MEGINT TANDÍJ

/ 2006.06.22., csütörtök 11:39 /

A kormány által tervezett utólagos képzési hozzájárulás, vagyis a diplomásokra kirótt különadó miatt komoly egyetemi tiltakozásra lehet számítani. Ekler Gergelyt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét a tandíj alternatíváiról kérdeztük.



A Bokros-csomag idején a megszorításoktól érintett társadalmi csoportok közül az egyetemisták tiltakoztak a leghangosabban. Lesznek-e diáktüntetések a Gyurcsány-csomag ellen is?

Ígéretet kaptunk az új oktatási minisztertől, Hiller Istvántól, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ülhetünk. Megegyezni szeretnénk, nem pedig tüntetni. Amíg a kormány nem utasítja el egyértelműen a javaslatainkat, addig nem foglalkozunk a tüntetés lehetőségével. Alapelvként azt fogalmaztuk meg, hogy nem támogatunk semmilyen javaslatot, ami újabb pénzügyi terheket ró az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókra.

Vagyis elutasítják az utólagos képzési hozzájárulást?

Az utólagos képzési hozzájárulás igazságtalan, nem jelent megoldást a felsőoktatás anyagi gondjaira, és nem javítja az egyetemek színvonalát. A tandíj hívei által hangoztatott érvek közül egyik sem állja meg a helyét. Hadd fejtsem ki részletesebben! A mostani elképzelések szerint csak a 2010-es években kezdődne meg a képzési hozzájárulás törlesztése. A jelenlegi költségvetési gondokra tehát nem jelent megoldást a tandíj bevezetése, hiszen legkorábban csak öt-hat év múlva lesz belőle pénz. Könnyen lehet, hogy a tényleges befizetések megkezdése előtt egy új kormány, amely más politikai filozófiát követ, eltörli a tandíjat. Az utólagos képzési hozzájárulás tehát teljesen fölöslegesen riaszthatja el az egyetemektől a fiatalokat. Elsősorban a szegényebb családok gyerekeire gondolok, akik nem merik majd vállalni az eladósodás kockázatát. Az utólagos képzési hozzájárulást leginkább az teszi igazságtalanná, hogy nem segíti, hanem gátolja a társadalmi mobilitást. Nem értünk egyet azzal az érvvel sem, hogy a diákokat csak tandíjjal lehetne intenzívebb tanulásra ösztönözni. Nem az ingyenesség miatt vannak gondok a felsőoktatás minőségével.

Úgy vélik, egyáltalán nincs szükség a mostani finanszírozási rendszer megváltoztatására? Minden jó úgy, ahogy van?

A mostani finanszírozási rendszer egyértelműen rossz. Egy percig se állítottam, hogy fenn kell tartani a normatív finanszírozást. Ma az egyetemek kizárólag a hallgatók száma alapján kapnak pénzt az állami költségvetésből. Többek között ez a rendszer felelős a felsőoktatás színvonalának hanyatlásáért.

Vannak-e konstruktív javaslataik a finanszírozás reformjára, vagy csak kritizálnak?

A Magyar Bálinttal folytatott utolsó tárgyalásunkon a miniszter úr is feltette nekünk ezt a kérdést. Azt válaszoltam, hogy nem a mi dolgunk a felsőoktatási reform kidolgozása, hanem az Oktatási Minisztériumé. De adjon nekünk egy hónapot, és leteszünk az asztalra egy átfogó koncepciót. Meglátjuk, hogy Hiller István mennyire lesz fogékony az ötleteinkre.

Felvillantana belőlük néhányat?

A jelenlegi felsőoktatási rendszer kifejezetten pazarló. A tandíj bevezetése helyett át kellene gondolni, jelenleg ésszerűen költi-e el az állam az egyetemekre fordított pénzeket. Egy sor olyan államilag finanszírozott képzés van, melynek létezése sem tudományos, sem nemzetgazdasági szempontból nem indokolt. Meg kellene állítani a szakok burjánzását, és megszüntetni vagy fizetőssé tenni a fölösleges képzéseket. Sok vidéki egyetemen megfelelő tanári kar nélkül indítanak el szakokat, és Budapestről hívnak vendégoktatókat. Mindenki ismeri az "intercitys professzornak" nevezett jelenséget - ezen feltétlenül változtatni kéne, mert nem lehet minőségi oktatást alapozni olyan tanárokra, akiknek három-négy különböző városban van állásuk. Felül kellene vizsgálni, szükség van-e államilag fenntartott helyekre például a magánegyetemek közgazdasági és kommunikációs képzésein. Úgy gondoljuk, a magánegyetemek az állami intézmények vetélytársai, amelyeket nem feltétlenül szükséges közpénzből támogatni.

Ha mégis tüntetésekre kerül sor, számíthatnak az intézményvezetők támogatására?

A legnagyobb intézmények rektorai hozzánk hasonlóan ellenzik az utólagos képzési hozzájárulást, ők azonban a tényleges, azonnali tandíj hívei. Ha tehát arra gondol, hogy a HÖOK és a rektori konferencia vállvetve fog harcolni az ingyenes felsőoktatásért, akkor téved - egyedül megyünk tárgyalni.



EKLER GERGELY

1978-ban született Zalaegerszegen. 2004-ben diplomázott az ELTE BTK angol és történelem szakán. 2005-től az ELTE PPK neveléstudományi doktori iskolájának doktorandusz hallgatója, kutatási témája a felsőoktatás átalakulása a rendszerváltozást követő időszakban. 2000-ben kapcsolódott be a hallgatói önkormányzat munkájába. 2003-2004 között a HÖOK elnökségi tagja. 2005 óta a HÖOK elnöke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.