Hosszú Katinka ezüstje

/ 2016.08.17., szerda 14:44 /

Minden annyira magától értetődőnek tűnt, miután Hosszú Katinka világcsúccsal szerezte meg első olimpiai aranyát.

A magyar lány kiült a pályaelválasztó kötélre, és magasba emelt két kezével a mellkasára bökött: ez vagyok én. És innentől kezdve Hosszú Katinka maga volt a győzelem. Ha beugrott a medencébe, onnan csak győztesen szállhatott ki. Másodszor is. Harmadszor is. Hihettük, mindörökké. Függetlenül attól, hogy Rióban, Dohában, Los Angelesben vagy Budapesten rendezik a világ úszóinak akármelyik versenyét.

Megszoktuk, hogy a mi Iron Ladynk verhetetlen. És hogy miért? Azért, mert a mi vérünk. A mi lányunk. A mi győztesünk. Különben is, kit érdekel a válasz? Egyáltalán, kit érdekel a kérdés? A gondolkodást előbb eltompítja, majd megszünteti az állandó ismétlődés. A van természetessé lesz. Hosszú nyer és kész.

A végtelenített győzelmi zakatolásból a 200 méteres hátúszás döntője zökkentett ki. Egy bizonyos Maya DiRado nevű amerikai hat századdal előbb érintette meg a falat. Már pipáltuk a versenyben olykor kétharmad testhosszal is vezető Hosszú negyedik olimpiai aranyát, amikor a televízió képernyőjén a magyar lány neve mellett a 2-es szám jelent meg.

Csak második lett. „Csak”.

Előbb a csalódás fájdalma nyilallt belénk. Hogy vesztettünk, mi, az örök nyertesek. Aztán a felismerés pottyant az ölünkbe, hogy semmi sincs, ami magától értetődően a miénk lenne. Hogy mindig minden igazán értékes megszerzéséért a küzdésen át vezet az út. Hogy annak a három aranynak az elnyerése elképesztően nagy teljesítmény volt.

Csoda történt. Hosszú ezüstje megfényesítette az aranyait – és az elménket.

És ez csak a kezdet volt. Katinka a 200 méteres hátúszás döntője után azt nyilatkozta a sportcsatornának, hogy minden a helyén volt, minden úgy volt jó, ahogy történt, mert a visszavonuló DiRadónak ez volt az utolsó úszása, s pályafutása így kapott koronát. Ő pedig, aki részese lesz a jövő évi, budapesti világbajnokságnak, a vereséggel jutott hozzá az egy szem ezüstjét is arannyá változtató inspirációhoz, tűzhöz. Így fordította a maga javára a riói kudarcot.

Aki jól érti Hosszút, sosem teszi fel magának a kérdést, hogy három olimpiai arannyal a tarsolyban hogyan lehetséges újra edzésbe állni. Naponta hat-nyolc órákat úszni. Viaskodni a másodpercekkel. És nem kérdezi meg, hogy miért nem a lazítást, az élet élvezetét választja, amikor már megtehetné. Miért nem a Bahamákról, Mauritiusról, a Maldív-szigetekről, Baliról vagy épp Ibizáról küldött szelfikkel tölti meg a Facebookot, akárcsak Vajna Timi, Sarka Kata vagy Dukai Regina, hogy az élet könnyűségében hívő, több tízezernyi követőjével vonzzon hirdetőket, és velük együtt még több pénzt. Nem kérdezi, mert tudja jól, hogy Hosszú nagyon is azt csinálja, amiben a legjobb formáját futhatja, amiben a leginkább önmagára talál, ami számára a legnagyobb élvezetet jelenti. Ami rengeteg munkát igényel ugyan tőle, de a legjobban fizeti vissza a belé fektetett energiát.

Hosszú Katinka négy éve, Londonban a dobogóra sem állhatott. Mégsem adta fel. Dolgozott tovább. Még jobban, mint addig. Rióban háromszor játszották tiszteletére a magyar himnuszt. És folytatja. Hogy a budapesti vébén a háromról a négyre jusson.

Hosszú Katinka – Szász Emese, Szilágyi Áron, Cseh László, Imre Géza… – utolérhetetlen bár, de követhető. Adja Isten, hogy Magyarországon mind többen eredjenek a nyomukba. Akarják megtalálni legjobb önmagukat. És a kudarcban is a lehetőséget lássák meg.

Sikeresebb és boldogabb ország leszünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.