A magyar film újramárkásítása

/ 2017.03.01., szerda 16:33 /

Berlini Arany Medvével és hollywoodi Oscarral nyitni egy évet, még álomnak is túl szép. Hát még valóságnak. Márpedig a magyar film így indította el 2017-et. És csak két hónapot hagytunk magunk mögött. Mi lesz még itt? Jósoknak való kérdés. Maradjunk inkább a mi van itt felvetésnél! Azt sem egyszerű megválaszolni. Miért ennyire sikeres a magyar film a nemzetközi fesztiválokon, miközben a hazai mozikban nem a magyar alkotások vonzzák a telt házakat.

A válasz alapvetően a filmes hagyományban és oktatásban rejtezhet. A szocializmus idején, leginkább a Kádár–Aczél-korszakban a film, akárcsak a sport, a rendszert legitimáló eszköz volt. Egy politikailag antidemokratikus, elzárt világot kellett elfogadtatni a Nyugattal. Jelezni, hogy a szovjetblokkban is van élet a halál előtt. Így fordulhatott elő, hogy a sportolók és a filmesek az átlagnál nagyobb szabadsággal, de a kijelölt kereteket tiszteletben tartva tehették a dolgukat. Amiből következett a két világ megnövekedett vonzóképessége, a tehetségek nagyobb száma, a verseny jótékony hatása, és végeredményben a siker, hogy mindkét terület a világ élvonalához kapaszkodott.

Ragyogó filmesnemzedékek adták egymásnak a tapasztalatot, és halmozták az elismerést itthon és külhonban, a hatvanas évektől egészen a rendszerváltásig. Bacsó, Makk, Huszárik, Jancsó, Sára, Mészáros Márta, Sándor Pál, Szabó István – hogy csak néhány kiválósággal példálózzunk – ontotta magából a jobbnál jobb produkciókat, amelyek méltó társai voltak a francia, olasz, cseh és lengyel filmeknek. Hogy aztán a rendszerváltoztatás után a magyar film elveszítse legitimációs erejét, amitől identitásválságba süllyedt..

A magyar film ethosza tovább élt, magához húzva a tehetségeket, a híres műhelyek azonban szétestek, a megrendelő bizonytalanná vált, vele együtt a pénz is megcsappant, a filmes rendszer eresztékeiben kezdett rogyadozni. A kereskedelmi tévék hazai megrendeléseikkel a dáridós ízlésvilágot szolgálták ki, a magukra hagyott művészfilmesek pedig jobb híján önmagukat. Árulkodó korlenyomat, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 53 legjobb magyar filmje között összesen két rendszerváltoztatás utáni alkotás – Tarr Béla Sátántangója és Szász János Woyzeckje – kapott csak helyet.

A film és a sport 1990-től jobbára a piacra hagyva versenyzett tovább a nemzetközi térben, egyre ritkuló eredményekkel, mind kevesebb nézőt kiszolgálva.

A korrekció vagy inkább a határozott irányváltás mindkét területen az államban hívő – unortodox politikája miatt ugyancsak nemzetközi legitimációs válsággal küzdő – Orbán-kormánynak köszönhető, amely saját hatáskörbe vonta a zilált viszonyok rendezését. Politikust ültetett szinte valamennyi sportági szövetség élére, a játékfilmeseket a Hollywoodban szocializálódott Andy Vajna gondjaira bízta, a kisfilmeseket pedig a médiahatósághoz utalta. És az új vezetők új rendet és pénzt vittek magukkal. Vajna annál többet is – a legtöbb szövetségi korifeussal szemben ő szakmai koncepciónak sem volt híján, és amerikai mintára a forgatókönyvet állította a középpontba, amivel forradalmi hangulatot teremtett a filmesek között.

Cannes, Berlin, Karlovy Vary, Hollywood győzelmei azonban csillapítják a kedélyeket, és minőségtanúsítványt nyújtanak a magyar filmnek. Ami azért is jó, mert előbb-utóbb a hazai közönség is elhiszi, hogy hazai filmet nézni kicsit sem mazochizmus. És moziba indul.

Jól tesszük, ha mindenkor az alkotókat dicsérjük fel, de nem árt tudnunk, hogy a felkészültségre alapozott rendszerek – úgy is mint Filmalap – nélkül, csak a piacon értékesíthető tehetségekre alapozva legfeljebb véletlenszerű sikereink lehetnének. A magyar film újramárkásítása azonban úgy nem történhetne meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.