valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

http://valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

Ki fog itt szülni?

/ 2018.05.02., szerda 15:35 /

A kormányfő a demográfia négy évéről beszélt, de ha nem nő a termékenység, négy év múlva 92 ezer helyett csak 85 ezer baba születik. Eltűnnek az anyák, ám a fő kérdés: hol vannak a férfiak? Például Németországban.

A negyven év alatti férfiak 70 százalékának nincs gyermeke. Az adat megdöbbentő, de csak elsőre, hiszen a 25–29 év közti nők 70 százaléka is gyermektelen még. A negyven év alattiak az örök fiatalság hitében élnek; hiába beszél a kormány a népességszám növekedésének fontosságáról, ez a jelek szerint nem izgatja az érintetteket.

Az Orbán-kabinet egyik sikerének számító termékenységnövekedés mögé nézve furcsa számokat látunk. Az elmúlt év alatt úgy nőtt a száz nőre jutó gyermekek száma 149-ről 150-re, hogy a növekedés zömét a 35 év feletti nők hozták. Közülük is a 45 évnél idősebbek viselkedése változott leginkább: ennek a korosztálynak 14 százalékkal nőtt a termékenysége 2017-ben, mint egy évvel korábban.

Persze megette a fene, ha egy ország jövőjét olyan korú nőkre kell alapozni, akik száz éve már nagymamák lettek volna. Vagy nagypapakorú férfiakra. Márpedig ez történik: a 35 év alatti férfiak 81 százaléka gyermektelen. Fordulat csak a 40. év fölött látszik – mintha a párok ekkor kezdenének észbe kapni, és családot alapítani. Nem véletlenül mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy szövetséget szeretne kötni a nőkkel az első gyermek születésének előrehozására. Ha ugyanis a párok csak 40 évesen határozzák el magukat, kivételes szerencse kell ahhoz, hogy gyermeküknek testvére is legyen. A család szintjén is baj ez, de nem akkora, mint a nemzetén: a tömeges egykésedés esetén ugyanis a népességszám egy nemzedék alatt lefeleződhet. Ahhoz, hogy az ország lélekszáma változatlan maradjon, száz nőre 2,1 szülésnek kellene esnie. Magyarország a 2010-es 1,21-ról nyolc év alatt az 1,5-es szintre jutott.

Egy korszak határán

2017-ben korszakhatárhoz érkeztünk: a magyar történelemben először csökkent a születések száma úgy, hogy közben nőtt a termékenység. Vagyis úgy született kevesebb baba, hogy nőtt a száz anyára jutó átlagos gyermekszám. De ha többet szülnek a nők, akkor hogyan lett kevesebb gyerek? Úgy, hogy az anyák is kevesebben lettek. A 35–39 éves nők például tavaly húszezerrel voltak kevesebben, mint 2016-ban. Nem eltűntek, nem meghaltak – sosem léteztek. Ők a hetvenes évek végi első nagy demográfiai apály generációja. Ezután meg már főként hullámvölgyek jönnek majd – a szülői nemzedékek egyre inkább fogyatkozásnak indulnak. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2012-ben 374 ezer 30–34 éves nő élt Magyarországon. Tavaly már csak 299 ezer; a különbség 75 ezer. A hiányzó 75 ezer nőnek (és a hozzájuk tartozó szintén meg nem született férfinak) persze gyermeke sem lesz.

Illúzió tehát azt gondolni, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett demográfiai program bébiboommal jár majd. Már az nagy szó volna, ha nem csökkenne a születésszám. Mert ehhez a változatlansághoz jelentős változásokra van szükség, például 1,5-ről 1,61-ra kellene növelni a száz nőre jutó gyermekszámot. Ha a változatlanság abban az értelemben következik be, hogy ez az érték 1,5 marad, akkor a 2017-es 92 ezer gyermek helyett 2022-ben már csak 85 ezer jön a világra, 2031-ben pedig csak 74 ezer.

Azaz nem is csak babából, hanem anyából van a legnagyobb hiány. És persze apából, de ez nem elválasztható a fiatalok tömeges külföldre távozásától sem, amely tovább apasztja a potenciális szülők számát. Noha a magyar migrációs szint meg sem közelíti a romániait vagy a horvátot, a Eurostat szerint 2012 és 2015 között évente 25 százalékkal emelkedett a kiáramlás nagysága, és a növekedés csak 2015 óta fékeződött. Ez persze sosem statikus szám, mindig vannak kimenők és visszatérők; tavaly a KSH azt mérte, hogy a korábbinál nagyobb arányú lett a visszaáramlás.

A migrációs veszteség pedig kihat a születésszámra. Bár Németországba zömmel szakmunkás férfiak mennek, a nők itthon maradnak, a havi egyszeri hazalátogatásra nehéz családot alapítani. Vagy hiába termékenyebbek az Angliában élő magyarok, ha az állam nem serkenti a visszatérést. Például a kint középiskolában járó gyerekek hátrányban vannak az itthoniakkal szemben az egyetemi felvételinél, mivel a külföldi érettségit nem fogadják el teljesen egyenértékűnek az itthonival. Pedig ha tovább csökken a szülők köre, és nem sikerül növelni a termékenységet, akkor nemhogy bölcsődefejlesztési programra nem lesz szükség, de tömegével zárhatnának be előbb az óvodák, azután az iskolák. Ha a születések száma 92 ezerről 85 ezerre zsugorodna, a csökkenés 300 csurdig töltött óvodai csoporttal lenne egyenlő.

Elmaradt az áttörés

A mostani kampányban sem nagyon emlegették az előző nyolc év sikereit, és a demográfia terén erre jó okuk is volt: a kormány programja ellentmondásosra sikerült. Örvendetesen nőtt a termékenység, de Orbán tavaly maga is elismerte, hogy a demográfiai áttörés nem valósult meg. A kormányfő 2010-ben tízmilliós országot vett át, idén januárban viszont már csak 9 millió 798 ezren voltunk. A születésszám eddigi mélypontját 2010-ben és 2011-ben értük el, azóta ez az érték 90 ezer körül lebeg. A csúcsév 2016-ban volt, 93 ezer újszülöttel, tavaly 91 600 gyermek született.

Pedig csaknem mindent bevetettek az adókedvezménytől a családi otthonteremtés 10+10 millió forintos támogatásáig. De vajon összefüggött mindez azzal, hogy a kormány a gyermekeiket eltartani képes, dolgozó nagycsaládosokat emelte intézkedésének középpontjába? Közben pedig nem nőtt a családi pótlék, a gyermek hároméves koráig járó gyermeknevelési segély (gyes) és a főállású anyaság (gyet) összege sem. Ez leginkább a kisebb jövedelműek számára érzékeny kérdés – a születések száma mégis a legszegényebb megyékben nőtt. Vagyis a csekély növekedés sem szolgálta azt, amit a kormány szeretett volna, a középosztály létszámbeli megerősödését. A gyermektelenek között továbbra is kiemelkedően sokan vannak az alsó középosztálybeliek, a csak érettségivel rendelkező nők. A növekedés pedig zömmel a magasan képzettek szűk csoportjához, illetve az iskolázatlanokhoz kötődik.

A jelek szerint a szegények jobban rezonáltak a juttatásokra. Pedig 2010 óta a négy- vagy annál több gyermekesek gyakorlatilag nem fizetnek sem adót, sem tb-járulékot. A lakáshoz jutást a csok révén segítették, a gyermek kétéves koráig járó gyed felső összeghatára dinamikusan nőtt, ráadásul a munkabérüket is megkaphatják mellé, ha visszamentek dolgozni.

Ugyanakkor a kormány ügyelt rá, hogy a szegények gyermekvállalási kedvét ne növelje. Csak a szegénységet szerették volna csökkenteni, de azt is inkább ingyen tankönyvvel, ingyenes étkeztetéssel, mint segélyekkel. Azonban a befagyasztott összegű gyes vagy családi pótlék mégiscsak vonzó lehetett a legnehezebb helyzetben élők számára. Erre utal, hogy Budapesten (ahol a legtöbb diplomás és magas jövedelmű él) a 2010-es 9,5-ről 2016-ra 9,2-re esett az ezer főre jutó születésszám. Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont 9,7-ről nyolc év alatt felment 11,2-re.

A politika persze szereti „termékesíteni” a családpolitikát, hangzatos bejelentéseket tenni, de ez nem segítette jelentősen a gyermekvállalást. Ma az első gyermek megszületése megy a legnehezebben – a szülők sok esetben 35–38 éves korukig „vajúdnak”, mire készen állnak a gyermek fogadására, mert ehhez párt, otthont is kell találni, és a karriert is el kell juttatni arra a pontra, ahol már nem okoz törést néhány hónap kiesés. A legmagasabb családi adókedvezményt mégis a dolgozó nagycsaládosoknak adták, a gyermektelenek számára kevéssé ösztönző módon. Pedig hasznosabb lehetett volna a második gyermek születését kiemelten támogatni. De persze belőlük viszonylag sok van, ezért ez az intézkedés drága lett volna. Így azután látványos bejelentést tettek – kevesek számára. Utóbb korrigáltak, de még 2018-ban is ott tartunk, hogy az állam számára egy olyan gyermek, akinek egy testvére van, alig valamivel több mint a felét „éri”, mint a nagycsaládba születő. (Havi 17 500 forintot, szemben a 33 ezer forinttal.)

Válságos helyzetek

Persze ez óriási segítség a nagycsaládosoknak, és a kétgyermekesek adókedvezménye is formálódik. Ám nemcsak anyagi akadályokat kell leküzdeni azoknak, akik gyermeket szeretnének. Kellene például apa, de a férfiak 40 százaléka egész életében gyermektelen marad. Szükség volna anyára is, csakhogy a 30–34 éves nők negyedének se férje, se élettársa. Így logikusnak tűnik, hogy a kormány olyan intézkedéseket hozzon, amely előre hozhatja az első gyermek születését, de mindent türelmesen, apró lépésekkel kell tennie, hogy az érintettek véletlenül se érezzék betolakodásnak a magánéletükbe.

A párkapcsolatok hiánya és törékenysége miatt társadalmi válságban élünk, és ennek legnagyobb elszenvedői maguk az érintettek. Jól érzékelteti ezt, hogy noha a házasoknak járó adókedvezmény miatt átmenetileg megnőtt a házasodási kedv, a KSH 2017-ben azt mérte, hogy leginkább a 40 évnél idősebbek körében.

Akkor tehát a kormányzati terv kudarcra van ítélve? Nem. A kabinet felismerte: a családok többsége modern életmódra vágyik, későn szülnek, és csak egy-két gyermeket, utána jó részük gyorsan vissza akar menni dolgozni. Ez a modell nagyon eltér a Fidesz alapítóiétól, ennek ellenére jutalmazni kezdték a kisgyermek melletti munkavégzést, és bölcsődeépítési programba kezdtek.

Viszont nyolc év alatt sem értették meg, miért családellenes a középfokú végzettséggel rendelkező nőket foglalkoztató cégek jó része, és nem szüntették meg ennek fő okait. Nem tudtak fellépni a szülészeteken uralkodó állapotok ellen sem, inkább új zöldmezős családbarát (részben fizetős) szülészetet építenek a budai Irgalmasrendi Kórházban. S hiába lett sokszínű a családtámogatási rendszer, az ellátások összege a gyermek kétéves kora után nyomorszintre zuhan vissza, amikor pedig a dolgozó nők jó része bébiszitterre szorul. Így éppen azokban a megyékben nem nőtt jelentősen a születésszám, ahol magas arányban dolgoznak a nők.

A kormány új terveiről egyelőre keveset tudni, de ami ismert, az előremutató: tovább nő a kétgyermekesek adókedvezménye, és kiegészítő juttatást kaphatnak a fiatalon gyermeket vállalók. Emellett nyilván gesztusokat kellene tenni az ifjabbaknak, hogy élhetőbbnek érezzék Magyarországot, és ne vándoroljanak ki tömegesen, illetve ha már elmentek, térjenek vissza. Ehhez nem elég a családi támogatások összegét növelni, mert ezek többsége a nyugati államokban bőkezűbb. Modernizálni kellene az oktatást, a gyermekegészségügyet, és a közélet minden területén nyugatias állapotokat teremteni, a politikában is – például nem démonizálva a nemzedéki alapon szerveződő pártokat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.