Botrány közelít az egészségügyben: több ezer kórházi fertőzés hátterére derül fény

/ 2018.04.26., csütörtök 10:28 /

Korszakos jelentőségű pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen: a bíróság kötelezte a szaktárcát, hogy 15 napon belül ki kell adnia a kórházi fertőzések adatait – mégpedig intézményekre bontva.

A modern egészségügyben a kórház veszélyes hely, ahol a lehető legrövidebb ideig szabad tartózkodni, egyágyas vagy legfeljebb kétágyas szobában, és fokozottan kell ügyelni arra, hogy az egészségügyi személyzet ne fertőzhesse meg egyik beteget a másiktól. Az adatokat a világ sok pontján intézményi szinten is nyilvánosságra hozzák, így ösztönözve a kórházakat a helyzet javítására. Mert az fokozott odafigyeléssel, takarítással, kézfertőtlenítéssel, elkülönítéssel javítható. Nem kell magyarázni, miről van szó, az MRSA nevű húsevő baktériumról mindenki hallott, az utóbbi években pedig sok család kénytelen megtanulni a toxintermelő CDI baktérium nevét is.

Nálunk viszont még az országos fertőzési adatok is nehezen hozzáférhetők, arról pedig szó sem eshetett eddig, hogy a közvélemény megismerhesse, mely kórházakban különösen súlyos a helyzet. (Vagy gyanúsan jó, mert nem jelentik megfelelő számban a fertőzéseket.)

Ebben hoz fordulatot a TASZ mostani pernyerése, a bíróság döntése alapján a kormánynak ki kell adnia az intézményekre lebontott adatokat, mégpedig 15 napon belül. Ez azért is fontos, mert a nagy dolgok kis kövekből épülnek; lehet persze látványberuházásokkal is egészségpolitizálni, de egy beteg túlélése legalább ennyire múlik azon, van-e kézfertőtlenítő, szappan, WC-papír az osztályon, vagy tisztítható állapotú-e a padló, esetleg a csempék ezer darabra széttöredezettek-e. Merthogy ilyen is van, nemcsak kiglancolt uniós kórházak. 

Az ítélet segíthet abban is, hogy a betegek és hozzátartozóik tudatában legyenek, mekkora veszélyt hordoznak a kórházi fertőzések, nemcsak nálunk, de a világon mindenütt. 

Fotó: Europress/AFP/Francois Guillot

Az odafigyelésre azért is szükség lenne, mert Magyarországon 2014 és 2016 között 3998-ról 4830-ra nőtt a kórházi fertőzések száma. Tízezer kibocsátott betegre vetítve pedig 19,4 százalékról 23,4-re nőtt, ami igen jelentős emelkedés.

Főként ha figyelembe vesszük, hogy a tisztiorvosi szolgálat jelentése szerint a fertőzések előfordulási aránya intézményenként tízezer betegre vetítve 0,53 és 206,33 között szórt, vagyis vannak olyan helyek, ahol minden ötvenedik beteg érintett. (Érdemes figyelni arra, hogy a kórházi fertőzések százszázalékosan nem védhetők ki még a csúcskórházakban sem, vagyis ahol túl alacsony az érték, az legalább olyan ijesztő, mint ahol túl magas, mert ott nem a valós számot tüntetik fel.)

A közel ötezer fertőzött közül 1481 halt meg, ami drámai adat, de csak 174 halálesetnél szerepel az országos kimutatásban, hogy maga a fertőzés volt a halál oka, vagy legalábbis közrejátszott ebben. A baktériumok jellemzője, hogy az egyik beteg ellenáll nekik, a másik viszont megfertőződik, ez utóbbiak 76 százaléka hatvan év feletti.

A helyzetet jól érzékelteti egy új veszedelem, a CDI (Clostridium difficile) kórházi baktérium, amelyet külön kezelnek a normál kórházi fertőzésektől, erre utal például, hogy 2016-ban önmagában 5740 beteg fertőződött meg, több mint a többi regisztrált kórokozóból összesen. A fertőzött személyből pedig 1545 halt meg, vagyis az érintettek 27 százaléka. Az adatokat csak 2012 óta kell jelenteni, mivel egy korábban is létező szelídebb lefolyású fertőzést okozó kórokozó „vadult meg” és vált antibiotikummal is nehezen kezelhető toxintermelővé. Az igazsághoz tartozik, hogy a másfélezer halálesetből mindössze 175 esetben mutatták ki hogy a baktérium volt a halál oka, vagy hozzájárul mindehhez.

A TASZ pernyertessége azonban ráirányíthatja majd a figyelmet egyes intézményekre, ahol túl magas a fertőzések aránya (vagy éppen túl alacsony, mert elhallgatják, nem veszik komolyan az eseteket). Fontos hangsúlyozni, hogy mindez a helyzet javítását szolgálhatja, nem a bűnbakkeresést.

A fertőzések jó részéért nem az ott dolgozók, hanem a fenntartó a felelős, mert például a nyomott nővérbérek miatt túl kevés a szakszemélyzet (ez magyarázza a húgyúti fertőzések kimagaslóan magas arányát). Vagy kevés a pénz a múködtetésre, ezért a higiénén takarékoskodnak, például nem jut elég alkoholos kézfertőtlenítő mindenhova.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.