Régi barátság, közös iskola, lakóhely… Mikor számít elfogultnak egy bíró?

/ 2016.10.18., kedd 08:30 /

Fordulat várható abban a végtelennek látszó peres háborúban, amelyet az ISD Dunaferr Zrt. egykori beszállítói és a vasmű vívnak egymással. A Dunaferr élén 2013-ban menedzsmentváltás történt, az új vezetés, a legkülönbözőbb ürügyekre hivatkozva, nem adta ki egyes – már befejezett, de még át nem adott – beruházások teljesítési igazolásait. A vállalkozók jogi úton próbálnak érvényt szerezni követeléseiknek, a perek első fokon zömmel a Dunaújvárosi Járásbíróságon, illetve a Székesfehérvári Törvényszéken zajlanak, mivel a vasmű általában csak olyan vállalkozóval kötött szerződést, amely beleegyezett: vitás esetben kizárólag ez a két bírói fórum legyen illetékes az ügy tárgyalására.

A Hungaro Invest Kft., a Dunaferr egykori stratégiai partnere is e két bírói testülethez fordult milliárdos követeléseinek érvényre juttatása érdekében. Féltucatnyi per van folyamatban, ahol a Székesfehérvárott született első- és másodfokú ítéletek mindegyike a Dunaferrnek kedvezett, tehát az orosz tulajdonú komplexumnak nem kellett fizetnie. A fordulatot az jelentheti, hogy nyáron a Hungaro Invest egyik legnagyobb követelésének ügye (mintegy 700 millió forintról van szó), fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla elé került, vagyis kikerült a dunaújvárosi bíróság, illetve a Székesfehérvári Törvényszék fennhatósága alól. Az ítélőtábla ősz elején hozott jogerős ítéletében úgy találta, hogy az első fokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék annyi eljárási hibát követett el, hogy az egész jogi eljárást elejétől kezdve újra kell tárgyalni.

Ez a bírósági döntés az előszele lehet annak, hogy a Hungaro Invest előbb-útóbb mégis csak hozzájut követeléséhez. A magyar cég ugyanis iratbetekintés során arra a felismerésre jutott, hogy a Székesfehérvári Törvényszéken és a Dunaújvárosi Járásbíróságon eljáró egyes bírók úgy hoztak számára kedvezőtlen ítéletet a Dunaferr-rel való peres eljárásokban, hogy korábban egy másik ügyben − ahol a két fél azonos volt −, elfogultságot jelentettek be. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly márciusban erre a konkrét estre elfogultsági nyilatkozatot kért a Székesfehérvári Törvényszék összes polgári bírójától, miután a Hungaro Invest előzőleg beperelte az egész bírói testületet, mert szerinte a Székesfehérvári Törvényszék akkori elnöke, dr. Gerber Tamás nem tett eleget a magyar cég közérdekű adatkérésének. A Fővárosi Ítélőtábla ezért nyilatkoztatta a Székesfehérvári Törvényszék bíráit, hogy ki tekinti magát elfogultnak.

Tizenkilenc polgári ügyszakos bíróból heten vallották magukat elfogultnak. Köztük volt dr. Szűcs Péter kirendelt bíró is, aki annak ellenére, hogy írásban magát elfogultnak vallotta, ezzel párhuzamosan a Dunaferr és a Hungaro Invest közötti ugyanazon tárgyú peres ügyben eljárt és ítéletet hozott.

A történtek rávilágítanak a bírói elfogultság kérdésének a rendszerváltás óta rendezetlen problémáira. Ugyanis elfogultsági kifogás esetén egy konkrét perhez köthetően nyilatkoztatják a bírákat. Az azonban tisztázatlan, hogy ha egy bíró az adott ügyben elfogultnak vallja magát, ez az elfogultság kiterjed-e az összes olyan esetre, amikor a peres felek ugyanazok. Vagyis a fő kérdés az, hogy az elfogultságot elsősorban a felek (és képviselőik) személye, a közöttük és a bíróság tagjai közötti viszony (pl. korábbi munkaviszony, régi barátság, közös iskola, lakóhely) alapozza-e meg, vagy egyéb körülmény, és ha utóbbi, akkor az mi lehet.

Ezt a kérdést azért kellene tisztázni, mert korábban a Székesfehérvári Törvényszék az „általánosság” elvén utasította el az úgynevezett Gerber-ügyet. Dr. Gerber Tamás, a Székesfehérvári Törvényszék egykori elnöke a fent már említett elfogultsági nyilatkozatban elfogultnak nyilvánította magát a Hungaro Invest kontra ISD Dunaferr tartozási ügyben. Viszont alig fél évvel később dr. Gerber ugyanezen peres felek közötti két másik ügyben is eljárt és ítéletet hozott, mindkét esetben a Hungaro Invest hátrányára. A magyar cég pert indított, fegyelmi eljárást kérve a bíró ellen. Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék jelenlegi elnöke a beadványt azon az alapon utasította el, hogy bár elismerte: dr. Gerber Tamás az érdekelt felek közötti egyik korábbi perben elfogult volt, úgy vélekedett, hogy mindebből még nem következik az, hogy a bíró azonos felek között indult más perben is elfogult lenne. Szerinte ugyanis az elfogultság kérdését minden ügyben külön-külön kell vizsgálni.

Most hasonló problémák merültek fel dr. Szűcs Péter bíró esetében is. De nem csak nála: az ítélőtábla által bekért listán Gieszné dr. Boda Orsolya, dr. Fövényesi György és dr. Végh Adrienn is elfogultnak vallotta magát a nyilatkozatban leírt konkrét ügyben. (Az ISD Dunaferr Zrt. felperes Hungaro Invest Kft. alperes elleni folyamatban lévő tartozás megfizetése iránti ügy.) A bírók az ügyet nem ismerték, nem tárgyalták, tehát kizárásos alapon arra lehet gondolni, hogy a peres felek valamelyike iránti pozitív, vagy negatív érzés miatt nyilvánították magukat elfogultnak.

Ennek ellenére a felek közötti egy másik perben dr. Deák Zsolt bíróval szemben a Hungaro Invest által benyújtott elfogultsági kifogást dr. Végh Adrienn, egy másikat dr. Fövényesi György, míg egy harmadikat Gieszné dr. Boda Orsolya bírált és utasított el. Vagyis három, magát korábban elfogultnak jelentett bíró utasította el a három elfogultsági kifogást.

A jog rendszerén kívüli gondolkodásmóddal nehéz követni és értelmezni ezt a helyzetet. Egy bírói testületet egy peres fél beperel közérdekű adat kiadásának megtagadása ügyében. Ezért az adott bírói kar egyes tagjai az őket beperlő cég és a vele jogvitában álló másik vállalkozás egy konkrét peres ügyében elfogultnak találják magukat. Majd a bíróság a konkrét pertől elvonatkoztat és a két fél között zajló más perekre az elfogultság kérdését nem terjeszti ki, annak ellenére, hogy mindkét peres fél ugyanaz és a magukat elfogultnak vallott bírók a konkrét ügyet nem is ismerték.

Ám a probléma horizontja tágabb: az új polgári perrendtartás megalkotása során huszonöt éves adósságot kéne rendezni: hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a nemzetközi tapasztalatok és példák alapulvételével megnyugtatóan rendezésre kerüljön a bírói elfogultság esetköreinek szabályozása, hiszen napi szinten a jogkereső közönség szemében az itt bemutatotthoz hasonló esetek aláássák a bírói kar tekintélyét, a független igazságszolgáltatásba vetett hitet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.