heti-valasz.hu/itthon/lehet-hogy-nem-akarta-de-pinter-sandornak-hozsannaz-a-hvg-109534

http://heti-valasz.hu/itthon/lehet-hogy-nem-akarta-de-pinter-sandornak-hozsannaz-a-hvg-109534

Kisebbségek és pártlisták

/ 2001.04.27., péntek 07:41 /

Nem alakul párttá a Farkas Flórián vezette Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség - értesült a döntésről a Heti Válasz. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya szerint egykamarás Országgyűlésben csaknem megoldhatatlan a kisebbségek parlamenti képviselete. Jelöltjeik így csak pártlistákon indulhatnak eséllyel.

Nem indul pártként a következő választásokon a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség - így döntött a szervezet elnöksége április 21-ei ülésén. Leszögezték azonban: mindent meg kívánnak tenni, hogy olyan politikai erő vezesse az országot, amely támogatja a cigányság integrációját. Tíz nappal korábban egy rendezvényen Dávid Ibolya igazságügy-miniszter kijelentette: jövőre a parlamentben lenne a helye Farkas Flóriánnak, az Országos Cigány Önkormányzat és a Lungo Drom elnökének. Az MDF elnöke nem zárta ki, hogy a 2002-es választásokon pártja együttműködjön a cigányság legitim szervezeteivel. "Megtisztelőnek tartom az elnök asszony kijelentését" - mondta lapunknak Farkas, aki ugyanakkor jelezte, hogy szervezetét több párt megkereste, a választási együttműködésről azonban tárgyalást még senkivel nem folytattak.

"Egységes és osztatlan"
Az Európai Unió országai a kisebbségek helyzetét nem egységesen szabályozzák. A Zámolyból elvándorolt magyarországi romáknak menedéket nyújtó Franciaország hivatalos állami politikája például ma is az egységes és osztatlan francia nemzet elve alapján működik. Európa egyik vezető államában tehát gyakorlatilag nem léteznek elismert nemzeti kisebbségek. Az új demokráciák némelyike ugyanakkor gyakran sokkal több jogot nyújt: a szlovén alkotmány a nyolcezer fős magyar és a háromezres olasz kisebbség számára garantált helyet biztosít az Országgyűlésben, sőt egyes esetekben még vétójogot is ad a számukra. 1990-ben - néhány hónapon át - a magyar alkotmány még biztosította a kisebbségek parlamenti képviselethez való jogát. Az alaptörvény általában nem hátrányosan módosult a rendszerváltozás után, ezen a téren azonban visszalépés történt. Az országgyűlési jelenlét garantálása helyett az alkotmány ma csak általános képviseleti lehetőséget ír elő a kisebbségek számára. A magyar választási és parlamenti rendszer ezen a téren még így sem áll gyenge lábakon. Az Európai Bizottság tavalyi országjelentésében megfogalmazott bírálat sem elvárásokat fogalmaz meg, "csupán" a magyar alkotmányból következő rendelkezések hiányára figyelmeztet.
"Farkas Flórián beszédének hatására, mintegy rögtönözve mondtam, hogy ilyen, a népükért teljes mellszélességgel kiálló képviselőkre volna szükség az ország házában is" - mondta lapunknak Dávid Ibolya. A miniszter szerint ugyanakkor - az egykamarás parlamentben - majdnem megoldhatatlan a nemzetiségi képviselet, ám kisebbségi párt létrejöttét sem tartja reálisnak. Szerinte ugyanis a nemzetiségekhez tartozók politikai nézetei a többségi társadalomhoz hasonlóan megoszlanak - ezért a pártokhoz való csatlakozást tartja járható útnak. (A parlamentben például a szocialista Jakab Róbertné a hazai szlovákok szövetségének vezetője, a SZDSZ-es Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, s az MDF soraiban is képviselethez jutott a németség.)

A miniszter úgy véli: a cigányságnak a saját erejére is kell támaszkodnia, hogy kilábaljon a bajból - nem vezet azonban jóra, ha a jogokra való hivatkozással nem áll arányban a kötelességek teljesítése. "Kölcsönös alkalmazkodásra, tengernyi türelemre volna szükség, hiszen a cigányság kultúrája a magyar kultúra része, nyomorúságuk a nemzet nyomorúsága. Akik ezt megértik, és hajlandók a rögösebb utat választani, azoknak az MDF a jövőben is a kezét nyújtja" - mondja Dávid Ibolya.

A magyar alkotmány 13 nemzeti kisebbséget államalkotó tényezőnek ismer el, és több kisebbségvédelmi rendelkezést is tartalmaz. A parlament az 1993-as kisebbségi törvényben újra kinyilvánította a kisebbségek országgyűlési jelenlétének jogát. A konkrét választási szabályokról azonban a pártok azóta sem tudtak megállapodni. A kétharmados szorítás a két nagy párt egységes politikai akaratát igényelné, ami a választások közeledtével egyre reménytelenebb. Az előző négy évben - a szükséges kormánytöbbség birtokában - sem született megoldás, mivel a véghajrában bedobott választási törvénymódosítást az SZDSZ-es képviselők egy része a saját belügyminisztere ellenében is leszavazta. A jelenlegi ciklusban pedig egyszerre folyt a vita a parlament létszámának csökkentéséről és a kisebbségi képviseletről, ám a Fidesz és az MSZP egyik esetben sem tudott közös megoldást találni. A kormánypárti javaslat szerint a választópolgároknak döntési lehetőséget kell biztosítani: egy párt vagy egy országos kisebbségi önkormányzat listája közül választhatnának.

Mivel azonban az ötszázalékos parlamenti küszöb elérhetetlen az összesen tíz százalékot kitevő kisebbségek számára, a kisebbségi lista élén állók már néhány ezer szavazattal képviselők lehetnének. "A következő helyeken lévők a pártok jelöltjeire vonatkozó - körülbelül harmincezer fős - támogatottsági küszöb teljesítése esetén lehetnének az Országgyűlés tagjai" - mondta lapunknak Hargitai János fideszes képviselő, a kisebbségi törvény módosítását előkészítő albizottság elnöke. Az MSZP ezzel szemben háromszavazatos megoldásban gondolkodik: az eddigi egyéni és listás voksolás mellett a választók kisebbségi listára is szavazhatnának. Hargitai szerint ez pusztán szimpátiaszavazást eredményezne, és persze indokolatlanná tenné a szocialisták félelmét, hogy elveszítik a - szerintük inkább - baloldali beállítottságú kisebbségi szavazókat. A felvetést kérdésünkre cáfolta Tabajdi Csaba szocialista képviselő, és az érvelést pusztán a kormányoldal halogatási taktikájának nevezte.

"Minél távolabb kerülünk a rendszerváltozástól, annál kisebb az esély a probléma megnyugtató megoldására" - mondta a Heti Válasznak Kaltenbach Jenő. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint ugyanis a pártok mindegyikében találhatók olyanok, akik "féltékenyek" a kisebbségekre, és azt hangsúlyozzák, hogy jelenlétük megtörné a pártstruktúrák szerinti parlamentáris berendezkedést. A kisebbségi biztos ugyanakkor nem lát kockázati tényezőt néhány más legitimitású képviselő "politikai frontvonalak közé szorulásában", hiszen a kisebbségek már ma is a parlamenti csaták központjában állnak.

Nem politikai, hanem jogtechnikai kérdésekben lát különbséget az egyes pártvélemények között Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője. A megoldási javaslatok egyike sem tökéletes, hiszen a háromszavazatos elképzelés óhatatlanul torzít, a jelenlegi listás rendszer kiterjesztése pedig arra kényszeríthet egy kisebbségi szavazót, hogy lemondjon pártszimpátiájáról. Kilényi Géza egykori alkotmánybíró szerint - a mulasztásos alkotmánysértés tényének megállapításán kívül - az Alkotmánybíróság tudatosan nem bocsátkozott alkotmányértelmezésbe. A kisebbségek mint államalkotó tényezők képviselete esetében ugyanis elképzelhető, hogy a pártok csak helyi szinten szabályozzák a kérdést - a parlamentbe kerülést pedig nem szorgalmazzák.

Az alkotmányjogi és politikai kérdőjelek azt valószínűsítik, hogy csak pártmezbe öltözött kisebbségi parlamenti képviselővel találkozhatunk 2002 után is. Pártalapítást elvető döntésekor a Lungo Drom figyelembe vette talán azt is, hogy az eddigi választások tapasztalatai alapján az új nemzetiségi pártok alapítása nem kecsegtet sok eséllyel. A több kisebbség közös érdekvédelmét zászlajára tűző Nemzetiségi Fórum ugyanis 1998-ban összesen hatezer listás szavazatot kapott.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.