valasz.hu/itthon/eltuntetik-budapest-egyik-szegyenfoltjat-ez-lesz-helyette-117996

http://valasz.hu/itthon/eltuntetik-budapest-egyik-szegyenfoltjat-ez-lesz-helyette-117996

Egy a tábor, egy a sajtó

/ 2017.08.23., szerda 16:24 /

Vidéken a választásra jogosultak 26 százaléka megyeiújság-vásárló, az ország nyugati részén ez az arány 50-60 százalékos. E laphálózat megszerzése értékesebb a Fidesz számára, mint az összes eddigi médiahódítás – TV2-stül, origóstul.

Politológusi közhely, hogy a kormány támogatottsága az 50 év feletti vidéki választók körében a legmagasabb. Az elemzők ugyancsak magától értetődőnek tekintik, hogy a Fidesz nem új szavazókért küzd, hanem a többé-kevésbé stabil, kétmilliós táborát akarja egyben tartani; így verné meg újra a Jobbikra és baloldali alegységekre szabdalt ellenzéket. Mivel pedig a parlamenti voksolást alapvetően a választókerületek megszerzésére játsszák, s a 106 körzetből 76 a fővároson és Pest megyén kívül esik, a Fidesz számára a központi régiónál minden országrész fontosabb.

A párt céljait hatékonyan szolgálja tehát egy olyan laphálózat, amely, bár Budapesten és Pest megyében nincs jelen, az 5,6 millió vidéki választó 26 százalékát üzembiztosan eléri. Nem csalás, nem ámítás: a megyei újságoknak még 2017 második negyedévében is 422,6 ezer vásárlója volt – jelentette a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz). A „piac” ökölszabálya szerint egy-egy ilyen kiadványhoz legalább 3,5 olvasót kell rendelni – pláne, hogy kisebb településeken szokás a szomszédok közti lapmegosztás. Azaz reggel „Szabóékhoz” érkezik a napisajtó, amit délidőben átadnak „Kovácséknak”.

Vas megyében például a választásra jogosultak közel 62 százaléka olvassa a helyi újságot (a vásárlók 96 százaléka előfizető), ami csillagászati adat, különösen, ha hozzátesszük, hogy a 2014-es országgyűlési erőpróbán a részvételi arány majdnem ugyanekkora volt. Zalában és Győr-Moson-Sopronban szintén 50 százalék feletti a megyeilap-fogyasztási mutató, Hevesben viszont „csak” a szavazók szűk 12 százalékához ér el a nyomtatott ige.

Még a relatíve legkevésbé olvasott négy újság (Heves Megyei Hírlap, Petőfi Népe, 24 Óra, Nógrád Megyei Hírlap) 38 ezres eladási száma is négyezerrel több, mint az országos közéleti sajtó két zászlóshajójáé (Népszava, Magyar Nemzet). A legolvasottabb napilapként azonosított Blikkből 101 ezret adnak el, ugyanúgy, mint az Észak-Magyarország–Hajdú-Bihari Napló–Kelet-Magyarország-háromságból. És még egy összevetés: a TV2 híradójának nézettsége, illetőleg az Origo portál napi látogatottsága egyaránt 6–700 ezer fő, miközben a megyei napilapok legalább 1,5 milliós táborral rendelkeznek.

Sokan arra számítottak, hogy miután a Mészáros Lőrinc-féle Opimus Press Zrt. tavaly októberben megvette a nyolc megyei kiadvánnyal gazdálkodó Mediaworksöt – és vele együtt az ötújságos Pannon Lapok Társaságát (PLT) –, a példányszámok majd zuhanni kezdenek. Ám a friss Matesz-adatokból egyelőre nem olvasható ki drámai változás. Az idei második negyedévre (az elsőhöz képest) a Vas, Veszprém, Zala, Baranya és Fejér megyei újságok 3-5 százaléknyi vevőt veszítettek – a többi ennél kevesebbet –, ami akár a nyomtatott sajtó „természetes” hanyatlásával is magyarázható. Egy biztos: a 2018-as választásokig korántsem fogynak el a megyeimédia-fogyasztók. Ezért a Fidesz gazdasági holdudvarának nyilván érdemes volt rámozdulnia a még idegen kézben lévő helyi kiadványokra.

A lapfelvásárlások nyári hulláma a Mediaworks nógrádi terjeszkedésével indult, majd a Népszabadságot bezáró „szívességi” fideszes, Heinrich Pecina ajánlatára nem tudtak nemet mondani a borsodi, hajdú-bihari és szabolcsi piacot uraló Russmedia külföldi tulajdonosai. Aztán Andy Vajna felmarkolta az utolsó gyöngyszemet, a Lapcom Zrt.-t, amelyhez az 54 ezer példányban értékesített – és ezzel a megyék közti háziversenyt vezető – Kisalföld, a Botka László MSZP-s kormányfőjelölt pátriájában eddig inkább a baloldal szekerét toló Délmagyarország és az országos terjesztésű Bors tartozik. (Utóbbit nyilván „kooperáltatják” majd a Habony Árpád érdekköréhez sorolt, a berobbanásra eddig képtelennek mutatkozó Riposttal.) Noha versenyjogi és üzletviteli okok miatt nem Mészáros Lőrinc kebelezett be minden kiadóvállalatot, nyilvánvaló, hogy a médiahódítást egy központból szervezték, hiszen a TV2-, az Origo-, a Mediaworks-, a PLT-, a Russmedia- és a Lapcom-ügyleteket egyaránt a felcsúti polgármester befolyása alá került MKB Bank finanszírozta.

A megyei lapok irányba állításával még nincs vége az új jobboldali médiatér kiépítésének. Az Inspira Research májusi kutatása szerint a Class FM országos kereskedelmi adó tavalyi elnémulása (pontosabban: internetre költözése) után a megyeszékhelyeken és a kisebb vidéki városokban felértékelődtek azok a helyi rádiók, amelyek éppen e hónapokban kapcsolódnak hálózatba az Andy Vajna-féle Rádió 1-gyel (lásd térképünket). Közben az ország teljes felnőtt népessége körében az állami Petőfi és Kossuth adók váltak a legnépszerűbbé – és ez addig így lesz, amíg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa oda nem ítéli a korábbi Class FM-sávot például Mészáros Lőrincnek, ahogy a szakmában rebesgetik. (A frekvenciapályázati felhívás tervezete már kikerült az NMHH honlapjára, a felcsúti milliárdos pedig június utolsó napján bejelentkezett a kereskedelmi rádiós piacra – igaz, egyelőre csak a balatoni Part FM új gazdájaként.)

Az 50 éves kor feletti vidékiekhez szóló médiumok többsége (a megyei lapok, a köztévé, a Kossuth és a Petőfi adó, több helyi kereskedelmi rádió, illetőleg a TV2) tehát már a Fidesznél van. Egyetlen csatornán torzulhat a központi kampányüzenet a választások előtt: a Bertelsmann-csoport tulajdonában álló RTL Klubon. Fideszes forrásaink ezért abban reménykednek, hogy a szeptemberi németországi voksolás utáni esetleges Angela Merkel–Orbán Viktor-találkozón fel lehet majd vetni az RTL Klub kormánykritikus hangnemének tompítását – s az újraválasztandó kancellár akar is hatni a berlini nagypolitikába beágyazódott Bertelsmannra.

És végül a kérdések kérdése: miért kell szóvá tenni, hogy a Fidesz erős hadállásokat épít a médiában, ha korábban az MSZP–SZDSZ-t segítő, külföldi cégek uralták például a megyei lappiacot? Válasz gyanánt a Lapcom nyugdíjba vonult vezérigazgatójának 2016 végi HVG-interjúját idézzük: „Ne legyenek illúzióink, a baloldal épp annyira utálta a szabadon pofázó sajtót, mint a jobb” – mondta Pallagi Ferenc. Azt viszont új jelenségként említette, hogy „Magyarországon a médiumoknak két áruk van, egy piaci és egy politikai, utóbbi a négy-ötszöröse is lehet az előzőnek”. Míg például a Lapcom 900 millió forintot ajánlott az Origóért, a Fidesz-lekötelezett vevőknek végül 4,2 milliárdot is megért a masszívan veszteséges portéka. A PLT-ért pedig a cég éves adózás előtti eredményének 7,5-szeresét fizette a Mediaworks. „Akik ennyiért vesznek Magyarországon sajtót, azoknak nem kell a piacon – vagy nem a piacon kell – visszahozni az árát.” Mint írtuk, az üzletekhez az MKB biztosított kölcsönt, a törlesztést pedig jórészt állami médiahirdetések fedezik.

Nagyításért kattintson az ábrára!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.