TERHELÉSPRÓBA

/ 2006.06.15., csütörtök 13:35 /

A kampányban még békét ígért Gyurcsány Ferenc a közoktatás számára. Az új oktatási miniszter, Hiller István mégis egy megszorító csomag végrehajtását kapta feladatul.



Korai volt a megkönnyebbülés: az öntörvényű "reformminiszter", Magyar Bálint bukása után a közoktatás újabb viharos időszak elébe néz. Már az meglepő volt, hogy Hiller István elvállalta elődje reformcsomagjának a végrehajtását. Erre még sokan mondhatták, hogy a szocialisták leköszönő elnöke nem is gondolja komolyan, csupán gesztust tett, hogy a liberálisok emelt fővel távozhassanak a koalíciós alkudozásról, és Magyar hiúsága se sérüljön. Csakhogy Hiller érkezése egybeesett a közszféra minden területét érintő pénzügyi megszorításokkal.

VÁLTOZÓ GYEREKSZÁM

A tanárok többségét váratlanul érte a hír, hogy a heti óraszámot húszról huszonnégyre emelik. A döntés burkolt létszámleépítés, hiszen az intézményvezetőknek el kell bocsátaniuk kollégáik egy részét, hogy a maradékot a megemelt óraszámban foglalkoztatni tudják. Az első becslések tízezer pedagógus utcára kerüléséről szóltak, azóta az óvatosabbak nyolc-kilencezer főre teszik az elbocsátandók számát. További megtakarítást hoz a túlórapénzek megszűnése: sok tanár vállalt fizetéskiegészítésként plusz egy-két órát, ez mostantól kötelező feladatuk lesz, külön juttatás nélkül.

Már a választások előtt lehetett sejteni, hogy leépítés várható a közoktatásban. A Central European Management Intelligence (CEMI) közgazdászainak májusi tanulmánya több mint 30 ezer pedagógus elbocsátását javasolja 2008-ig. A liberális négyes fogat (Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter) programadó cikke is a közoktatási intézményrendszer karcsúsítását tartja szükségesnek. Különbség a megszorítások körét illetően van, mivel a CEMI a rosszul működő budapesti és nagyvárosi általános iskolákon takarékoskodna, Bokrosék viszont a kistelepülési iskolákat számolnák fel. Az új kormány első lépése alapján valószínű, hogy a szocialisták egy harmadik változat alapján, vagyis fűnyíróelven vonnak el pénzt minden oktatási intézménytől.

Különböző statisztikák tükrében valóban úgy tűnhet, hogy Magyarországon a fejlett országokhoz képest túl sok a tanár. Miközben a gyermekek száma csökken, és nem is várható, hogy a helyzet változik, a pedagógusok száma nagyjából stagnál. A rendszerváltozás idejéhez képest majdnem 300 ezerrel kevesebb gyerek jár iskolába, ami 15 százalékos csökkenés, miközben a tanárok száma három százalékkal apadt. Ennek következtében a 2003-as adatok szerint alig tíz diák jut egy általános iskolai tanárra, miközben Nagy-Britanniában 21, Németországban 19, de még a pedagógiai bezzegország Finnországban is 16.

IGAZGATÓI FIZETÉSEK

A tanárok nagy száma önmagában pozitív jelenség: a kisebb csoportokban intenzívebb tanár-diák kapcsolat alakulhat ki, a pedagógus jobban odafigyel a gyerek szükségleteire, és javul az oktatás minősége. Különösen fontos ez olyan helyzetben, amikor egyre több súlyosan hátrányos helyzetű gyerek kerül be a közoktatásba, akiket csak intenzív munkával lehet - úgy-ahogy - felzárkóztatni. Az elmúlt években az Oktatási Minisztérium által zászlóra tűzött reformpedagógiai módszereknek is feltétele a minél alacsonyabb csoportlétszám.

A magyar oktatás eredményei a nemzetközi felmérések és a hétköznapi tapasztalatok alapján mégis gyengék (lásd diagramunkat). Az okok keresése messzire vezet, és a kudarc nyilvánvalóan csak részben a pedagógusok hibája - az évtizedes kontraszelekció, a hektikus oktatáspolitika, a leszakadó rétegek szociális problémái, a szakiskolák lezüllése együttesen jelenthetik a magyarázatot. Tény azonban, hogy a négy év előtti ötvenszázalékos béremelés nem hozott minőségi változást, így most a másik bevált állami eszköz következik: szorítanak egyet a pedagógusokon.

Az új kormány 126 pontos oktatáspolitikai cselekvési terve június elején vált nyilvánossá. A 2007 szeptemberéig bevezetendő óraszámemelés a program Finanszírozási reform című fejezetében szerepel, ami világossá teszi a lépés célját. A pénzügyi program kiegészül még a nem pedagógiai munkát végző iskolai dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetésével és azzal az ígérettel, hogy a friss diplomás tanárok száma a felsőoktatási reform következtében 2011-ig a jelenlegi 40 százalékára csökken. E megszorításokat összekötik az igazgatók és helyetteseik fizetésemelésével - azt a gyanút ébresztve, hogy az intézményvezetők így készségesebben teljesítik a népszerűtlen utasításokat.

ÓZDON OKTATNI

Az óraszámemelés népszerűtlen, kedélyromboló lépés a tanárok körében. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete máris tiltakozott, és tárgyalást kezdeményezett Hiller Istvánnal. A szakszervezet elnöke, Kerpen Gábor szerint illúzió, hogy a magyar tanárok kevesebbet dolgoznának, mint más országbeli társaik. "Nem készült olyan felmérés, ami igazolná, hogy a pedagógusok nem dolgozzák le az előírt heti 40 órát. A kormányok mindig ezt feltételezik, ám szerintünk a magyar tanárok nagy része éppen hogy többet dolgozik az előírtnál. Nyugat-Európában kevesebb pluszfeladatot kell egy pedagógusnak elvégeznie, mivel a szabadidő-szervezés, a diákmozgalom segítése és az adminisztráció ott nem tanári feladat. Néhány éve hasonló helyzet alakult ki Ausztriában, ahol a szakszervezet követelésére felmérték a tanárok terheit, és a kormány a tények ismeretében elállt a tervezett óraszámemeléstől" - érvel Kerpen Gábor.

A négy legjelentősebb pedagógusszakszervezet megkezdte az egyeztetéseket a közös fellépésről, esélyeiket azonban rontja, hogy tapasztalatok szerint a tanárok többségét nem lehet kivinni az utcára. Részint félnek az elbocsátások miatt, illetve nem szívesen mondanak le néhány napi fizetésről sem, sokan pedig nem érzik összeegyeztethetőnek hivatásukkal a radikálisabb fellépést. (Az óraszámemelés első körben már szeptemberig lezajlik, a nyári szünetben pedig nem lehet sztrájkolni.)

Az óraszámemelés és a leépítés pillanatnyilag differenciálatlanul sújtja a közoktatást. Márpedig ha Magyarország nem képes eltartani ennyi pedagógust, akkor az elbocsátásoknak határozott oktatás- és társadalompolitikai célokat követve kellene történniük. A kutatásokból pontosan kiderül, hogy más az általános és más a középiskolák helyzete: míg a középfokú oktatásban 12,6 diák jut egy tanárra, az általános iskolákban országosan alig 10,2, a fővárosban pedig mindössze 8,8.

A számok alapján tehát elsősorban Budapest és a nagyvárosok általános iskoláin kellene spórolni, akár a jelenleginél radikálisabban. A mostani döntés azonban válogatás nélkül sújt minden iskolatípust, köztük a gimnáziumokat, a szakintézményeket és a kistelepülési iskolákat. A szakemberek egyöntetű vélekedése szerint az óraszámemelés különösen kártékony a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása szempontjából - hiszen nem ugyanaz heti 24 órában történelmet tanítani egy fővárosi elit gimnáziumban, mint mondjuk viselkedéskultúrára oktatni a gyerekeket Ózdon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.