Ezért rontott rá Gyurcsány Ferenc az egyházakra

/ 2018.02.01., csütörtök 16:00 /
Ezért rontott rá Gyurcsány Ferenc az egyházakra

Hogyan csinált magából a migránsügy miatt – amúgy nem kevés alappal – lepopulistázott Orbán-kormánynál is nagyobb szavazatszédelgőt Gyurcsány Ferenc? Például úgy, hogy szenvedélyes szónoklatban esett neki minapi évértékelőjében a keresztény egyházaknak. Az exminiszterelnöknek már az indítása is erős volt:

„Az MDF-kormány a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban. Szomorúan tapasztaljuk nap mint nap, hogy nem minden egyházi vezető ismeri fel azt a veszélyt, hogy az MDF ölelése halálos lehet az egyházakra. Az egyházak ugyanis csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat”

– idézte az akkor még ifjú és bohó Orbán Viktor 1992-es beszédét, majd innen kiindulva programot hirdetett azon felekezetek visszaszorítására, amelyek napjainkban úgymond a Fidesz-hatalom szolgálatába szegődtek. Ennek jegyében (tegyük hozzá: igencsak valószínűtlen) választási győzelme esetére a következő tervekkel borzolta az érintettek kedélyeit:

1. Mivel az egyházi iskolák háromszor több támogatást kapnak, mint állami társaik, a többletpénzt megvonná tőlük. (Megjegyzés: ez a szorzó meglehetősen önkényes, és a finanszírozás összetettsége miatt nem lehet kritikátlanul alkalmazni, ráadásul a felekezeti intézmények egy sor legitim okból kaphatnak több pénzt. Például mert egykori ingatlanjaikat leharcolt állapotban kapták vissza, és az állam támogatja a felújítást, vagy a támogatás egyéb, nem kizárólag egyházi, hanem például -sportcélú beruházást is magában foglal. Ezzel együtt tény, hogy a mostani kabinet – sajátos értékválasztásának jegyében – kiemelten támogatja a felekezeti oktatási intézményeket.)

2. Mivel vagy száz településen kizárólag egyházi oktatási intézmény létezik, felszámolná ezt a szerinte alkotmányellenes állapotot. (Megjegyzés: a magyar jog nem azt írja elő, hogy az egyházi mellett minden településen legyen állami iskola, hanem hogy a „semleges világnézetű” oktatást igénylőknek az iskolaválasztás ne okozzon aránytalanul nagy terhet – például egy közeli városban működjön könnyen elérhető intézmény.)

3. Egy korábbi szentszéki felmérést idézve – mely szerint a katolikus papok hat százaléka érintett szexuális zaklatásban – leszögezte: ezek szerint a kétezer magyarországi lelkipásztor esetében 100-120 főre kell becsülni a potenciális elkövetőket. És mivel az utóbbi években mindössze 5-6 ilyen ügyre derült fény, vizsgálóbizottságot állítana fel a jelenség feltárására. (Megjegyzés: ahogy a minapi színházi zaklatási botrány is mutatja, az ilyen ügyek feltárásának nem feltétlenül a vizsgálóbizottság létrehozása a legjobb módja; a lavinát leginkább az érintettek – egymást erősítő – nyilvánosság elé állása indíthatja el. Nem is szólva arról, hogy az egyházak autonómiája miatt egy ilyen testület illetékessége kérdéses volna. Igaz, például Írországban állami bizottság tárta fel több évtizedre visszamenőleg a zaklatási botrányokat, de ott a közoktatás a közelmúltig egyházi kézben volt, így az állami szervek joggal vizsgálódtak a katolikus egyházmegyékben.)

Kérdés ugyanakkor, miért éri meg Gyurcsány Ferencnek, hogy ekkora lendülettel szálljon bele az egyházakba. A válasz ugyanaz, mint a határon túli magyarok szavazati jogának ügyében. Miközben ez a fellépés az ország jobb érzésű polgárai közül sokaknál kiverte a biztosítékot, a Demokratikus Koalíció elnöke a felmérések szerint – legalábbis ez ügyben – számíthat a társadalom kétharmadának rokonszenvére.

Hasonlóképpen: miközben a vallásukat komolyan gyakorlók számára Gyurcsány egyházellenes kirohanása csak újabb vörös posztó, a közvélemény-kutatások megint a politikus kezére játszanak. A társadalmi intézmények közül ugyanis a történelmi felekezetek nem állnak valami fényesen a közvélemény szemében. A megkérdezettek 56 százaléka egyáltalán nem bízik bennük, de ugyanennyien utasítják el, hogy bármely településen kizárólag egyházi iskola működjön, s 98 százalék szerint a vallási közösségeknek nem kellene politizálni.

A Demokratikus Koalíció elnöke tehát gondolt egyet, rápillantott a közvélemény-kutatási elemzésekre, és kimazsolázott néhány témát (az említettek mellett az ukrán nyugdíjasok ügyét), amelyben zászlóra tűzött álláspontja bőven tíz százalék alatti méretéhez képest nagyságrendekkel több emberével egyezhet meg.

Ha ezt vesszük, nem is olyan bonyolult a politika.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.