Professzorok orbáni köre

/ 2018.05.09., szerda 16:57 /

Sokadik professzorként nevezi ki Orbán Viktor Kásler Miklóst miniszterré, igazi hungarikumot teremtve ezzel. De miért nem politikusokkal vezetteti kormánya legvitatottabb területeit?

Amikor Orbán Viktor 1998-ban létrehozta kabinetjét, minden idők legfiatalabb magyar kormányfőjeként vette át a hatalmat. A 35 éves Fidesz-elnök a nemzetközi szokásrenddel szemben két tárca élére sem politikust, hanem professzort állított. Chikán Attila egyetemi tanár lett a gazdasági minisztere, és a korábbi pécsi rektor, Hámori József a kulturális miniszter, de az oktatási államtitkári székbe is egyetemi tanár ült, a későbbi akadémiai elnök Pálinkás József személyében.

Az Antall József számára természetes volt, hogy az első szabadon választott kormány fejeként kénytelen politikai amatőrökkel feltölteni kormányát, de közben mégiscsak eltelt nyolc év, a Fidesz törzsmagja kijárta a közéleti iskolát a parlamenti csatározásokban. Orbánnak azonban két oka is volt külsősöket bevonni kabinetjébe. Egyrészt a tudósok növelték kormánya tekintélyét, másrészt esze ágában sem volt belökni törzsgárdáját a szakmapolitikai arénába. Még az egészségügyi tárca élére is külsőst, a Magyar Orvosi Kamara elnökét (Gógl Árpádot) küldte. A ciklus második felére azután Chikán és Hámori egyszerre mondtak le (Gógl is távozott), és mindhármuk helyére politikus érkezett.

A második Orbán-kormány idején a recept mit sem változott: ugyanígy emelte be a Semmelweis Egyetem volt rektorát, Réthelyi Miklóst az emberi erőforrások minisztériumának élére. Az orvostársadalom elkeseredetten vette tudomásul, hogy az egészségügynek már külön miniszter sem jutott, csak a kormányüléseken kívül rekedő államtitkár, ráadásul 2013-ig az egészségügy és az oktatás is pénzkivonást szenvedett el, ám Orbán számítása bejött: egyik ágazat sem fordult a köztiszteletben álló Réthelyi ellen. A professzor két évig maradt a tárca élén, majd a korábbi recept ismétlődött – politikus került a helyére Balog Zoltán személyében. Az orvosok – és a betegek egy része – pedig belefáradt, úgy látva, maga a struktúra alkalmatlan az egészségügy rendbetételére, így a megoldást sokan a magánorvoslásban kezdték keresni.

A harmadik Orbán-kormányban a konfliktusos területeket mind politikus miniszterek vezették, ezért is keltett meglepetést, hogy Orbán a humánminisztérium élére ismét professzort igazolt, az Országos Onkológiai Intézet vezetőjét, Kásler Miklóst. Harmincöt évesen idős tudósokkal körülvenni magát még érthető volt, de az 55 esztendős, harmadik kétharmadát megszerző kormányfő miért egy 68 éves professzort állít gigatárcája élére?

A Heti Válasz a német, az osztrák és a francia kinevezési szokásokat vizsgálva úgy látta, ez a gyakorlat nem felel meg a nemzetközinek sem. Angela Merkel német kancellár hosszú országlására nem jellemző, hogy az egyetemi katedra mellől hívott volna be minisztereket. Igaz, Németországban a koalíciós kormányzás miatt Merkel csak a saját pártja által delegált tárcavezetők személyéről dönt, ezért is volna óriási kockázat számára egy „csodabogár” kinevezése. Az érvek, ellenérvek világából érkező professzorok gyakran híján vannak azoknak a készségeknek, amelyek a karaktergyilkosságok sorát túlélő politikusléthez szükségesek. „Ez a harcosok klubja, aki ide belép, annak számítania kell arra, hogy a riválisai meg fogják támadni” – utalt erre Orbán Viktor.

Merkelnél is előfordul ugyanakkor, hogy professzort nevez ki, de általában régi párttagot, akit korábban tartományi miniszterként megedzettek, és oda is némi tudománypolitikai gyakorlat után került. Nem járnak el másként a franciák sem, bár a mostani egészségügyi miniszter éppen kivétel: Agnés Buzyn az országos rákkutató intézet vezetőjeként kapott miniszteri kinevezést. Ám Emmanuel Macron (és miniszterelnöke) eltérő szerepben van, mint Orbán. Kormányának jobb- és baloldali, valamint civil tagjai is vannak, s a politika világán kívülről jött rákkutató személye is jelképes: meg kívánja haladni vele a régi törésvonalakat. Ilyesmiről nálunk szó sincs. Buzyn egyébként is a világ egyik legerősebb egészségügyét igazgatja a világ egyik legerősebb szaktárcáján keresztül, a minisztériumot ezért vezethette már az elmúlt években hadsereget irányító politikus, és olyan is, aki a gazdaság területéről jött.

Ausztriában még egy géplakatos is könnyebben lehet miniszter, mint egy igazgatási gyakorlat nélküli professzor. A szakszervezeti, majd egészségbiztosítói múlttal rendelkező baloldali Alois Stöger 2008-ban legalábbis így vette be a tárcát, amit most egy közgazdász politikus, Beate Hartinger-Klein vezet, jelentős igazgatási tapasztalattal.

Nálunk viszont gyenge adminisztráció élére kerül egy politikailag súlytalan szereplő (nem országgyűlési képviselő, és nem is párttag) – mintha a kormányfő ezzel garantálná, hogy az általa nem stratégiaiként kezelt humán területek érdekérvényesítési képessége ne erősödjön. Feltűnő az is, hogy a kormányfő professzorai hasonló alkatúak: nemcsak jóval idősebbek Orbánnál, de egyikük sem tudományterülete rettegett alakja; a kormányfő mintha szándékosan kellemes modorú embereket választana a problémás területre. A felsőoktatás körül például izzott a levegő, amikor 2013-ban egy szürke eminenciás, Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lett az államtitkár. De ki fog tüntetni egy Klinghammer ellen? És ki emel magasba transzparenst egy Réthelyi ellen? Orbán kinevezéseivel hűti a forró területeket; professzorai addig maradnak, amíg rajtuk marad a fehér köpeny, vagyis ágazatuk szereplői maguk közül valónak és nem a politikához tartozónak érzik őket. Ahogy ez kopni kezd, lecserélik őket. Egy sem maradt közülük négy évig hivatalában, de nem is kell nekik – a választások előtt Orbán helyettük pártpolitikust küld a ringbe.

* * *

Professzorok az Orbán-kormányokban

Első Orbán-kormány

CHIKÁN ATTILA
1998–1999 – gazdasági miniszter
Előtte: Közgazdász egyetemi tanár
Kitöltötte a ciklust? Nem
Utóélete: A Corvinus Egyetem rektora, akadémikus

HÁMORI JÓZSEF
1998–1999 – kulturális miniszter
Előtte: A pécsi egyetem rektora; akadémikus, Széchenyi-díjas
Kitöltötte a ciklust? Nem
Utóélete: 2002–2008 között az MTA alelnöke

PÁLINKÁS JÓZSEF
2001–2002 – oktatási miniszter
Előtte: Egyetemi tanár, 1998–2001 – oktatási államtitkár
Kitöltötte a ciklust? Félidőben nevezték ki
Utóélete: 2006–2008 – országgyűlési képviselő, 2008–2014 – MTA-elnök

Második Orbán-kormány

RÉTHELYI MIKLÓS
az első humán csúcsminiszter (2010–2012)
Előtte: 1991–1995 között a Semmelweis Egyetem rektora
Kitöltötte a ciklust? Nem
Utóélete: A Magyar Unesco Bizottság elnöke

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.