Orbán paradoxona

/ 2017.02.15., szerda 15:50 /

Orbán Viktort szokás negyedszázaddal korábbi önmagához hasonlítani, majd konklúzióként azt állítani – miként Friderikusz Sándor is tette a minap –, hogy a miniszterelnökkel nem állna szóba ifjúkori önmaga. Csakhogy ez a megközelítés kizárja a változás lehetőségét, és örök állandóságra kárhoztat. Ezért kicsit sem igazságos módszer. Hogy mennyire nem az, Winston Churchilltől is tudhatjuk: a brit kormányfő ugyanis azt vallotta, hogy aki fiatalon nem liberális, annak nincs szíve, aki még öregen is az, annak nincs esze.

Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a változatlan Orbán mai helyét és szerepét elképzeljük; elég csak az egykori párt- és vetélytársra, Fodor Gáborra tekinteni…

Ezért nem is játszunk az idővel, annál inkább a térrel. Azt vizsgáljuk, hogy Orbán Viktor külföldnek szánt üzenetei miként szólnak belföldi hasznosításban, illetve a kormány meg tud-e felelni saját hazájában azoknak a követelményeknek, amelyeket nyugati partnereivel szemben – okkal és joggal – támaszt.

Elemzésünk tárgya a legutóbbi országértékelő beszéde, amelyben többek között azt üzeni a politikaikorrektség-diktatúra haszonélvezőinek és élharcosainak, a globalistáknak és a liberálisoknak, hogy „nem szeretjük, és nem is tűrjük el, ha mások akarják helyettünk megmondani és eldönteni, mi végre is vagyunk a világon, mit hogyan és miért tegyünk vagy ne tegyünk, gondoljunk vagy ne gondoljunk”. Vagy azt panaszolja, hogy „néhány éve a demokrácia az Európai Unióban még érvelésalapú volt. Érvek, ellenérvek gondos összemérése, nyílt beszédmód, szabad gondolat- és képzettársítások, vibráló, újításokat felszínre dobó szellemi élet. A nyitott társadalomnak nevezett új politikai rendszer mindezt felszámolta.” És az az idézet is a sorba illik, amely szerint „a globalista politika urai nem magukban keresik a hibát, inkább az embereket és a nemzeteket hibáztatják… Kihirdették, hogy a nép veszélyes a demokráciára.”

Mindezek után érdemes megfontolni, hogy Magyarországon a kormánnyal szembeni legfőbb vád az, hogy fontos döntések sora született már az emberek helyett és nevében, amelyekre nem volt felhatalmazás. A kritikusok fájlalják, hogy rendszerint a szakmai fórumokat megkerülve, erőből alkotnak törvényt. És hogy az érvek és ellenérvek gondos összemérése kimúlt a közéletből, hiszen a kabinet elzárkózik a viták elől, kerüli az általa nem uralt médiumokat, és csak az egyirányú kommunikációt preferálja. Kritika tárgya az is, hogy a sokszor hivatkozott néppel olyan kérdésekben folyik konzultáció, amelyek kizárólag hatalompolitikai célokat szolgálnak, ellenben a mindennapokat érintő ügyekben a hatalom – lásd vasárnapi boltzár – megdöbbentő akadályokat gördít a véleménynyilvánítás elé.

Pedig itthon a hajdan virágzó politikaikorrektség-diktatúra – hála többek között a Fidesz létének – már nemcsak csatát, de háborút is veszített. Csakhogy a győzelem nem a kívánt, jó világot hozta el. Dévénynél kétségtelenül új idők elfeledettnek hitt régi dalai törtek be, ahogy a miniszterelnök hivatkozta, de ugyancsak elnyomva az érvelésalapú demokráciát, és szintén kizárólagosságra törekedve.

Az európai szabad gondolkodás megújulásáért küzdő és érte nem kevés kockázatot is vállaló Orbán Viktor hazai tetteivel és főként bezárkózó, agyonkontrollált kommunikációs politikájával önmagát cáfolja és gyengíti. Amit jól jelképez, hogy a Várkert bazárban turistabuszok, kordonok és rendőrsorfalak mögé húzódva beszélt a bátorságról mint a „magyar modell kötőanyagáról”. Ami sajnálatosan új Orbán-paradoxon.

A legfrissebb népszavazási akció többek között ezért vonzza az aláírókat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.