Búcsú a formaságoktól

/ 2001.11.30., péntek 07:43 /

A nemzetközi protokoll nagy úr. Egy-egy államférfi külföldi útját jó előre megtervezik, szinte percnyi pontossággal. Rögzítik hol, mikor, mi hangozzék el, mennyi időt tölthet a tévékamerák és fotóriporterek előtt, mikor kezdődjenek és mennyi ideig tartsanak a tárgyalások. Egy protokollfőnök akkor lesz igazán ideges, ha valamilyen oknál fogva megváltozik a program, mert az ő feladata, hogy a körülmények nyomása alatt a látogatást ismét a régi mederbe terelje.

Idősebb George Bush tizenkét évvel ezelőtti magyarországi látogatása a klasszikus esete volt, amikor felborult a protokoll. Pontosabban maga az elnök borította fel, méghozzá nem várt módon. Amikor a Parlament előtti Kossuth térre érkezett, hogy üdvözlőbeszédét elmondja, a szakadó esőben várakozó több ezer ember előtt egy lélegzetvételnyire megállt a mikrofonok előtt, majd összetépte előre megírt beszédét, amelyet szakértői már hetekkel, hónapokkal azt megelőzően az utolsó vesszőig egyeztettek. Bush felismerte, hogy gondosan megválogatott szavak helyett inkább a kötetlen, baráti hangnemet kell megütnie, hiszen ezt várják tőle. A rögtönzés megtette hatását. Az esernyők alatt álló emberek felszabadultan tapsoltak, és nem kellett különösebben ismerni a magyar történelem elmúlt évtizedeit, hogy észrevegyék: más volt ez a taps, mint amikor az úgymond szocializmusban kivezényelték az embereket a kötelező örömre.

Az amerikai vendég jól érzékelte a légkört, amikor ettől kezdve sorozatosan rúgta fel a protokoll előírásait. A felsorakozott díszszázad parancsnoka hiába várt jelentéstételre, mert Bush elnök egyenesen a főbejárathoz sietett, hogy ott üdvözölje az egybegyűlteket, a biztonsági emberek nem kis megrökönyödésére. Nem vitás, hogy történelmi pillanatban érkezett Bush akkor Magyarországra. Az állampárti rendszer lebomlófélben volt, kételyek és remények fogalmazódtak meg a magyar politikai élet akkor ellenzéki oldalán. Az országnak Straub F. Brunó személyében ideiglenes köztársasági elnöke volt. A szovjet birodalom minden ízében recsegett-ropogott. A magyar lakosság, amely már 1956-ban kinyilvánította, hogy valójában mit gondol az egypártrendszerről, telve volt reménységgel.

A hidegháború a végéhez közeledett, és véget ért a korábbi szembenállás, amely gyakran világháborúval fenyegetett. De azért Bushnak figyelmesen kellett eljárnia. Úgy kellett bátorítania a demokratizálódási folyamatokat a kommunista országokban, hogy közben ne ingerelje fel Gorbacsovot, az utolsó SZKP-főtitkárt. Washington ugyanis megígérte Moszkvának, hogy a kelet-európai térség nem lesz felvonulási terep a Szovjetunió ellen. A szovjet hadsereg csapatai még itt állomásoztak, és nem lehetett tudni, hogy a nagy szomszédból mikor milyen reaciót vált ki az amerikai bátorítás Kelet-Európa népei számára. A nyugat-európai szövetségesekre is figyelemmel kellett lennie, mert Franciaország és Németország konkurenciát látott az amerikaiak intenzív diplomáciájában. Ne feledjük, hogy Bush Varsóból érkezett Budapestre.

Akik megnyerték a versenyt
Idősebb George Bush volt amerikai elnöknek, a jelelegi államfő édesapjának a nem hivatalban lévő államfőnek adható legmagasabb magyar kitüntetést, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök. A kitüntetést a magyar kormány George Bushnak a hidegháború befejezésében, a békés rendszerváltozások elősegítésében és a magyar demokratizálódási folyamat előmozdításában játszott történelmi szerepéért ítélte oda. A ceremónián jelen volt Helmut Kohl volt német kancellár és Lech Walesa lengyel exállamfő.
A ma is jó egészségnek örvendő 77 éves veterán amerikai politikus Ronald Reagant követve 1989-től 1993-ig töltötte be az elnöki posztot. Azt a Reagant, aki két elnöki ciklusa alatt olyan fegyverkezési versenyt kényszerített a Szovjetunióra, amely megroppantotta a szocialista világbirodalmat. Bush folytatta és ha lehet mondani, befejezte elődje munkáját. Az idősebb Bushnak is minden esélye megvolt, hogy újraválasszák, ám történt valami, amelyet politikai ellenfelei ki tudtak ellene használni. A választási kampány feszült és fizikailag embert próbáló ideje alatt az elnök Tokióba látogatott. A tiszteletére adott vacsorán egy pillanatra rosszul lett és az asztal alá bukott. A kamerák közvetelen közelről vették a történteket. Amikor az elnökválasztás közeledett, a nagy tévétársaságok szinte óránként adták le a kínos jelenetet. Egy olyan országban, ahol az egészség az egyik legfontosabb érték, ez az epizód behozhatatlan hátrányt jelentett a demokrata Clintonnal szemben.
Akkor a történelmi pillanatban azonban oldott légkörben folytak a tárgyalások. Az ünnepi vacsorán magyar ételkülönlegességek szerepeltek. Alföldi vegyes ízelítő, nemzeti leves, töltött borjújavak Duna módra gazdag vegyes körettel, vargabéles vaníliaöntettel. A koccintást házigazdák és vendégek az 1981-es évjáratú ötputtonyos tokaji aszúval ejtették meg.

De a külsőségek egy pillanatra sem feledtethették azt a tényt, hogy Bush, a világ legerősebb államának első embere találkozik a magyar politikai ellenzék vezetőivel, és ezzel a gesztusával legitimálja őket. Ettől a pillanattól kezdve valóban elképzelhetetlen lett volna, hogy a törvényileg rendezetlen keretek között működő ellenzéki csoportok bármelyikének is meggyűlt volna a baja a hatóságokkal.

Bush egy percig sem feledkezett meg arról, hogy az új helyzet új kihívásokat jelent, és az új kihívások másfajta amerikai magatartást követelnek. Hivatalban lévő amerikai elnök ekkor járt először Magyarországon, a történelem során most jelentette ki először, hogy partneri viszonyt szeretne Magyarországgal kiépíteni, amely - szavai szerint - úttörő szerepet játszott a vasfüggöny lebontásában. Az új korszak küszöbén az amerikai elnök azt tartotta a legfontosabbnak, hogy biztassa a magyarokat, folytassák a megkezdett reformokat. Egyúttal segítséget is ígért a kilátásban lévő változások okozta problémák megoldására. A visszafordíthatatlan helyzetre utal, hogy az akkori magyar vezetők a vasfüggöny egy darabjával ajándékozták meg az elnököt. De már akkor sokan figyelmeztettek a helyzet kétértelműségére, hiszen az ajándékot átadók közül sokan éppen maguk voltak azok, akik évtizedekkel ezelőtt a vasfüggöny felépítését szorgalmazták. Az átmeneti állapotra jellemző, hogy miközben egy lebomló rendszer utolsó periódusának vezetői az addig ellenségnek kikiáltott Amerika elnökét fogadták, aki pénzt ígért a vállalkozások véghezviteléhez Magyarországon, a szimpátiatüntetők transzparensein nemcsak üdvözlőszövegek, hanem figyelmeztetések is olvashatóak voltak. Többek között az egyik így szólt: Ne adjatok pénzt a kommunistáknak!

A protokoll felrúgása, úgy látszik, családi hagyomány Bushéknál. Amikor idén májusban Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonba látogatott, az ifjabbik Bush, a jelenlegi amerikai elnök szintén változtatott a menetrenden. A Fehér Házban ugyanis az a szokás, hogy a külföldi vendéget az elnök, az alelnök vagy a nemzetbiztonsági főtanácsadó fogadja. Ebben az esetben mindhárman jelen voltak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.