatak fokozatosan többnemzetiségűvé vált, ám ma már teljes elrománosodás előtt áll. A községközpontnak 1500-1700 lakosa van, a magyar történelmi egyházak hívei alig kétszázötvenen lehetnek, a magyarul jól beszélők ennél is kevesebben.

Az Erdélyi-szigethegységben legalább húsz település magyar nevében szerepel az arany szó, ami gazdag altalajkincs- lelőhelyekre utal, ám ez a lakosság országos átlag alatti életszínvonalában nem tükröződik. Az emberek jelentős hányada munkanélküli, nincstelen, sok a tüdőbeteg. A román állami bányavállalatok, színesfém-, nemesfém-kitermelők évtizedek óta veszteségesen működnek, egy dollár megtermeléséhez 2-3 dollárt költenek.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt rendkívüli felbolydulást keltett a hír: egy külföldi cég Európa legnagyobb bányászati beruházására készül Verespatakon. A terv pénzt, jólétet, magasabb béreket ígért a helybelieknek. Az érem egyik oldalán tehát ott a meggazdagodás fénye, ám a másik oldal sötét és hátborzongató jövőt jósol.

A magyar és román egyházi vezetők közösen emelnek szót a vallásfelekezeti károk ellen

A kanadai Gabriel Resources cég román partnereivel közösen már 1995-től végzett korszerű földtani kutatásokat Verespatakon és környékén. Szenzációt keltett a bejelentésük: a településcsoport alatt Európa legnagyobb ásványi arany- és ezüstkészlete rejtőzik. A kanadaiak a román koncessziós törvény alapján, versenytárgyalások nélkül gyorsan előszerződést kötöttek a román állami bányavállalattal, s húsz évre megvásárolták a kitermelési jogot. 1999-ben megalakult a község román nevét magába foglaló Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vegyes tőkéjű vállalat. A cégben a kanadai és román illetőségű részvények aránya 81-19 százalék. Becslések szerint Verespatak hegyeinek gyomrából legalább 340 tonna aranyat és 1600- 1800 tonna ezüstöt lehetne kitermelni. Ehhez több mint 200 millió tonna földet, sziklát, ércet kellene megmozgatni, feldolgozni. A hírek szerint a kanadai üzletfél körülbelül 420 millió dolláros beruházást tervezett. A befektetés megtérüléséig a román állam részesedése évi két százalék, körülbelül 4,4 millió dollár lenne, az illetékekből, adókból és társadalombiztosításokból évente még néhány millió dollár folyna az államkasszába, valamint az önkormányzati költségvetésbe. A kanadai beruházás megtérülése után a román államot képviselő cég összesen húsz százalék nyereségrészesedésre számíthatna. Másfél év múlva kezdődne a tényleges kitermelés.

Fotó: Makrai László
Halálra ítélve. A falu környékén négy-öt hegy eltűnne a föld színéről, s le kellene rombolni vagy el kellene költöztetni több templomot és temetőt is

A sok feltételes mód ma még megnyugtató sok millió ember számára. A gazdasági, üzleti szempontból bombasztikusnak tűnő számok mögött ugyanis ijesztő tények lapulnak. A terv szerint a felszíni kitermelés megkezdésétől naponta 150 tonna dinamitot robbantanának, 40 tonna ciánt használnának aranymosásra. Verespatak területén négy-öt hegy teljesen eltűnne a föld felszínéről. A Verespatak és Szarvaspatak közötti térségben 600 hektár felületű ciános massza gyűlne össze, mégpedig olyan helyen, ahonnan a talajvízzel, erecskékkel, patakokkal az Aranyos folyóba kerülhetne a ciános, nehézfémes szennyeződés - különösen földcsuszamlás, földrengés vagy tartósabb esőzés esetén. A környéken balesetek nélkül is legkevesebb 1600- 1700 hektárnyi terület élővilága semmisülne meg a munkálatok miatt. Szakértők szerint a verespataki, valamint az észak- és nyugat-erdélyi színesfémbányák Európa legveszélyesebb környezetszennyező gócaivá válhatnak. Szomorú emlékű és hatású példa erre a 2000 januári nagybányai ciánkatasztrófa, amely súlyos pusztításokat okozott a Lápos, a Szamos és a Tisza élővilágában. De más nyugat-erdélyi, szigethegységi példákat, veszélyes gócokat is lehetne említeni, hiszen ciántechnológiát már régóta alkalmaznak az Aranyos völgyében és forrásvidékén.

Az egész településről vagyonleltár készült

A környezetszennyezés veszélye nem az egyedüli gond. Ha a kanadai-román cég kitermelési elképzelései megvalósulnak, csaknem 900 verespataki családot ki kell telepíteni lakhelyéről, régi házakat, épületeket falurészeket kell lerombolni. A kanadaiak ezzel kezdték a terv megvalósítását. Noha a kitermelés tényleges megkezdéséhez még ma is körülbelül háromszáz engedélyre van szükségük, Verespatakon és egy-két környező faluban már évekkel ezelőtt hozzáláttak a lerombolásra ítélt házak, ingatlanok felvásárlásához. Az országos átlagot jóval meghaladó árakat ígértek mindenkinek, meghökkentően drágán vásárolnák vagy vásárolták meg az omladozó viskókat, vályogházakat is. Nagyon sokan készítettek otthonukban teljes vagyonleltárt. Felkerülhetett a hivatalos kárpótlási, kisajátítási listákra minden, ami a kitelepítendő családok, személyek tulajdonát képezi. A lakosság egy része gyanakvással, kétségbeeséssel követi az üzérkedést, ami helyenként elképesztő mértéket öltött. A pénzéhes falubeliek némelyike az éj leple alatt, titokban beültetett gyümölcsfacsemetékkel a telkén majdnem minden talpalatnyi helyet, tudván azt, hogy az élő fákért is jelentős kárpótlást fizetnek a beruházók. Mások gazdasági épületeket, raktárakat, garázsokat tataroztak sebtében, hogy lakófelületként jobb áron tudják értékesíteni őket. 2004 tavaszáig a beruházók több millió dollárt fizettek ki a lakosságnak. Némelyek a pénzzel a környező erdélyi városokban vásároltak tömbházlakást, és még autóra is futotta a busás bevételből. Mások elfogadták az ajánlatot, hogy a kanadaiak által építendő, a tervekben villanegyedekhez hasonlító "Új-Verespatak" faluba költözzenek, amely a jelenlegi községközponttól egy-két kilométernyire, a Fehérkő nevű magaslaton létesülne. A hely azonban nagyon huzatos, és a házak sokkal zsúfoltabbak lennének, mint a régi Verespatakon. Amennyiben a kitermelés mégsem kezdődne el, a kanadaiak idegenforgalmi célokra használnák a "villanegyedet".

A falurombolás elhalasztása részint azoknak köszönhető, akik nem hajlandók eladni és elhagyni a lakóházaikat, telkeiket. Másrészt azonban az RMGC vegyesvállalat egész terve, a felvásárlás, kárpótlás csalóka módszere, valamint az említett ciánkatasztrófa valós veszélye tiltakozást váltott ki az egyházak, a környezetvédők, a Román Akadémia, számos romániai és külföldi civil szervezet és politikai alakulat körében. Az egyházfők elfogadhatatlannak ítélik meg azt, hogy a felszíni kitermelés elkezdése előtt le kellene rombolni vagy el kellene költöztetni jó néhány templomot és temetőt is. A magyar történelmi egyházak, valamint az ortodoxok és görög katolikusok közös nyilatkozatokban emeltek szót a vallási, vallásfelekezeti, történelmi, kulturális szempontokból is óriási - erkölcsi és anyagi - károkkal fenyegető beruházás ellen.

Ez a beruházás nemcsak az élettelen falak, hanem az emberi közösségek szétzúzásához vezetne, sértené a személyi szabadságot is, áll az egyházfők egyik közleményében.

Az engedélyek százaira váró beruházók biztosak a dolgukban, mert az előkészítő műveletek folyamatosan zajlanak, már építik az új falu felé vezető utat, rég kijelölték a derítő- és a feldolgozóüzem helyét is. A terv ellenzői azonban azt követelik, hogy amíg akár egyetlen lakos is szembeszegül a falurombolással, kitelepítéssel, addig a román kormány ne adja áldását a kitermelés megkezdésére. Az egyházak önként nem mondanak le a javaikról, csak rendkívüli esetben fogadnák el a kártérítést. A pénzéhes, főleg fiatal falusiak némelyike viszont kijelentette, hogy a beruházást akadályozó állami szervektől kérnek kártérítést, amennyiben nem kapják meg a kanadaiaktól a remélt pénzt.

A romániai, magyarországi és nemzetközi környezetvédő szervezetek tiltakozásainak, folyamodványainak köszönhető, hogy 2003 márciusában Bukarestben parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely az Európai Unióban érvényes jogszabályok tiszteletben tartásától és egyéb konkrét feltételektől teszi függővé a verespataki bányaindítás kedvező véleményezését. A munka során elkönyvelték, hogy még nem készült környezetvédelmi hatástanulmány, s megállapították, hogy az Erdélyi-szigethegységben már most aggasztó a folyóvizek szennyezettsége. A bizottság jelentése lesújtó következtetéseket fogalmaz meg az ezüst- és aranykitermelés utáni időszakról, az élővilág elpusztulásáról. Arra is kítér, hogy senkit sem szabad erőszakkal kényszeríteni lakhelye elhagyására. Másrészt azonban a bizottság tagjai rámutatnak, hogy a beruházás támogatói nagy többségben vannak Verespatakon.

A Verespatak és Szarvaspatak közötti térségben hatszáz hektár felületű ciános massza gyűlne össze, ahonnan az Aranyos folyóba (képünkön) kerülhetne a szennyeződés

A hagyományápoló Alburnus Maior Szövetség tagjai határozottan ellenzik a kitermelést, akárcsak számos romániai régész, politikus, közéleti személyiség. Az Európai Unió illetékes szerveitől, tisztségviselőitől is segítséget várnak. Magyarország számára sem közömbös az ügy, hiszen a nagybányaihoz hasonló ciánkatasztrófa veszélye elméletileg Verespatak esetében is fennállhat, noha hosszabb úton, de az Aranyos és a Maros vizével innen is eljuthat a Tiszáig a szennyeződés. A verespataki bányaindítás tervéről a magyar környezetvédelmi minisztérium is tájékozódott, ám egyelőre nem tiltakozott. Tavaly ősszel megalakult a magyar -román kormányközi környezetvédelmi szakbizottság, melynek tagjai együttműködésre tettek ígéretet. A beruházó és a beruházás felügyeletére hivatott román szakhatóságok közölték szándékukat, hogy rögtön leállítják a kitermelést, ha a ciánkoncentráció meghaladja az engedélyezett határértéket. Az ígéretek szerint akkor is felfüggesztenék a kitermelést, ha értékes régészeti leletekre bukkannának a munkálatok során.

A román kormány kényes, kényelmetlen helyzetben van, mert részint nem akarja egyértelműen elutasítani a nyereséggel kecsegtető külföldi tőkebefektetést, másrészt viszont minden felelős tényező számára friss még a nagybányai katasztrófa emléke, és Bukarest nem kíván rossz pontot szerezni az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi fejezetének értékelésekor.

Román, magyar és nemzetközi tiltakozások
Fotó: Lenyó László
Medgyesi Balázs, a Fidesz zöld tagozatának elnöke politika feletti összefogásra szólított fel minden pártot és politikust

Miközben hónapok óta szünetel a tiszai ciánkatasztrófa miatt indított kártérítési per, és a nagybányai aranymosó üzem működése továbbra is kockázatot jelent, gőzerővel folynak az előkészítő munkálatok Verespatakon. A vállalkozást elítélő helyi civil szervezet, az Alburnus Maior nyilatkozata szerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kutatófúrásai már eddig is elszennyezték a vidék vízforrásait, súlyos károkat okoztak az ottani erdőkben és földeken. Román lapok szerint idestova öt éve tart a romániai és nemzetközi vita Európa legnagyobbra tervezett arany- és ezüstbányája körül. A helyi és nemzetközi környezetvédőkön kívül a félmilliárd dolláros verespataki beruházás ellen foglalt állást több mint ezerkétszáz tekintélyes nemzetközi szakember, a Román Tudományos Akadémia szakbizottsága, az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román ortodox egyház szent szinódusa, valamint több román napilap is (Curierul National, Ziua, Cotidianul). Arad város önkormányzata határozatban kérte a román kormányt, hogy ne engedélyezze a bányalétesítést. Számos nemzetközi nagyvállalat és a Világbank is megvonta támogatását a verespataki beruházástól.

Februárban több magyar zöld szervezet - a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület - levélben fordult a NATO-hoz, arra kérve a szövetséget, hogy vizsgálja ki az ügyet, és minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a tervezett vállalkozás leállítására, valamint tegye egyértelművé, hogy Románia euroatlanti integrációja csak akkor lehetséges, ha az ország betartja az európai környezetvédelmi normákat. Emlékezetes, hogy Románia három éve elfogadta azt a berlini nyilatkozatot, amely tiltja a ciánmosással történő nemesfém-kitermelést.

A magyar környezetvédelmi tárca több ízben aggodalmát fejezte ki a bányalétesítést illetően. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter márciusban sürgős tájékoztatást kért a magyar külügyminisztérium útján a román illetékesektől, majd bejelentette, rövid időn belül személyesen is tájékozódni kíván Verespatakon és az RMGC gyulafehérvári székhelyén, de utazására ez idáig még nem került sor. Tavaly szeptemberben egyébként új határvízi egyezmény köttetett, amelynek értelmében a román és a magyar fél együttműködést vállal a határon átterjedő káros hatások megelőzésében és elhárításában.

A beruházás elleni tiltakozásának adott hangot április elején Lezsák Sándor képviselő, az MDF alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen azt is közölte, hogy levelet írt Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének a vállalkozás leállítása érdekében. Lezsák Sándor május eleji interpellációjában a bányalétesítés kockázataira hívta fel a figyelmet, külön kiemelve, hogy Verespatak földrengésveszélyes területen fekszik. Ami azt jelenti, hogy a kanadai-román vegyesvállalat természeti katasztrófa esetén annak elháríthatatlansága miatt mentesülhet a kártérítés alól. Kovács László külögyminiszter válaszában közölte, a magyar kormány megteszi a kellő lépéseket, és kitért arra, hogy a román külügyminiszter, Mircea Geoana március végi budapesti látogatásakor elmondta, a környezetvédelmi engedély kiadása nem történt meg, sőt nincsen folyamatban sem.

Medgyesi Balázs, a zöld tagozat elnöke levélben és nyílt felhívásban fordult a környezetés természetvédelmi szervezetekhez, a pártokhoz és a kormányzathoz, valamint a leendő európai parlamenti képviselőkhöz. Medgyesi Balázs állásfoglalása szerint a verespataki beruházás nem pusztán román vagy magyar ügy, hanem európai probléma. A verespataki beruházás százszor nagyobb, mint a nagybányai, ami azt jelenti, hogy a veszély is százszoros lehet. A zöld tagozat elnöke úgy látja, most van az utolsó pillanat, amikor még hathatós ellenlépéseket lehet tenni. Makrai László, a Fidesz csongrád megyei zöld tagozatának elnöke arról számolt be, hogy néhány hete a Maros hazai szakasza menti települések polgármesterei - szám szerint tízen - petíciót írtak alá, majd ellátogattak a helyszínre, és a petíciót Gyulafehérváron átadták az RMGC képviselőjének, Verespatakon pedig szembesültek azzal, hogy az előkészületi munkálatok valóban nagy ütemben és zavartalanul folynak. Nemrég Lezsák Sándor is ellátogatott a Bihari-hegység szívében fekvő településre és az RMGC gyulafehérvári székhelyére, két képviselőtársával, Balogh Lászlóval és Petkó Andrással. Korábban az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának néhány tagja is járt a helyszínen, és állásfoglalásuk szerint a bányaberuházás téma lesz Románia csatlakozási tárgyalásain.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.