valasz.hu/itthon/ez-mar-az-orulet-hatara-orban-elleni-szines-forradalomrol-beszelnek-az-oroszok-123326

http://valasz.hu/itthon/ez-mar-az-orulet-hatara-orban-elleni-szines-forradalomrol-beszelnek-az-oroszok-123326

Kitört a bírósági háború

/ 2018.05.03., csütörtök 14:03 /

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint nem törvényes annak a tanácsnak a működése, amely szerint ő sorozatban hozott nem törvényes döntéseket. Tizenegy bíró mondott le az Országos Bírói Tanács tagságáról, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának több tagja aggodalmának adott hangot.

Nem árt leszögezni: a két hasonló nevű testület feladata teljesen más. Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét a parlament választja meg, kinevezésekről, áthelyezésekről, fejlesztésekről dönt, ő Handó Tünde, aki maga is bíró.

Az Országos Bírói Tanács tagjait a bírák maguk közül választják és az a feladata, hogy a bírói függetlenség felett őrködjön, ellenőrizve az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A hivatalt Handó Tünde vezeti, a tanácsot jelenleg Hilbert Edit, ő Handó egyik kritikusa, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke. (A tanácsban soros elnöki rendszer van.)

A 2012 óta létező tanácsnak az elmúlt hat évben inkább protokolláris szerepe volt, Handó Tündét, a hivatal vezetőjét lényegében minden döntésében támogatta. Azután kiderült, hogy a bírák éppen olyan emberek, mint bárki más, a kis ügyeknél nem szólnak, mert nem akarnak vitát, azután meg csodálkoznak, ha azok nőni, növekedni kezdenek.

Tavaly év végére pedig eléggé naggyá nőttek, kritizálni kezdték Handó Tünde kinevezési javaslatát. A levegő akkor forrósodott fel, amikor a tanácsban kritikát megfogalmazó egyik tagnak, Fazekas Sándornak, a Fővárosi Törvényszék akkori elnökének újabb vezetői pályázatát Handó Tünde eredménytelennek minősítette. Ezzel is összefügghetett, hogy a bírák az új bírói tanácsba más szerepfelfogású tagokat választottak, és úgy látszik, hogy tényleg ellenőrizni kezdték a hivatal elnökének működését. Vegyük sorra az eseményeket. Mi vezetett odáig, hogy ma reggel hivatal közleményt adott ki arról, hogy nem törvényes a tanács működése.

1. A bírói tanácsnak a Kúria elnökén kívül 14 rendes tagja és 14 póttagja van, tegnapig összesen 11 mondott le ezek közül. Pedig a tagság nagy megtiszteltetés, a tanács honlapján az látszik, hogy az előző hat évben két személycsere történt.

A bírói szerep eleve konfliktusos, vagyonokról, életekről döntenek, ezért aztán különösen elgoldolkoztató, ha egy törvényszéki elnök (Pécs), négy járásbírósági elnök (Szentes, Nyírbátor, Békéscsaba, Kecskemét) és a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke sem bírja a nyomást. A lemondási hullám olyan méreteket öltött, hogy a bírói tanácsok nemzetközi szervezete is felfigyelt rá, az elnök külön támogató levelet írt a magyar tanácsnak.

2. Két tagot a hivatal elnöke közvetlenül akart eltávolítani, egyiküket áthelyezte és ezzel már meg is szűnt a tanácsi tagsága. Egy másik tag esetében (aki történetesen éppen a tanács elnöke), pedig fellebbezést nyújtott be a korábban általa indított fegyelmi eljárás ügyében, de ezt végül másodfokon is elutasították. A tanács elnöke marad a pozíciójában.

3. Emellett a hivatal elnöke tegnap írásban jelezte, hogy a tanács a lemondások miatt működésképtelenné vált. Azonban Darák Péter, a Kúria elnöke (aki tagja a tanácsnak) kifejtette, hogy jogi álláspontja szerint az működőképes, és a testület maga is így látta ezt, mégpedig egyhangúan. Felhívják a hivatal elnökét: intézkedjen új póttagok választásáról. A tét az volt, hogy az ülés napirendjén szerepel a hivatal elnökének bírói kinevezési gyakorlatának elemzése. Ha nincs ülés, nincs jelentés.

4. De lett. Mégpedig az elegáns világban szokatlanul erős hangú. Ahogy ma Handó Tünde jellemezte: sommás.

De vegyük sorra: két helyen akadtak fenn a hivatal elnökének kinevezési gyakorlatán: a Fővárosi Törvényszéken és a Győri Ítélőtáblán. Előbbi okát már említettük, Fazekas Sándor volt elnök újbóli pályázatát idén év elején minősítette eredménytelennek a hivatal elnöke. A Győri Ítélőtáblán pedig azért, mert oda Handó Tünde kirendelt egy bírósági vezetőt, holott azokat pályáztatni szokták. Az összbírói értekezleteknek (vagyis az adott bíróságon dolgozó bírák testületének) joga van kérdéseket intézni a tanácshoz, ahogy ezt meg is tették.

5. A tanács pedig több törvénysértést is megállapított a hivatal elnöke részéről. Például azt, hogy az elnök nem indokolta meg a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Sem a Fővárosi Törvényszéken, sem Győrben.

6. Handó Tünde egyik bíróságról a másikra átrendelhet bírákat, mert például hirtelen túl sok ügy van Győrben, Miskolcon pedig kevesebb, és akkor a miskolciak besegítenek. De vezetői feladatok ellátása céljából nem lehet bírákat kirendelni. Győrben viszont ez történt.

7. Az elnöknek a vezetői pályázat másodszori eredménytelenné nyilvánítása esetén a tanács jogértelmezése szerint azonnal intézkednie kell egy vezető megbízásáról. Kifogásolták, hogy nem tette.

8. Nem tehet olyat, hogy kiír egy pályázatot, majd azt mondja, hogy az álláshely meghirdetése után munkaszervezési vagy egyéb okok miatt eredménytelenné nyilvánítja azt, azután pedig ismét kiírja. 

Ez történt tehát tegnap.

Ma 11 óra után viszont Handó Tünde kiadott egy közleményt, amelyben törvénytelennek minősíti a tanács működését azzal indokolva ezt, hogy „az Országos Bírói Tanács (OBT) létszáma 15 fő. A sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek.”

Erre már tegnap is célzott, mondván, hogy a kaposvári közigazgatási bíróság elnökének lemondása miatt szerinte nem teljes a tanács, mert nincs benne közigazgatási bíró.  

„A jogszabályok szövegének értelmezésében mindig lehetnek értelmezési különbségek. Ebben a jogkérdésben valóban hiteles véleményt az Alkotmánybíróság fogalmazhatna meg” – szögezi le a hivatal elnöke. Ami nagyjából azt jelenti, hogy hónapokra felfüggeszthetné működését a tanács, mire a testület döntene. A hivatal ellenőrzés nélkül maradna.  

„A 2018. május 3-án közzétett sommás véleményről akkor tud nyilatkozni az OBH, amikor az alapul szolgáló jelentést véleményezésre megkapja, ha megismeri a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők írásbeli észrevételeit, kérdéseit, és ha az OBT meglévő tagjainak ezeket tárgyaló megbeszéléséről a jegyzőkönyvet kézhez veheti” – tartalmazza a közlemény.

Ez utóbbi elég érdekes felvetés, lévén olyan testületről van szó, amely tagjainak karrierútjáról az a személy dönt, akit a tanács egyébként ellenőriz. 

Handó Tünde egyébként eredményesnek és törvényesnek, átláthatónak minősítette saját működését. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.