valasz.hu/itthon/minden-szinvonalat-alulmul-palinkas-jozsef-a-kormanymedia-tamadasarol-129173

http://valasz.hu/itthon/minden-szinvonalat-alulmul-palinkas-jozsef-a-kormanymedia-tamadasarol-129173

Felkészül: Jobbik, LMP

/ 2017.10.04., szerda 16:06 /

Botka László Fidesz-ügynököket lát a bukása mögött, némi alappal. Ám a „puccsisták” félmunkát végeztek: nem gondoskodtak hitelesebb baloldali kormányfőjelöltről. Teljes átrendeződés jön az ellenzéki térfélen.

„Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely – állandó értékvitákkal – megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza” – adta meg az alaphangot a jövőnek Orbán Viktor a 2009-es kötcsei értelmiségi találkozón. Azóta eltelt nyolc év, vannak „nagy nemzeti ügyek”, s bár a megosztottság, kicsinyesség velünk maradt, a Fidesz továbbra is mindent megtesz, hogy a centrális rendszer ne billenjen meg.

A kormánypártok felől nézve a 2018-as választás akkor nyerhető biztosan, ha a miniszterelnök ellen legalább két középerős kihívó indul harcba. Ehhez múlhatatlan szükség van egy többé-kevésbé egységes, lehetőleg Gyurcsány Ferenccel terhelt – azaz a többség számára garantáltan taszító – baloldali szövetségre, amely még fű alatt sem egyeztet az egyéni képviselőjelöltek koordinációjáról a Jobbikkal.

Azt ma már biztosan tudjuk, hogy a 2016 végén, „francokat nem vállalom” kiáltással beköszönő Botka László a Fidesz szempontjából nem volt megfelelő kormányfőjelölt. Egyrészt próbálta kihagyni a „demokratikus ellenzéki” összeborulásból a sikertelen országlás jelképeként tevékenykedő Gyurcsányt, nem növelte pártja támogatottságát, és képtelen volt egységbe terelni a balos töredékeket. Múlt hétfőn még felajánlotta a listás helyek felét a reménybeli társaknak, de a megszólítottak közül csak Fodor Gábor liberálisai köszönték meg a gesztust. Mi több, az MSZP belső használatra szánt kutatásai hónapok óta azt mutatják, hogy a vidéki szocialista tábor az egymást kóstolgató baloldaliaknál többre tartja Vona Gábort, és „adott esetben” fenntartások nélkül átszavazna a Jobbikra.

Botka előtt tehát két út állt: vagy visszalép, vagy egy huszárvágással meghekkeli a centrális erőteret, azaz Vonáékkal is boltolni kezd a hatékony jelöltállításról. Ereje csak az előbbihez volt, illetve ahhoz, hogy búcsúbeszédében a „Fidesz ügynökeit”, a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe belesimuló párttársait tegye felelőssé a bukásáért – némi alappal.

Mert hogyan is kezdődött az MSZP nagy miniszterelnök-jelölő játéka, és mi köze mindehhez a kormánynak? Az elmúlt napok nyilatkozatai és a Heti Válasz új információi alapján immár rekonstruálható a történet. Még az előző szocialista elnök, a 2016 nyaráig regnáló Tóbiás József kérte fel Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt, hogy fonjon civil-szakmai hálót a párt köré. (A rendőrség különleges szolgálatánál edződött üzletember a 2002-es hatalomváltás után állami cégek átvilágítását végezte, azóta kerülgeti az MSZP-t.) Feladata Molnár Gyula idején kiegészült a kormányfőjelölt-kereséssel, s Tarjányi 2016 novemberére megtalálta az MSZP és a Gyurcsány-féle DK által is vállalható Lattmann Tamás nemzetközi jogászt. December 20-ára kiderült, hogy médiumokkal is megtámogatják ezt a projektet; bécsi bejegyzésű cégén keresztül Puch László volt szocialista pénztárnok lett a Népszava, a Szabad Föld és a Vasárnapi Hírek hivatalos gazdája. Utóbbi lap főszerkesztői székéből hamar felállt Gál J. Zoltán, alkut szimatolt ugyanis a hatalom és a „támogatottsági gettóba szorult baloldal” újságfelvásárló platformja között.

Azzal, hogy Botka váratlanul bejelentkezett miniszterelnök-aspiránsnak, lényegében szétverte a Tarjányi-tervet, így Lattmannt végül nem MSZP–DK-jelöltként, hanem civilként futtatták meg a nyilvánosságban. Az állam – Gál jóslatának megfelelően – elhalmozta hirdetésekkel a Puch-orgánumokat, s nyár elején a Vasárnapi Hírek már azt írta: ha Botka szeptember-októberig nem mozdítja meg a bizonytalanokat, illetve nem egyesíti a baloldali formációkat, akkor „a vezérkarral egyeztetett stratégia szerint lesz kénytelen repülni”.

Lapunk ekkortájt címlapot is szentelt a Puch–Botka-belháborúnak – Ez a harc lesz a végső címmel –, majd szeptember végére beérett Tarjányi Péter Magyar Progresszív Mozgalma, mely új kormányfőjelöltet, illetve teljes, Gyurcsánnyal súlyosbított baloldali egységet követelt. Utóbbi programpontot nyáron még Botka legfőbb pártbéli kritikusa, Molnár Zsolt ismételgette, de őt le tudta állítani a most hétfőig az MSZP reménységeként számon tartott szegedi polgármester.

A Botka-stáb, igazolandó a hatalom beavatkozását, utolsó erejével próbálta Fidesz-ügynökként körülrajzolni a Zoom.hu hírportált tulajdonló, Molnár Zsolt szövetségi rendszerébe tartozó Tarjányit, s ehhez az élet szolgál is némi munícióval. A korábban a biztonságpolitikai szakértő érdekeltségébe tartozó Propeller.hu-t például egy éve a TV2 műsorgyára, az Andy Vajna közeli IKO-csoport vette meg – volt tehát pénzmozgás a felek között. Az új Zoom kiadóját pedig egy olyan ügyvédi iroda képviselgeti, melynek névadója, Dávid Gyula a NER-kedvezményezett Puch László jobbkeze. Tarjányi továbbá – emlékeztetett a HVG – rendőrbaráti kapcsolatban áll a Terrorelhárítási Központ fejével, Hajdu Jánossal, és felveszi neki a telefont Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester intézője, Csík Zoltán is.

Felételezzük ugyanakkor, hogy ha a Tarjányi Péter–Molnár Zsolt–Puch László-féle „puccs” forgatókönyvének minden fejezetét a Fideszben írják, a végkifejlet profibb lett volna. Közvetlenül Botka lemondása után ugyanis senki nem állt elő új, hitelesebb kormányfőjelölt-névvel, azaz ismét önsorsrontó castingra ítélték az MSZP-t és a hagyományos baloldalt. Nem nehéz megjósolni, hogy ilyen körülmények között a városi szocialista szavazók átszivároghatnak a Szél Bernadett személyében az első magyar női miniszterelnökért kampányoló LMP-hez, a vidékiek pedig a jobbikos Vona Gáborhoz. Márpedig ha valóban felerősödik ez a folyamat, az egyéni jelöltek koordinációjáról meg sem kell egyezniük az említett pártoknak. Magától értetődik, hogy az LMP-nek a hagyományos fellegváraiban, Budapesten és környékén, illetőleg a „nyugatias” nagyvárosokban kell erős jelölteket állítania, a Jobbiknak pedig a többi körzetben. Ilyen felállással egy kétfejű ellenzék is képes lehet kihívások elé állítani a centrális erőteret.

* * *

Hagyó-ügy, kémper – ahogy megjósoltuk

A hazai baloldal válságát akár az is okozhatta volna, hogy a Fidesz által 2010-ben beígért elszámoltatás során a hatóságok „kilövik” az ellenzék csúcsragadozóit. Ám ilyesmi nem történt; Gyurcsány Ferencet például hiába gyanúsították azzal, hogy az állam kárára Velencei-tó melletti kaszinóhelyszínhez akart juttatni izraeli-amerikai befektetőket, vádat nem emeltek ellene. A balhét, idén júniusban immár jogerősen, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő exvezetőivel vitették el. A Sukoró-téma gyurcsánytalanítása után két monstre ügy maradt, amelyben elvi esély kínálkozott a politikusbilincselésre: a Szilvásy György korábbi titokminisztert érintő kémbotrány, valamint a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes nevével fémjelzett BKV-saga. Aztán az ezekben a perekben született minapi jogerős ítéletek újfent igazolták, hogy a közszereplőket érintő elszámoltatásoknál hajlamos összeomlani az igazságszolgáltatás.

Az igazi dráma, hogy minden úgy történt, ahogy megjósoltuk. „Hibát hibára halmoz a hadbírói kar Magyarországon. Komoly ítélet már nem várható a Gyurcsány-időszak titkosszolgálati és katonai elitjét érintő ügyekben” – írtuk két éve (Heti Válasz, 2015. június 18.). A botrányok netovábbjaként emlegetett kémtörténet arról szólt, hogy 2007-ben a Nemzetbiztonsági Hivatalt igazgató Galambos Lajos – Szilvásy felbujtására – orosz szakembergárdával próbálta kiszűretni, milyen útvonalon csordogálnak szolgálati információk az akkor ellenzéki Fideszhez. A „vendégek” a poligráfos vizsgálathoz saját technikai hátteret telepítettek a hivatalba, így érzékeny adatokkal feltöltve távozhattak hazánkból. Volt olyan elsőfokú bíróság, amely mindezért letöltendő börtönre ítélte Szilvásyékat, ám a verdiktet megsemmisítették, s a megismételt perfolyam már az összes vádlott felmentésével végződött a Fővárosi Ítélőtáblán.

A nokiás dobozos BKV-sztori ennél is kiszámíthatóbbnak bizonyult. Már bő öt esztendeje jeleztük, hogy a hiányos nyomozás és a sokkolóan gyenge ügyészségi vádirat miatt a korábbi ciklus fő politikai maffiózójaként azonosított Hagyó Miklós mosolyogva inthet majd búcsút a bíróságnak (Heti Válasz, 2012. április 5.). Mire emlékezhet a nagyérdemű ebből az ügyből? A 2010-es kampány idején őrizetbe vették Antal Attila volt BKV-vezért és a Demszky Gábor főpolgármester tanácsadójaként működő Mesterházy Ernőt. Az Antal-utód Balogh Zsolt pedig közölte: hetvenmillió forint „tagdíjat” kellett fizetnie Hagyónak; „azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget”.

A volt főpolgármester-helyettest végül az új Országgyűlés alakuló ülésének napján őrizetbe is vették. A nagy csinnadratta ellenére az ügyészek később olyan vádiratot fogalmaztak, amelyben bár ötven bűntény szerepelt, csak hármat próbáltak Hagyóra kenni. A 15 milliós vesztegetést három bővített mondatban foglalták össze – szót sem ejtve az elkövetés helyéről, idejéről és módjáról. (A Nokia-dobozba rejtett milliók az eredeti feltételezés szerint a BKV-nak beszállító Synergon Nyrt.-től származtak, ám az ezt a verziót tisztázó külön nyomozást megszüntették – Hagyót tehát nem lehetett elítélni vesztegetésért.) S miközben az egykori szocialista politikus állítólag közös bűnszervezetet üzemeltetett Mesterházy Ernővel, a vádiratban nem szerepelt olyan eset, amelyben mindketten egyszerre érintettek lettek volna.

Ma már tudjuk: Hagyó Miklós és Antal Attila jussa végül felfüggesztett börtön lett, Demszky Gábor tanácsadóját pedig felmentették. Letöltendőre egyedül R. Miklóst, a BKV egykori kommunikációs igazgatóját „érdemesítette” a Szegedi Ítélőtábla.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.