FANYŰVŐK

/ 2006.06.29., csütörtök 12:23 /

A szocialisták parlamenti frakciójának egy csoportja a kormányprogram megszavazásának szabotálásával fenyegetett az állami erdők ügye miatt. A lázongás hátterében az erdész-vadász lobbi és a környezetvédők vitája áll.



A Magyarország területének 12-13 százalékát elfoglaló állami erdők fölötti ellenőrzésért régóta csendes harc folyik. Az ÁPV Zrt. kezelésében lévő 19 nagy erdészeti részvénytársaság az utolsó jelentős nyereséges állami vállalkozáscsoport. Az évi 60-100 milliárd forintos árbevételt hozó cégek haszonérdekelt erdőgazdálkodást folytatnak a rájuk bízott területeken. Az ország erdőterületének még ma is majdnem 60 százaléka állami (kisebb részben honvédségi) tulajdon.

Az állami erdők a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá tartoznak. Az erdészeti cégek vezetői körében meglehetős riadalmat okozott, hogy a kormányalakítás során az egyes tárcák hatásköreit meghatározó előterjesztés szerint az erdészet szakmai felügyeletét áthelyezték volna a környezetvédelmi minisztériumhoz. A javaslat május 29-én jelent meg a parlament honlapján, előzetesen még a földművelésügyi minisztériumot sem tájékoztatták róla.

Az előterjesztés komoly esélyt jelentett a magyar környezetvédelem számára. Az állami erdőkben a profitorientált gazdálkodás helyett előtérbe került volna a természetvédelem és az ökoturizmus, hatékonyabban lehetett volna korlátozni a fakitermelést. A tárcaváltás biztosítékot kínált arra is, hogy nem privatizálják a nagy erdészeti cégeket. Bár az erdőgazdaságok a törvény szerint nem adhatók ki állami kézből, eladásuk évről évre mégis felmerül. Az állami erdőkért még Baja Ferenc környezetvédelmi minisztersége idején indult meg a kötélhúzás a két tárca között, a mostani előterjesztés értelmi szerzőjének pedig sokan Haraszthy Lászlót, a Természetvédelmi Hivatal vezetőjét tartják.

Az erdészlobbi azonnal megmozdult: a javaslat egy nap alatt elbukott a szocialista képviselők ellenállásán. A módosítás visszavette az erdészeti hatáskört a környezetvédelemtől, és ezen már az sem változtatott, hogy másnap a 26 legnagyobb magyarországi zöldszervezet levélben fordult a miniszterelnökhöz, csalódását fejezve ki a döntés miatt. Június 8-án a zöldszervezetek kisebb tüntetést is tartottak a Parlament előtt.

Mivel a módosító indítványt is Gyurcsány Ferenc, illetve Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor jegyezték, feltételezhető, hogy a végső szót a miniszterelnök mondta ki. A döntést nem előzte meg nyilvános vita, így nem lehet tudni, kinek a javaslatára született a változtatás. A következő napokban azonban a szocialista frakcióból egyetértését fejezte ki Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium frissen kinevezett államtitkára, korábban a megújuló energiaforrásokért felelős miniszterelnöki biztos (az erdészeti cégek a biomasszaipar legnagyobb szereplői) és Orosz Sándor, az MSZP környezetvédelmi felelőse. Gőgös az erdészek számára tartott sajtótájékoztatóján azzal nyugtatgatta az egybegyűlteket, hogy "ez a téma most egy időre lekerül a napirendről".

NAGY VADÁSZOK

Valószínű, hogy a háttérben a hagyományosan erős szocialista kötődésekkel rendelkező vadászlobbi is megmozdult. Az erdőgazdaságok fontos bevételi forrása a vadászat, és a parlamenti vadászklub tagjai gyakran vesznek részt részvénytársasági vadászatokon. Két éve a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója, Kaknics Lajos némileg botrányos, több száz állat lemészárlásával járó képviselői vadászatot rendezett a lónyai állami vadaskertben. Az Északerdő Zrt. vezérigazgatója, Cserép János szintén lelkes vadász. Mindkét vezérigazgató vadászott már Herbály Imrével, a szocialisták Jász-Nagykun-Szolnok megyei erős emberével, aki a parlamenti vadászklub elnöke, s június 19-e óta a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Az erdészeti és a vadászati lobbi között szintén erős a kapcsolat, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, Feiszt Ottó például a Zalai Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, helyettese pedig a Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársa.

HÁLÁJUK JELÉÜL

A nagy állami erdészeti cégeket tömörítő Országos Erdészeti Egyesület (elnöke szintén Cserép János) június 6-án köszönőlevelet írt a miniszterelnöknek, amiért "bölcsen döntött", s felkérte, ugyan olvasztaná már be a természetvédelmet a földművelésügybe, mivel "a hivatalos természetvédelem ma egyoldalúan és ellentételezés nélkül korlátoz, és (...) figyelmen kívül hagyja a tulajdonosi érdekeket és a magántulajdon védelmét". A levél megvádolja a környezetvédelmi minisztériumot, hogy nem vonja be az erdészeteket az őket érintő döntésekbe, és "túlzó mértékben" jelölte ki a Natura 2000 területeket. A dokumentumot Luzsi József, a magánerdőtulajdonosok szervezetének vezetője és Fekete Lajos, a faipari érdekképviselet elnöke is aláírta. Információink szerint az erdészek közül sokan nem értettek egyet a levél tartalmával, ezért néhányan kiléptek a szervezetből. Az erdészszakmán belül ugyanis jelentős ellentétek vannak a természetbarát módszerek és a hagyományos tarvágásos irányzat hívei között.

Bár az erdészeti lobbi úgy véli, Magyarországon "túl sok" a védett terület, valójában az összes erdők alig 20 százaléka, 348 ezer hektár áll természetvédelmi oltalom alatt. A védelem nem jelenti az erdőművelés teljes korlátozását, hiszen meghatározott feltételekkel még a nemzeti parkokban is lehet fakitermelést folytatni. Az összes magyar erdő alig 4,82 százaléka fokozottan védett, az emberi beavatkozástól mentes erdőrezervátumok aránya pedig alig 0,54 százalék. A legtöbb európai országhoz hasonlóan néhány nehezen megközelíthető, erdészetileg érdektelen szurdokerdő vagy sziklaerdő kivételével minden természetes erdőt rég kiirtottak, még a Bükk vagy a Börzsöny vadona is mesterséges telepítvény.

A nemzeti parkok többsége kénytelen együtt élni a nagy erdészeti gazdaságokkal. A Duna-Dráva Nemzeti Park a 37 ezer hektáros Gemenci Erdő és Vadgazdasági Zrt.-vel osztozik az ország legértékesebb ártéri erdején, az Aggteleki Nemzeti Park kétharmadának vagyonkezelője a vadászatközpontú Északerdő Zrt., a Bükki Nemzeti Park százezer hektáros területéből 95 ezer hektár állami erdészeteké. Egyedül a Hortobágyi Nemzeti Parkban sikerült elérni, hogy az erdészet kivonult a területről.

TÁRSBÉRLET

Az együttélés vitákkal terhelt: a nemzeti parkok nem tűrik a tarvágást, hoszszabb életciklust szánnak az erdőnek, változatosabb korösszetételt írnak elő, és az őshonos fajokat részesítik előnyben - végső soron tehát természetközeli állapotba akarják hozni a telepített, "ültetvényszerű" erdőt. Ma az ország erdeinek alig több mint a felét alkotják őshonos fák, mivel ezek a fajok (tölgy, bükk, kőris) lassabban nőnek és kevesebb hasznot hoznak, mint a tájidegen akác, a nyár vagy a fenyő.

Még nagyobb gondot jelent a nemzeti parkoknak a vadászat. Általában a vadásztársaságok bírálják legélesebben a környezetvédőket, mivel az ő ügyfeleik minél több kilőhető állatot, elsősorban dámvadat és vaddisznót szeretnének látni az erdőben. A nemzeti parkok viszont nem engedhetik meg az állomány túlzott felszaporodását, mivel természetes ellenség híján felborul az ökológiai egyensúly, s az állatok által lerágott, letaposott fiatal facsemeték elpusztulnak. A környezetvédők tehát az állatállomány csökkentését, a vadászok viszont a növelését tartják szükségesnek.

A megoldást nyilvánvalóan a kétféle, ellentétes célú tevékenység szétválasztása jelenti. A környezetvédők régóta próbálják elérni, hogy a parkok területén lévő erdők az adott park kezelésébe kerüljenek (ez védelmet nyújtana a privatizáció ellen), viszont a nem védett területeken - az erdők nagyobb részén - a gazdaságok folytathatnák a tevékenységüket. Az állami erdőkért folytatott harc idei felvonását mindenesetre elveszítette a Persányi Miklós vezette, látványosan gyenge érdekérvényesítő képességű zöldtárca.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.