felsooktatasirangsor.hu/itthon/drama-igy-gyuri-le-a-csaszarmetszesipar-a-termeszetes-szules-hiveit-117906

http://felsooktatasirangsor.hu/itthon/drama-igy-gyuri-le-a-csaszarmetszesipar-a-termeszetes-szules-hiveit-117906

Mi történik itt? Szlovákok magyar iskolába íratják a gyerekeiket!

/ 2018.05.10., csütörtök 13:00 /

Folytatódik a szlovák térfoglalás a határ magyar oldalán. A hozzánk költözők közül többen iskolába is ide íratják a gyermekeiket. Évszázados ellentétek porladnak szét a szemünk előtt.

Fura helyzet, amikor valaki Magyarországon él, és azon veszi észre magát, hogy a szlovák fővárosi agglomerációjához tartozik. Erre a jelenségre a mosonmagyaróváriak, rajkaiak tömegesen ébredtek rá az uniós csatlakozás után, amikor lakásaikra a magyar árnál sokkal magasabb ajánlatot tettek szlovákok. Itt hangsúlyosan nem határon túli magyarokról beszélünk, hanem zömmel fiatal szlovák értelmiségiekről, akik az olcsóbb ingatlanárak miatt költöznek Magyarországra. Kertes házakat vesznek, Pozsonyban dolgoznak, és angolul kommunikálnak az üzletekben. A Területi Statisztika című folyóirat most azt közli, hogy a Magyarországon tartózkodó (itt élő) szlovák állampolgárok száma 2000 óta több mint ötszörösére bővült. A határon átnyúló agglomerációs övezetet sajátos szemszögből vizsgálja Pregi Lóránt, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem földrajzi tanszékének kutatója, azt elemzi, milyen arányban jelennek meg a szlovák gyermekek a magyar óvodákban és közoktatásban. Merthogy megjelennek, mivel a szlovákok a jelek szerint nem csak alvóhelynek tekintik Magyarországot.

De nézzük a tényeket: általánosságban is nő a magyarországi közoktatásban részt vevő külföldi állampolgárok száma a 2001/2002-es tanévben 9,9 ezer fő, addig a 2015/2016-ös tanévben már 15,2 ezer fő volt. A külföldi óvodások és tanulók aránya már közel egy százalékát adja az összes tanulói létszámnak. A kutató megjegyzi, hogy amíg a 2008/2009-es tanévben az óvodai nevelésben és az alapfokú oktatásban részt vevő szlovák állampolgárok mindegyike magyar nemzetiségű volt, addig az Oktatási Hivatal 2015-ös adatai alapján az érintett óvodások kétharmada, az általános iskolások fele volt szlovák etnikumú.

Vagyis új tendencia jelent meg. 2008-as rajkai riportunk idején már tapasztaltuk, hogy a szlovák szülők a határ menti magyar óvodákba adták a gyermekeiket, nem akarnak velük ingázni. Ezt erősíti meg a mostani kutatás is, miszerint a magyarországi óvodai nevelésben részt vevő szlovák állampolgárságú gyermekek 96 százaléka magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, és valamivel több mint 65 százaléka szlovák nemzetiségű. Az óvodások jelentős része a határ menti Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék intézményeiben, vagyis Pozsony és Kassa környékén összpontosul. (Élnek nagyobb számban Budapesten is, de vélhetően ott más ok áll a háttérben.) Korábban azonban az általános iskolákra egyáltalán nem volt jellemző, hogy oda is szlovákajkú gyermekeket iratnak. Azóta viszont az alapfokú oktatásnál is megállapítható a tanulók számának fokozatos emelkedése. A 2013-2014-es tanévben 147 szlovák gyermek vett részt a határ mentén alapfokú oktatásban, 2016-17-ben már 214. Látszólag ez nem olyan nagy létszám, de nagyjából hét osztályt azért mégiscsak kitesznek a magyarországi szlovák tanulók, akik magyar nyelven tanulnak meg írni és olvasni. Ami azért is érdekes, mert az évszázados történelmi ellentétnek nyoma sincs a határ szélén, ahol több ezer szlovák család él, és a szomszédok angolul beszélik meg a dolgaikat. Évszázados ellentétek szétporladását jelzi ez, hiszen ha a szülők nem lennének elégedettek a magyar óvodákkal, pozsonyi iskolába vinnék utána a gyermeküket.

A középiskolások körében viszont nem nagyon találni szlovákajkú, de nálunk élő diákot, a Magyarországon tanuló szlovák állampolgárok a magyar etnikumhoz tartoznak, és folyamatosan csökken a számuk.

 

A magyarországi alapfokú oktatásban részt vevő magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárságú diákok száma Forrás: KSH

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.