Kínos válások: a Facebook mint koronatanú

/ 2018.05.24., csütörtök 09:12 /

Vagyontalanítják magukat, minimálbérről siránkoznak, a mamára íratják a cégeket, környezettanulmány előtt lenullázzák a lakást – hogy ne kelljen gyerektartást fizetni a saját gyereküknek. Egyvalamiről azonban megfeledkeznek: a Facebook ellenük vall.

A Kúria hatszáz olyan jogesetet vizsgált meg, amelyben a rokontartásról, jellemzően gyerektartásról vitatkoztak a felek. A Makai Katalin kúriai tanácselnök által vezetett csoport azt tapasztalta, hogy az esetek 40 százalékában nem valós jövedelmet tükröző kereseti kimutatást nyújtottak be a felek. Emiatt a bíróságnak a tényleges jövedelmi helyzetet fel kellett tárnia, mert úgy találta, hogy még az adóbevallás sem feltétlenül tükrözi a valós életviszonyokat például egy vállalkozónál, vagy egy olyan foglalkoztatottnál, aki zsebbe kapja a jövedelme egy részét.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a bíróság nemcsak a felek bizonyítékait nézi meg, hanem maga is folytathat hivatalból bizonyítási eljárást. A tartásdíj magállapítására vonatkozó gyakorlatot vizsgáló csoport egyik fontos megállapítása az volt, hogy ezt minél gyakrabban kellene megtenni. Erre számos eszköz van, a gépjármű-nyilvántartástól, az ingatlannyilvántartásig, és a bíró felmentést kérhet a banktitok alól is az ügyféltől.

Sokakat érhet meglepetés, egy átlagembernek ugyanis fogalma sincs róla, hogy a bizonyítási eszközök forradalma zajlik. A Facebookon és a közösségi média más terein mindennek nyoma marad, és ez is bizonyíték lehet a bíróság számára. Például a tartásdíjra kötelezett szülő azt mondja, olyan szegény, mint a templom egere, semmije sincs, a nyugdíjas édesanyja tartja el, miközben a Facebookon dicsekszik, hogy Honoluluban nyaral, és havonta cseréli a kocsijait.

Márpedig ezek is bizonyítékok, akárcsak az emailek és sms-ek, amiket a bíróság szintén felhasználhat. És fel is használja. Ahogy azt is, ha a nevén van három Porsche, ingatlanokat birtokol, vagyis a valóság élesen eltér attól, mint amilyen jövedelmet hivatalosan kimutatott. „Nehezebb a helyzet, de ettől sem ijednek meg a bíróságok, ha a szülőnek nincs a nevén semmi, vagyontalanítja magát az eljárás előtt” – fogalmazott a vizsgálatot vezető bíró. Ebben az esetben más a mese, az ügyfél nem azt állítja, hogy az idős szülő tartja őt el, hanem ő ajándékoz a mamának, a papának, például a cégét, amin keresztül ezután alkalmazottként csak minimálbérhez jut hozzá. Az életvitel persze mit sem változik attól, hogy papíron nincstelenné teszi magát valaki, ilyenkor a bíróság az illető kiadásai alapján határozza meg a jövedelmét és tartásdíjat.

Számolnak azzal is, hogy egy cégnél sok mindent lehet rejtetten elszámolni, például komoly jövedelemhez lehet úgy jutni, ha a vállalkozás százezrekért bérli a tulajdonos lakását, cégautót kap, vagy a külföldi utazásokat költségként kezeli. „Nem azt akarom mondani, hogy minden vállalkozó milliárdos, szó sincs róla, most is vannak kényszervállalkozók” – fogalmaz a tanácsvezető bíró.

Ám árulkodó lehet, ha valaki azt mondja: „Minimálbéren vagyok bejelentve, de amikor a bíró megkérdezi, mennyi a minimálbér, fogalma sincs róla. Azt sem képes megmondani, mennyi a rezsiköltsége. Miért? Mert ez számára nem tétel. Akik valóban minimálbért keresnek, azok fillérre beosztják a jövedelmüket” – érvel a bírónő.

A tartásdíjnak ki kell terjednie a gyermek alapvető szükségleteire, de alapvető szükséglet-e a havi 600 ezer forintos tandíj? A válasz lehet igen és nem is. Ha a gyerek már akkor is méregdrága iskolába járt, amikor a szülei még együtt éltek, akkor igen, különválás után is fizetni kell a tandíjat. Ha a bontást követően abban állapodtak meg, hogy minden lehetőséget megadnak a gyereknek, és ezért például amerikai iskolába íratják, akkor sem hivatkozhat arra a különélő szülő – változatlan anyagi körülmények között –, hogy meggondolta magát. Akkor sem, ha az újranősülő apa vagy anya új társa „rágja a fülét”, hogy ne költsenek erre. Ugyanakkor egyik szülő sem dönthet egyedül ilyen nagy, a másik félre is kiterjedő kötelezettség vállalásról.

Nagy a bíróság felelőssége, sokszor bizonyítási eljárást kell lefolytatni, hogy tényleg beteg-e a szülő, tényleg elveszítette-e az állását. A bíróság környezettanulmányt végeztet, amit előre be kell jelenteni. Nem egyedi eset, hogy az apa vagy az anya előző napon „lenullázza a lakást”, a bútorokat átviszi a rokonokhoz, lepusztítja a környezetet, csak hogy a saját gyereke számára kevesebbet kelljen fizetnie.

A joggyakorlat-elemzés célja az volt, hogy a különböző bíróságokon hozott ítéletek alapján megvizsgálják, mennyire egységesen ítélkeznek hasonló ügyekben a bíróságok, illetve vannak-e olyan pontok, amelyek nehezítik a munkájukat. A csoport arra jutott, hogy a bíróságoknak gyakrabban kellene hivatalból bizonyítási eljárást lefolytatniuk az elhallgatott jövedelmek ügyében, már csak azért is, mert egy szülőnek sokkal kevesebb eszköz áll a rendelkezésére e téren. Felesleges energiát és időt fordítanak ugyanakkor a bírák a köztudomású tények minden egyes perben való bizonyíttatására. Elegendő lenne azt mondani például, hogy egy átlagos gyermek havi szükséglete minimum 25 ezer forint, vagy egy átlagos jövedelem X forint adott szakmában, és ha ezen felüli tételek vannak (mivel például a gyermek valamiben tehetséges, vagy éppen mozgássérült) csak azt kelljen bizonyítani.

Szórás persze emellett is lehet, a 600 vizsgált esetből a legmagasabb tartásdíj 180 ezer forint volt, amit egy nemzetközi futballbíró fizetett, a legalacsonyabb pedig 5000 forint, ebben az esetben a szülő maga is csak 15 ezer forint segélyből élt, mert nem minősítették rokkantnak, viszont rossz egészségügyi állapota miatt nem tudott elhelyezkedni.

(Az összefoglaló vélemény a részletes jogi érveléssel itt érhető el.) 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.