ZŰRKUTATÁS

/ 2006.08.24., csütörtök 15:08 /

A magyar űrkutatás irányítása az elmúlt évtizedben mindig Kovács Kálmán minisztériumához tartozott. Augusztus eleje óta tehát az űrkutatás környezetvédelmi kérdés.



A kormány július 23-án megjelent rendeletével kibővítette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatkörét. A környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás mellett Persányi Miklós mostantól a kormány űrkutatásért felelős tagja. Ám valójában nem Persányi, hanem a minisztérium államtitkára, Kovács Kálmán volt informatikai miniszter a történet főszereplője.

A szabad demokrata politikus majd tíz éve mindig magával viszi az űrkutatást ahhoz a tárcához, ahol éppen dolgozik. Kovács Kálmán még a Horn-kormány idején szerezte meg a szakterület fölötti ellenőrzést, amikor Lotz Károly közlekedési miniszter mellett politikai államtitkár volt - 1995 és 1998 között formálisan is a Magyar Űrkutatási Tanács elnökeként szerepelt. Amikor 2002-ben létrehozták az önálló informatikai minisztériumot, az űrkutatást besorolták az új tárca hatáskörébe. A Magyar Űrkutatási Tanács elnöke az új szabályozás szerint automatikusan a miniszter, vagyis ismét Kovács Kálmán lett.

A 2006-os választások után a megszüntetett Informatikai és Hírközlési Minisztérium összes feladatát a gazdasági tárca vette át, Kovács viszont a környezetvédelemhez került államtitkári rangban. Az űrkutatás alig pár hónapig maradt a gazdasági minisztérium hatáskörében, majd a környezetvédelemhez történt átsorolással ismét visszakerült Kovács Kálmán ellenőrzése alá.

POLITIKUSI HŰBÉRBIRTOK

Tagadhatatlan: az űrkutatás komplex, interdiszciplináris tudományterületként sokféle minisztériumhoz tartozhatna. Vannak ugyan a témának környezetvédelmi vonatkozásai is, de a gyakorlati hasznot hozó kutatások inkább műszaki és mezőgazdasági területen jelentkeznek. A magyar államigazgatás azonban - úgy tűnik - leginkább személyi alapon szerveződik, politikusi "hűbérbirtokok" szerint.

A volt informatikai miniszter elkötelezettsége az űrkutatás iránt személyes érdeklődésből fakad. Kovács az egyetlen olyan magyar politikus az európai parlamenti képviselő Barsiné Pataki Etelka mellett, akit érdekel az asztronautika. Az eredeti szakmája szerint matematikus államtitkár - jelenleg is oktat a Budapesti Műszaki Egyetem differenciálegyenletek tanszékén - állítólag az űrkutatás szakmai problémái között is eligazodik. Ugyanakkor a magyar projektek jelentős része informatikai jellegű, a Magyar Űrkutatási Iroda által szétosztott támogatásokat többek között szoftverfejlesztésre fordították.

Az elmúlt években Kovácsnak sikerült kiharcolnia, hogy az űrkutatásra fordított állami támogatás többé-kevésbé stabilan évi félmilliárd forint körül maradjon, a szakterületet nem sújtotta jelentősebb megszorítás. Érthető, ha az érintettek meglehetős rémülettel fogadták az átsorolást a gazdasági minisztérium alá: "Ha Kóka János felfigyelt volna a létezésünkre, valószínűleg egyetlen tollvonással megszünteti az űrkutatás támogatását. Ismerjük Kóka véleményét a magyar tudomány fontosságáról, természetes, hogy egyetlen tudományág képviselői se szeretnének kiszolgáltatva lenni neki" - fogalmazott egy általunk megkérdezett csillagász.

MAGYAR PROJEKTEK

Valóban felmerül a kérdés, mi szükség van egy olyan tudományterület támogatására, ahol komoly eredményeket elérni csak hatalmas anyagi ráfordítással lehet. Magyarország nyilvánvalóan soha nem fog önálló űrprojektet indítani, legfeljebb "beszállítóként" segítheti egy-egy találmánnyal a nemzetközi kísérleteket.

A költségvetés által évente az űrkutatásra fordított félmilliárd forint három nagyobb egységből áll össze. Nagyjából 80-100 millió forintba kerül a három fővel működő, Both Előd által vezetett Magyar Űrkutatási Iroda fenntartása. Az iroda osztja szét pályázati úton az állami támogatásokat részben tudományos intézeteknek, részben űripari magáncégeknek. 2004-ben 220 millió forintot fordított a költségvetés erre a célra, és 65 ilyen jellegű szerződést kötöttek. A támogatási összeg 2005-ben is 220 millió maradt, idén azonban 180 millióra csökkent.

Az űrkutatási támogatás harmadik formája bújtatott - a költségvetésben a nemzetközi szervezetek tagdíjai főcím alatt szerepel. Magyarország ugyanis belépett az Európai Űrügynökség (ESA) előcsatlakozási programjába. Az ESA 1,5 millió euró tagdíj befizetését várja el, aminek a 90 százalékát pályázat formájában visszaigényelhetik magyar vállalkozások. Az előcsatlakozási program után 2008-ban kerülne sor a teljes jogú tagságra - ekkor a tagdíj 6-8 millió euróra emelkedik. Az ESA-csatlakozás politikai céllá nyilvánításával az űrkutatók elérték, hogy tudományterületük tényleges támogatása néhány éven belül megsokszorozódjék, anélkül, hogy a lépés hasznosságáról komolyabb nyilvános vita folyt volna.

A régió országai közül csak Magyarország, Románia és Csehország vesz részt az előcsatlakozási programban, a többiek inkább lemondtak a költséges szervezetbe való belépésről.

PREFERENCIÁK

Az űrkutatásra fordított állami támogatás nagyságának megítéléséhez érdemes figyelembe venni, mennyit költ valódi környezetvédelmi célokra a zöldtárca. A választások után takarékosságra kényszerített környezetvédelmi minisztérium komoly elbocsátásokat hajtott végre. A környezetvédelmi felügyelőségek 161, a nemzeti parki igazgatóságok 78 dolgozóját tették utcára, két zöldfelügyeletet, a gyulait és a bajait, teljesen megszüntettek. A leépítések révén összesen egymilliárd forint éves megtakarítást remél a tárca. Ennek alapján megállapítható, hogy a fölöslegesnek ítélt gyulai zöldfelügyelet legfeljebb néhány száz millió forintba került. A felügyelet 11 város és 50 falu (300 ezer ember) ivóvízbázisának tisztaságát ellenőrizte. A szintén takarékossági okokból harmadára csökkentett Vásárhelyi-terv egyes projektjei közül egy-egy rövidebb, két-három falut megvédő gátszakasz megerősítése körülbelül 150-200 millió forint.



KEMENCÉTŐL A HABOSÍTÓIG

A magyar űrkutatás jelentős eredményeket produkált az elmúlt években. A kifejezetten asztronautikai találmányok közül a legfontosabb a miskolci űrkemence, melyet a Miskolci Egyetem tudóscsoportja dolgozott ki az egyetem és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával. Az 1500 fokra felfűthető, szoftver által vezérelt űrkemence egy nemzetközi NASA-pályázatra készült. A miskolciak megnyerték a tendert, így a NASA a magyar berendezést használja kristálynövesztésre. A miskolciak másik jelentős találmánya egy úgynevezett "habosítóközpont", melyet az Európai Űrügynökség részére fejlesztettek ki. Az alapkutatások egy része közvetlenül is hasznosítható más területeken. Az űrkutatás meglepő módon leginkább a mezőgazdaság számára produkál fontos eredményeket. A műholdas felvételek segítségével megállapítható a főbb szántóföldi növények vetésterülete, és becslés készíthető a várható terméshozamról. Az európai uniós területalapú támogatások kifizetéséhez és ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen technikai hátteret biztosítanak az űrből készített felvételek. A környezetvédelemben elsősorban az árvízvédelem területén van szükség műholdas képekre. Idén áprilisban megjelent az első magyar űratlasz, mely - nevével ellentétben - nem az űrt, hanem a Földet ábrázolja. Ez az első olyan iskolai atlasz, mely nem rajzolt térképekből áll, hanem a valódi földfelszínt mutatja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.