new.valasz.hu/itthon/megmutatjuk-ilyen-lesz-budapest-a-2017-es-nagy-atepites-utan-116474

http://new.valasz.hu/itthon/megmutatjuk-ilyen-lesz-budapest-a-2017-es-nagy-atepites-utan-116474

„Nem lehet két énünk”

/ 2018.02.14., szerda 16:06 /

Egy párt sosem lesz abban a helyzetben, hogy bármit elvárjon tőlünk, a mindenkori kormánnyal van stratégiai megállapodásunk – mondja a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) ügyvezető elnöke. Pótor Józseftől azt is megkérdeztük, mit szól az elődjét érintő rendőrségi nyomozáshoz.

– Négy hónapja tártuk fel, hogy az MCSSZ két korábbi csúcsvezetője milliárdos ingatlanspekulációba keveredett. Az ön elődje, Henn Péter – a Miniszterelnökséghez tartozó ÉMI Nonprofit Kft. első embereként – egy budai, Feneketlen-tó melletti állami óriástelket játszott át a mozgalmuk volt nevelési igazgatójának, utóbbi pedig azonnal továbbadta a portékát egy lakótömbfejlesztőnek. A BRFK korrupció elleni főosztálya megalapozottnak tartotta cikkünket, és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozni kezdett. Önöknek nem volna teendőjük?

– Inkább a tehetetlenség érzésével küszködünk. A visszaélés, ha volt ilyen, nem a cserkészszövetségben történt, ráadásul az állítólagos elkövetők 2015 vége óta nem a tisztségviselőink. Szervezetünk neve mégis sokszor megjelent a hírekben.

– Ezek az emberek ma is a szövetségük tagjai, belső fórumaikon véleményt nyilvánítanak, szavazati joguk van.

– Etikai szervünk akkor tud fellépni ebben a szövevényes ügyben, ha megszületik a bírósági ítélet. Testületünk önkéntesekből áll, nincsenek nyomozati eszközei; sokat beszéltünk a témáról a közösségeinkben, hogy a helyzet erkölcsi problematikáját megértsék, de más lépéseket nem teszünk az esetleges jogerős ítéletig.

– Henn Péter ön előtt tíz évig vezette a hazai és uniós pályázati forrásokból fejlődő MCSSZ-t – másutt nem is igen sajátíthatta el a pénzezés művészetét. Közben szlovák rendszámú autóval járt, sőt megkísérelte kiszervezni a szövetség vagyonkezelését egy alapítványába.

– Az MCSSZ vagyonát nem lehet elvinni. Nem tudom, Péternek volt-e egyáltalán ilyen szándéka, de ennél az immunrendszerünk biztosan jobban működik. Az elődöm bő két éve semmilyen tisztséget nem vállal a mozgalmunk ügyeiben, az alapítvány vezetését is átadta a szövetségnek.

– Kommunikációból jeles. Csakhogy, ha kiscserkész lennék, gondolom, arra tanítana: nem jogszerűen, hanem erkölcsösen kell élni. Tudom, a cserkésztörvények értelmében kizárólag magával lehet szigorú – de miért ilyen „gyengéd” Henn Péterrel szemben?

– Mert nem vagyok a teljes igazság birtokában. Ám ha a bíróságon elmarasztaló ítélet születik, etikai vizsgálatnál többre van szükség. Nem boszorkányüldözésre gondolok, inkább önvizsgálatra. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy egy cserkésznek nem lehet két énje. Nincs olyan, hogy a táborban erkölcsösek vagyunk, majd visszatérve elfogadjuk a mindennapi élet gyarlóságait. Egy világ van, mindenhol ugyanolyan szilárd erkölcsöt kell képviselnünk. És a társadalom egésze mellett a többi civil szervezet számára is példát kell mutatnunk – akár átláthatóságból. Ez nem külső, hanem belső kényszer. Ügyvezető elnökként számomra természetes, hogy bárki bármikor belenézhet a papírjainkba, elszámolásainkba.

– A Henn-korszakban milliárdos nagyságrendű EU-pénzt nyertek kisközösségi ifjúságnevelésre, kaptak egy nagykovácsi kastélyt – felújítási forrással együtt – az államtól, majd jött ön, és újabb uniós injekciók érkeztek. Miért kellenek százmilliók egy önkéntességre épülő szervezetnek?

– Jelenleg idehaza 230 csapatban 12 ezer cserkésszel foglalkozunk – ehhez jön a nyugati szórvány és az elcsatolt területek szövetségeihez tartozó további hétezer fő. Évente ötszáz önkéntes vezetőt képzünk, és szigorú szabály, hogy az összes választott tisztségviselő önkéntesként látja el feladatát, nyilván én is. Emellett fenntartunk egy központi irodát fizetett alkalmazottakkal, akik viszont nem lehetnek döntéshozók. A felépítés tehát garantálja, hogy a mozgalom nem válik forrásvezéreltté.

– Ezzel szemben néhány éve volt időszak, amikor a szövetségnek száznál is több fizetett alkalmazottja volt. Ez már vállalati méret.

– Amikor még nem voltam tisztségviselő, én is dolgoztam fizetett munkatársként – aztán másokkal együtt megmutattam, hogy van visszaút az önkéntességbe. Most kéttucatnyi alkalmazottat foglalkoztatunk, ezt egészséges mértékűnek tartom. Projektidőszakban vagyunk, ennyi többletenergiát bizony igényel a „motor berúgása”. Pályázati források nélkül nem tudjuk elérni legfőbb célunkat, hogy minden magyarul beszélő gyermek találkozzon legalább egyszer a cserkészettel, vagyis legyen esélye közénk tartozni. Növekedésünk érdekében az MCSSZ a csapatok működéséhez és újabbak alapításához nyújt segítséget – eszközökkel, módszertani anyagokkal, képzésekkel és személyre szabott támogatással. Vannak még bőven fehér foltok az országban, ahol nincsenek csapataink.

– Netán túl városias, értelmiségközpontú a cserkészet?

– Bármennyire fáj, be kell vallanom, hogy 80 százalékban a városi keresztény középosztály gyerekei tartoznak közénk. Pedig ennek a 38 milliós világmozgalomnak a küldetésnyilatkozataiban az szerepel, hogy mindenkit várunk, aki elfogadja az értékeinket; anyagi háttértől, felekezeti, etnikai hovatartozástól függetlenül.

– Önök akarnak bővülni, vagy a politika várja el, hogy fejlesszék a hálózatukat? Világnézeti értelemben kompatibilisnek tűnnek a mai kormánnyal…

– Alapszabályunk rögzíti, hogy a cserkészet nem politikai ifjúságnevelő mozgalom, a világ összes szövetsége ebben a szellemben működik. Egy párt tehát sosem lesz abban a helyzetben, hogy bármit elvárjon tőlünk. Olyan ügyekhez persze örömmel csatlakozunk, mint a Minority SafePack uniós polgári kezdeményezés, amely a kisebbségi nyelvi közösségek számára biztosabb jövőt teremthet. És 2012 óta stratégiai megállapodásunk van – deklaráltan a mindenkori – kormánnyal, ám ennek nincs köze ideológiákhoz. A legfrissebb ifjúságkutatások igazolják, hogy a fiatalok 75 százaléka semmilyen közösséghez nem tartozik, se sport-, se diákszervezetekhez. Nálunk már a kiscserkészek is rendszeresen kirándulnak, tüzet raknak az erdőben, a táborban néha hihetetlen dolgokat építenek fából, és alapkövetelmény a becsületesség, a megbízhatóság. Ilyen lehetőségeket az iskola nem nyújt – ráadásul nálunk a 14-16 évesek már felelősséget is kapnak a nyakukba. Ez a világ legnagyobb, legelterjedtebb és legvagányabb kompetenciafejlesztő programja. Vállalkozói, vezetői, kommunikációs jártasságot, talpraesettséget, problémamegoldásra, csoportmunkára való készséget adunk át a fiataloknak – mindezt játékos formában és összhangban az uniós munkaerőpiac igényeivel. Ezek ugyanazok a „soft skillek”, amelyeket egy-egy munkahelyen tréningek keretében igyekeznek fejleszteni.

– Az ántivilágban is törődtek a „soft skillekkel”, csak akkor úttörőszövetségnek meg KISZ-nek hívták a fejlesztőközpontot. Akik nem ismerik a cserkészetet, biztosan megkérdeznék: önök miben jobbak?

– Erre a kérdésre a történelem már válaszolt. Az úttörők szervezete magába omlott a rendszerváltáskor, a vezetői leléptek. A cserkészszövetséget négyszer tiltották be Magyarországon, és mindig újjáéledt. Az emigrációban is a cserkészet maradt a közösségszervező erő – hiszen a vezetők már a menekülttáborokban elkezdték szervezni a csapatokat. Nálunk erős a spiritualitás, az Istenbe, az értékeinkbe, a megmaradásba vetett hit. A világon mindenütt vallásos mozgalomként vagyunk jelen.

– Az imént azt hangsúlyozta, nem számít a felekezeti hovatartozás.

– A hit a lényeg. Ismerek magyar buddhista és muszlim cserkészt is, de a mozgalmat minden országban a legelterjedtebb vallás határozza meg. Nálunk a cserkészek döntő többsége keresztény, viszont befogadó társaság vagyunk. Engem például a szüleim nem neveltek vallásosnak, a rendszerváltáskor mégis keresztény közösségben kötöttem ki – és ezzel párhuzamosan a cserkészetben. A kettő remekül ráerősített egymásra. Aki tehát elfogadja az alapértékeinket, jól fogja érezni magát köztünk.

– Mennyire stabil ez az értékalap? Néhány éve a magyar sajtót is megjárta a hír, hogy az Európai Cserkészszövetség uniós pályázatot nyújtott be homoszexuális közösségek integrálására.

– Más társadalmakban élünk; Közép-Európában nem feltétlenül ugyanazok a témák uralják a napirendet, mint Nyugaton. Mi a visegrádiakkal vagyunk szorosabb szövetségben – idén nyáron éppen nálunk, Dunaújvárosban lesz a V4-dzsembori, ahová több mint ezer fiatalt várunk. A gesztusainkban is fontos ez az irány: voltam például szlovák cserkészszövetségi közgyűlésen, ahol próbáltam szlovákul beszélni – az ő külügyi vezetőjük meg általában igyekszik magyarul „pötyögni” hozzám. De nem akarok kitérni a kérdés elől. A világháború előtt természetes volt, hogy a lányokat és a fiúkat szétválasztva nevelik, majd a szövetség a nyugati szórványban koedukálttá vált, idehaza pedig már eleve így alakult újjá. Ha másra is lesz társadalmi igény, biztosan lesz erről vita a mozgalomban, és a majdani vezetők – értékeinket követve – jó döntést fognak hozni. Nem érdemes rettegni az ideológiai kihívásoktól, amúgy is fontos a fiatalok vitakultúrájának fejlesztése, demokráciára nevelése.

– Itt ül velem szemben egy egyenruhás ember, aki 2018 Magyarországán a demokratikus társadalmi viták „mindenhatósága” mellett érvel. Másra számítottam.

– A cserkészet így működik: demokratikus úton határozunk a közösségünk életéről, a csapatok vezetőiről, az országos elnökség tagjairól. Nálunk bármit meg lehet kérdőjelezni, így végül közös, kiérlelt, mindenki számára átélhető döntéseket hozunk.

– Most nagyon földhözragadt leszek…

– Nem baj.

– Normális, hogy 35–40 éves nők és férfiak egyenruhába bújva önkénteskednek? Mások ilyenkor a családjuknak, a munkájuknak élnek.

– Senkit nem hívunk könnyű életre. Igen, lemondunk egy-egy karrierlehetőségről, viszont építhetjük az általunk megálmodott világot, és energiákat nyerünk sok jó cserkésztestvér közelségéből. Az ember már csak olyan, hogy felnőttként örömét leli a felelősségvállalásban – erről szól az anyaság, az apaság. Meg a közösségépítés is. Nem az én egyenruhám a fontos, hanem az, hogy a kisfiam is ugyanilyet húz magára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.