Békévé oldó emlékeztetés

/ 2018.03.21., szerda 19:20 /

Sajátos kapcsolat fűz a Néprajzi Múzeum nemrég bezárt Kossuth téri épületéhez. 1998 őszén zöldfülű kulturális államtitkárként nekem jutott a feladat, hogy nyilvánosan beszéljek az épülettel kapcsolatos tervekről, vagyis hogy visszakapja funkcióját, és újra a Kúria otthona lesz. A felvetésből óriási botrány lett, néhány óra alatt a kultúra szent ügyét az igazságszolgáltatási restauráció érdekében veszni hagyó kormány kegyetlen tisztviselőjévé váltam, akinek semmi sem szent.

Tény, hogy a Kúria visszaállításának gondolata akkor nem egészült ki a Néprajzi Múzeum új elhelyezésének koncepciójával, így nem volt nehéz fogást találni a fiatal állami tisztviselőn. A felháborodást azonban sokkal inkább a „restauráció” kormányzati szándékára lehetett visszavezetni, s ahhoz volt hasonlatos, mint ami a Kossuth tér átalakításának kezdeményezését kísérte. Emlékezzünk csak az Országház melletti füvön ülő József Attila-szobor melletti tüntetésekre és végtelen versmondásokra, ahol a tiltakozás oka szintén a történeti tér és a valaha ott állt szobrok visszaállítása volt, nem a ronda aszfaltozott parkoló felszámolása.

Minden kormányzat igyekszik rajta hagyni keze nyomát a főváros szövetén, s nem csak Magyarországon. E tevékenységet Európában a leglátványosabban a francia elnökök űzik: Georges Pompidou kulturális központot, François Mitterrand pedig új nemzeti könyvtárat és új operaházat is épített. Magyarországon az építkezést a háborús sebek begyógyítása mellett a kommunista rendszer nyomainak eltüntetése motiválja. A párhuzam nyilvánvaló: ahogy az Alaptörvényben történelmi zárójelbe került a német megszállás és a köztársaság 1989. októberi kihirdetése közötti időszak, úgy épülnek újjá vagy nyerik vissza eredeti rendeltetésüket a nevezett időszakban megsemmisített vagy átalakított épületek.

Ám ahogy a Tima Zoltán vezetésével tervezett Kossuth tér sem valami anakronisztikus múltidézés lett, hanem nagyon is modern és funkcionális városi helyszín, ahol a szépség mellett a történelmi igazságtétel szándéka is érvényesül, és a restauráció általános szándéka sem hagyja figyelmen kívül a kor kívánalmait. A Ferencz Marcel által tervezett és már épülőben lévő új Néprajzi Múzeum zseniálisan sűríti magába e korszak üzenetét, amely – sokakat meglepve – korántsem harcias. A szocialista kormány idején emelt ’56-os emlékmű mellett, a sok bornírtságot látott felvonulási téren kétoldalt megnyílik a föld, hogy a modern épületben feltáruljon közös múltunk megannyi emléke.

A fűvel borított tető mintha bármikor visszazáródhatna, hogy – a kommunisták által lerombolt Regnum-templom visszaépítése helyett – a Városliget zöldjét gyarapítsa. Ahogy a Kossuth tér átalakítása nyomán József Attila átülhetett a rakodópart kövére, az új Néprajzi épülete is azt sugallja, hogy – bármily hihetetlen – az emlékezésnek ez a modern formája sok, őseink és általunk vívott harcot akár még békévé is oldhat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.