Humboldt-díjas kvantumfizikus: alapkutatás nélkül nincs fejlődés

Minden ugrásszerű technológiai fejlődéshez az anyag tulajdonságainak jobb megértése vezetett el – mondja Legeza Örs fizikus. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa megkapta a 60 ezer euróval járó Humboldt-díjat a tudósról elnevezett németországi alapítványtól.

Legeza Örs (középen) átveszi a Humbodt-díjat az Alexander von Humboldt Alapítvány képviselőitől Berlinben. Fotó: MTA

Milyen helyet foglal el a Humboldt-díj az eddigi elismerései között?

Nagyon fontosnak tartom, mivel nemzetközileg is jól értékelhető referenciaként szolgálhat európai uniós kutatási pályázatainknál. Ezenfelül lehetőséget ad a német kutatási együttműködéseink folytatásához, többek között ezek költségeit is hivatott fedezni.

2012-ben Svájcból tért haza a Lendület program keretében. Jól döntött?

Hálás vagyok a Lendület program nyújtotta lehetőségekért. Az elmúlt hat évben sikerült hazai kutatócsoportot létrehoznom. Sok külföldi kutató és diák töltött el csoportunknál hosszabb-rövidebb időt. Sajnos mára a Lendület program ereje megfogyatkozott, és az eredeti célkitűzés, a kiszámítható kutatási feltételek hosszú távú biztosítása nem egyértelmű.

Erősen korrelált rendszerekkel foglalkozik. Mit jelent ez?

Olyan, mint ha egy szobában egymással szoros kapcsolatban lévő résztvevők – például elektronok egy rendszerben – elkezdenek együtt mozogni. Ez a korreláció a kvantummechanikában különleges tulajdonságokkal ruházza fel az együtt mozgó csoportokat. Napjainkban ezt kihasználva a kvantumtechnológia célozza meg olyan hangolható rendszerek kutatását, melyek a jövő informatikai eszközei lehetnek.

Az ön által kifejlesztett algoritmust világszerte használják. Miért?

A kvantuminformáció-elmélet több koncepcióját sikerült kombinálnom egy amerikai kutató által kidolgozott algoritmussal, és olyan programcsomagot alkotnom, mely több tudományterületen is a legnagyobb számítások elvégzését tette lehetővé. Lendület-csoportommal további fejlesztéseket hajtottunk rajta végre, így jelenleg német, svájci, amerikai, kanadai, lengyel, cseh, osztrák, spanyol kutatóintézetekben és egyetemeken használják. Az utóbbi másfél évben az amerikai Pacific Northwest National Laboratoryval és cseh kutatókkal az algoritmusnak az Egyesült Államok legnagyobb szuperszámítógépein futtatható változatán dolgozunk.

Mikor lehet ebből kvantumszámítógép vagy magas hőmérsékletű szupravezető?

Ezek stabil megvalósításához még számos technikai problémát kell megoldani, illetve tovább kell tökéletesíteni a fizikai folyamatokat leíró elméleteket. Az viszont biztos, hogy aki elsőként birtokolja a technológiát, az ugrásszerű – kvantumos – fejlődést tudhat majd magáénak. Még szinte el sem tudjuk képzelni, milyen változásokat hozhatnak életünkben a jövő kvantumos eszközei.

Ennek fényében mit gondol az MTA elleni kormányzati fellépésről, illetve a vélekedésről, hogy az alapkutatás felesleges fényűzés?

Azt, hogy minden ugrásszerű technológiai fejlődéshez az anyag tulajdonságainak jobb megértése vezetett el: kőkor, bronzkor, vaskor, gőzgépek, elektromosság, nukleáris technológiák, kvantumtechnológiák. Egy alapkutatás nélküli világban gyalog járnánk, kikapcsolnánk elektromos berendezéseinket, eldobnánk telefonjainkat, és a szemetesbe öntenénk a gyógyszereinket. Minden ember alkotta eszköz azért jöhetett létre, mert valakik vették a fáradságot, hogy megvizsgálják, megértsék és lejegyezzék a fizikai folyamatok mögött rejlő összefüggéseket. Ez az alapkutatás. E nélkül nincs alkalmazott kutatás, innováció és termék a polcokon.