ÚJ LEOSZTÁS PÉCSETT

Önkormányzati választás 2006 - V.

/ 2006.09.14., csütörtök 16:31 /

Toller László székéért egy korábban neve-sincs MSZP-s politikus, a volt fideszes polgár-mester és egy Kolozsvárról érkezett liberális verseng.

Toller László székéért egy korábban nevesincs MSZP-s politikus, a volt fideszes polgármester és egy Kolozsvárról érkezett, keménykötésű liberális verseng.

Újraosztják a lapokat a pécsi politikában. A várost nyolc éve irányító, rendkívül népszerű Toller László gond nélkül megnyerte volna az idén is a választást, nyári autóbalesetével azonban nyílttá vált a verseny. A volt fideszes polgármester, Páva Zsolt esélyt kapott a visszatérésre, a helyi MSZP-SZDSZ koalíció felborult, a szocialista jelölt, Tasnádi Péter ismertsége pedig Tollerénak nyomába sem érhet.

Pécs szocialista fellegvár, nem csak Toller László személye miatt. A déldunántúli város kétarcú település: a belvárosi sétálóutcák és a város peremén épült lakótelepek világa messze esik egymástól. A választók politikai preferenciái szigorúan követik a földrajzi elkülönülést: a polgári belváros és a kertvárosi Mecsekoldal a jobboldalra szavaz, az Uránváros nyugdíjasai és a volt bányászkolóniák népe a szocialistákra. Az erőviszonyokat meghatározza, hogy a "két Pécs" közül az utóbbi a népesebb.

A Fidesz esélyeit tovább rontja, hogy még mindig komoly átfedés van a liberális és a jobboldali szavazók között. A helyi SZDSZ a felmérések szerint jelenleg 11 százalékon áll, és ugyanúgy a belvárosban és a kertvárosokban képvisel jelentős erőt, mint a Fidesz. A városban a rendszerváltást követő nyolc évben SZDSZ-Fidesz koalíció kormányzott, a jelenlegi jobboldali jelölt, Páva Zsolt is a liberálisok segítségével irányította a várost 1994 és 1998 között.

NINCS BIANKÓ CSEKK

Bretter Zoltán, az SZDSZ polgármesterjelöltje dodonai választ adott a Fidesz- SZDSZ koalíció esélyét firtató kérdésünkre: "A helyi politikában nem annyira merevek a határok, mint országos szinten. Sok mindent megtehetnénk helyben, amit az országos politika nem enged. De forduljon Páva Zsolthoz a kérdéssel, ez rajta, vagy inkább Orbán Viktoron múlik." Persze a fenti lehetőségnek akkor van esélye, ha Páva Zsolt a polgármester-választást megnyeri. A liberálisok azonban a szocialista jelölt győzelme esetén is megkerülhetetlenek. A közgyűlésben feltehetőleg koalíciós kényszer alakul ki, mivel az MSZP-nek 24 választókerületben kellene nyernie ahhoz, hogy egyedül többségbe kerüljön. Ekkora földcsuszamlásra még Toller idején sem volt példa.

Tasnádi kemény alkura számíthat az SZDSZ-szel, hiszen a párt elutasította őt közös jelöltként. Áprilisban a választások két fordulója között megállapodás született, hogy három-három MSZP-SZDSZ közös jelöltet indítanak az önkormányzati választásokon, és együtt jelölik Tollert polgármesternek. A városvezető júniusi balesete után egy héttel az MSZP még mindig őt tekintette jelöltnek, így a megállapodást aláírták. Egy hónappal később viszont az MSZP megnevezte utódként Tasnádi Pétert, a liberálisok pedig - némi sikertelen tárgyalás után - felbontották a szerződést.

"Nem tekintettük Tasnádi Pétert automatikusan közös jelöltnek. Az SZDSZ nem biankó csekket adott, amit bárkire be lehet váltani. Toller László ismerte Pécs problémáit, tudta, milyen helyzettel kell szembenéznie a városnak a választások után. A költségvetés elszaladt, de Tollerről feltételeztük, hogy képes lett volna rendbe tenni - erről nem vagyunk meggyőződve Tasnádi esetében" - vázolta lapunknak az elutasítás okát az önálló jelöltként induló Bretter.

A választást tehát Tasnádi Péter és Páva Zsolt versengése dönti el. Az ügyvédként dolgozó volt fideszes polgármestert Toller balesete előtt két héttel jelölte a Fidesz. A párt pécsi szervezete korábban heves viszályairól volt nevetes. A Magyar Nemzet által az MSZP-vel való kiegyezéssel vádolt De Blasio Antonio pécsi elnököt kiküldték európai parlamenti képviselőnek Brüsszelbe (egyes hírek szerint azért, hogy véget vessenek a marakodásnak), a radikális Körömi Attila átpártolt a Jobbikhoz, és hevesen szidja az általa képmutatónak tartott Pávát. Ilyen előzmények után Páva Zsolt maradt az egyetlen komoly jelölt, s csak Márton András színész-rendező próbálta megszorongatni a jelölési folyamatban.

Páva nehéz helyzetben van, hiszen úgy kell kampányolnia, hogy tudja, győzelem esetén üres kasszát vehet át. Pécs anyagi helyzete válságos: az évente 40 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat Toller utolsó éveiben 12 milliárdos adósságot halmozott fel. "Amikor a szocialisták 1998-ban átvették Pécs irányítását, a városnak alig 600 millió forint adóssága volt. Az első ciklusban Toller László még tartotta a költségvetési egyensúlyt, az utolsó években azonban nyakra-főre vették fel a hiteleket, az adósságok nagy részét pedig nem beruházásra, hanem működésre fordították. Az önkormányzat csak az önrészt adta hozzá a csatornázásokhoz vagy az új autóbusz-központ építéséhez. Ezek a fejlesztések főleg európai uniós pénzekből valósultak meg, a pénz tehát nem erre ment el" - magyarázza Páva Zsolt.

NADRÁGSZÍJ-POLITIKA

A fideszes jelölt így óvatosan ígérget, "garanciacsomagja" irreális nagyberuházások helyett Pécs komfortosabbá tételét, okos várospolitikai döntéseket, munkahelyteremtő programokat helyez kilátásba. A beruházásokról szerencsére nem kell lemondania a városnak, hiszen a kulturális fővárosi projektekre 45 milliárd forint fog beérkezni, igaz, ehhez legalább 4-5 milliárdot a városnak is hozzá kell tennie, amit a jelen helyzetben nem lesz könnyű előteremteni.

A pécsi közvélemény nem ismeri a város anyagi helyzetét, így a választást ezúttal is az érzelmi azonosulás fogja eldönteni. Egyik jelölt sem merte elkövetni azt a politikai öngyilkosságot, hogy valamilyen megszorító csomagot tegyen kampánytémává. Márpedig Pécsre ez vár - az országos megszorítás mellett önkormányzati csomagra is számítani lehet, függetlenül attól, melyik jelölt nyer. A hálátlan feladat a dolgok mai állása szerint Tasnádi Péterre, a megyei közgyűlés alelnökére vár. Az SZDSZ Tasnádival szembeni bizalmatlansága többek között épp abból fakad, hogy nem tartják alkalmasnak erre a szerepre, ráadásul nincs olyan befolyása az MSZP-ben és a kormányban, amivel jelentős központi támogatást tudna szerezni.

Tasnádit több jelölt közül választotta ki a párt helyi szervezete Szili Katalin házelnök támogatásával. A politikust szürke hivatalnokként szokás jellemezni, eredetileg azonban szociális munkásként tevékenykedett. A másik két jelöltnél így jobban érdeklődik a volt bányászkolóniák és nyomornegyedek iránt. Tasnádi az elmúlt években a városrehabilitációval is foglalkozott. Szívügye a Borbála-program, amely a Borbála-telepen élő cigányságon próbált segíteni. A program alapvető gondolata, hogy a lepusztult környezetet az ott élők saját kezük munkájával újítják fel. Tasnádi szerint minden ilyen kezdeményezés során jelentős lemorzsolódással kell számolni; ha tíz emberből négy képes megtartani a város segítségével szerzett új munkahelyét, már az jelentős siker. Nem valószínű ugyanakkor, hogy a következő években nagy összegeket lehetne hasonló célokra fordítani, ám a szocialista jelölt szerint nem szabad lemondani arról, hogy évente legalább egy ilyen programot elindítsanak.

EKF-ÜZEMMÓD

Tasnádi a jelöltségre készülve pénzügyi szakemberekkel tárgyalt a város helyzetéről: "Megnyugtattak, hogy nincs csődhelyzet. Az adósságállomány magas, de fegyelmezett pénzügyi politikával és a működés ésszerűsítésével kezelhető szinten tartható. Át kell tekinteni a szociális intézményhálózat párhuzamosságait, s nem biztos, hogy szükség van ennyi rosszul működő, egymástól távoli idősotthonra. A csökkenő gyereklétszám miatt az iskolahálózathoz is hozzá kell nyúlni. Sok pedagógussal, szociális dolgozóval beszéltem, és ők is belátták, hogy kevesebb, de jól felszerelt intézménnyel hatékonyabban lehet ellátni a feladatokat" - mondta a politikus a Heti Válasznak.

Az európai kulturális fővárosi pályázat (EKF) sikere mindenképp meghatározza a következő éveket. Bárki lesz a polgármester, két tényezővel számolnia kell: a városnak csökkentenie kell a kiadásait, és az EKF-pénzekből látványos fejlesztéseket lehet megvalósítani. A pályázat körüli botrányok, például Takács József főtanácsadó lemondása, a csúszásban lévő projektek arra mutatnak, hogy a városi bürokrácia ma nem képes egy ekkora beruházás- és programsorozatot megszervezni. Az önkormányzat "EKF-üzemmódra" való átállítása különösen hangsúlyosan szerepel Bretter Zoltán programjában, aki szerint 2010-ig minden egyes fillérnek, beruházásnak és közgyűlési döntésnek az EKFet kell szolgálnia. Nyilvánvaló, hogy ez súlyos konfliktusokkal fog járni - Pécs jövendő polgármesterére nehezebb feladatok várnak, mint bármelyik magyar városvezetőre.


SZEMPONTJAINK

Sorozatunkban a hét legérdekesebbnek ígérkező önkormányzati viadalt mutatjuk be. A helyszínek kiválasztásakor ügyeltünk rá, hogy a listán minden jelentősebb településtípus szerepeljen: budapesti kerület, vidéki nagyváros, közepes nagyságú megyeszékhely, kisváros. Jellegzetes és különleges küzdelmeket veszünk szemügyre, és beszámolunk országos ismertségű jelöltek és eddig ismeretlen aspiránsok összecsapásairól is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.