INTENZÍV PÓTCSELEKVÉS

/ 2006.07.27., csütörtök 14:30 /

Teljesen átszervezik a kulturális intézményhálózatot a kormány múlt héten bejelentett döntése értelmében. A változtatások célját egyelőre senki nem tudja, a szakmával nem egyeztettek.



"Remélhetőleg csak pótcselekvés, ahhoz bármikor szívesen asszisztálunk" - mondja ironikusan az átszervezésre váró intézmények egyikének vezetője. A május 30-án meghozott kormányhatározatot semmiféle előzetes egyeztetés nem előzte meg a kulturális szakma képviselőivel, így érthetők a félelmek: mi lehet az Oktatási és Kulturális Minisztérium valódi célja? Vajon csak kelletlenül teljesítik a minden tárca számára előírt kötelező "racionalizálást"? Esetleg a sok átszervezés eredményeként megüresedik valahol egy értékes ingatlan? Meggyengítik az ingatlanberuházók számára túl erőssé vált Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH)?

Schneider Márta kulturális államtitkár a döntés után majd egy hónappal tartott tájékoztatóján alig árult el konkrétumokat. A sajtóból tudni lehetett a legfontosabb elemeket: létrehoznak két új intézményt, a Kulturális Háttérintézetet és a Kulturális Hivatalt, s ennek érdekében feldarabolják a KÖH-öt - a tudományos részlegek a háttérintézethez kerülnek, a hatósági osztályok pedig az új hivatalhoz.

Költségvetési intézménnyé alakítják az eddig részvény-, illetve közhasznú társasági formában működő Nemzeti Színházat és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, Énekkart és Kottatárat, nonprofit gazdasági társaság lesz viszont a Műcsarnokból és az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központból (ÁMRK). Látszólag ellentétes irányú a két lépés: Schneider Márta szerint az elmúlt években kiderült, hogy a színház és a zenekar fontos nemzeti intézmények, melyeket nem szokás gazdasági társaság formájában működtetni, a Műcsarnok viszont nyilvánvalóan képes "jelentős saját bevétel előteremtésére". Vajon az ÁMRK, mely eddig középkori falusi templomokat restaurált Szabolcs megyében kiemelkedő szakmai színvonalon, és összeállította a romba dőlt erdélyi magyar műemlékek adattárát, szintén a piacról fog megélni?

Az Országos Széchényi Könyvtárat összevonják két kisebb könyvtárral, az Országos Pedagógiai Könyvtárral és Múzeummal (OPKM) és az Országos Idegennyelvű Könyvtárral (OIK). Tizenkét közepes nagyságú múzeum, például a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Néprajzi Múzeum részlegesen elveszítik önállóságukat, egyes alapvető funkciókat ugyanis egyegy intézmény fog ellátni gesztorként az összes többi múzeum számára. Schneider Márta konkrétan csak két ilyen funkciót tudott megnevezni, az anyagbeszerzést és a takarítást, de leszögezte, hogy a részleteket az adott intézményekkel közösen fogják kidolgozni.

SZEGÉNY ROKONOK

Jó alkalom volt az átszervezés arra, hogy egyes tárcák megszabaduljanak saját, anyagilag alaposan kiéheztetett múzeumaiktól. A félig tönkrement Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot, Antall József egykori munkahelyét végre átadja az egészségügyi tárca a kulturálisnak. A gazdasági minisztérium két intézménytől szabadulhat meg, a Közlekedési és a Vendéglátóipari Múzeumtól, az utóbbi értékes várbeli épületét nemrég adták el. A földművelésügyi minisztérium is lemondott a Vajdahunyadvárról, valamint az Országos Mezőgazdasági Könyvtárról. Az utóbbi kakukktojás a listában: a modern, jól felszerelt információs központot logikusan a nemzeti könyvtárral kellett volna összevonni, nem a múzeumokkal, igazgatója állítólag csodálkozva kérdezte az első egyeztetésen, hogy kerül ő ide...

Érdekes módon a Hadtörténeti Múzeum kimaradt a nagy átszervezésből, valószínűleg a honvédelmi tárca és a főtisztek a múzeum saját kézben tartását kérték a miniszterelnöktől. Az öt múzeum áthelyezése a kulturális tárca főhatósága alá logikus lépés, vezetőik azt remélik, így kiszámíthatóbb lesz a finanszírozás, és új feletteseik több affinitást mutatnak a kultúra ügye iránt.

Bár a nagy átszervezés deklarált célja a "kapacitások megtakarítása" volt, a minisztériumnak - saját bevallása szerint - egyelőre fogalma sincs arról, mennyit spórol meg az állam ezzel a lépéssel. Fabényi Júlia, a Műcsarnok volt igazgatója szerint alapvető problémát jelent, hogy nem szakmai, hanem költségvetési és bürokratikus szempontok vezérelték a döntéshozókat. "A magyar múzeumok az elmúlt években markáns profilváltáson mentek keresztül, gondoljunk csak a múzeumok éjszakájára vagy a nagy tömegeket vonzó kiállításokra. Sok-sok ér- tékes szellemi kapacitás halmozódott fel ezekben az intézményekben, mégsem kérdezte meg őket senki, szerintük melyek a legfontosabb problémák, és hol kellene változtatni. Nem látom az átszervezés mögött a gondolatot, mennyiben segíti elő mondjuk az Iparművészeti Múzeum régóta esedékes modernizációját egy ilyen lépés" - teszi fel a kérdést.

VISSZÁS ÖTLET

Fabényi szerint a Műcsarnok gazdasági társasággá alakítása különösen visszás ötlet, hiszen nem lehet más célja, mint az állami támogatás csökkentése, illetve a közalkalmazotti státusukat elveszített dolgozók egy részének kirúgása. "Lehetetlen a házat állami támogatás nélkül működtetni. Természetesen a Műcsarnok képes saját bevételt termelni, az épületfenntartást és a béreket azonban nem lehet pusztán a ház hasznosításából előteremteni. Legalább 15 százalékos leépítés várható a dolgozók körében. Mégse fogunk rajta spórolni egy fillért sem: elküldünk tíz portást, és helyettük érkezik öt felügyelőbizottsági tag magas fizetéssel" - vázolja a gazdasági társasággá alakulás dilemmáit.

Az OSZK és a két kisebb könyvtár összevonása sem jár jelentős megtakarítással, hiszen a gyűjtemények egyesítéséről egyelőre szó sincs, mindenki maradhat a saját épületében. Igaz, az OPKM a minisztérium Szalay utcai palotájában működik, melyet hamarosan eladnak a többi minisztériumi irodaházzal együtt. "Úgy tűnik, részjogkörű intézményeket kell létrehoznunk" - mondja Monok István főigazgató. "A külügyi osztályokról el lehet bocsátani két-három embert, de műszaki apparátus már most is csak a Várban van, és az igazgatói tisztségek is megmaradnak. Maximum öt fizetést spórolhatunk így meg, viszont a különböző számítógépes rendszerek egységesítése és az irattári egyesítés sokkal többe fog kerülni." A főigazgató szakmai szempontból ugyanakkor helyesnek tartja a lépést, sőt, a tényleges gyűjteményegyesítést szorgalmazza, ehhez azonban bővíteni kellene az OSZK zsúfolásig megtelt raktárait.

KÁDÁRI REFLEX

A minisztérium által előírt múzeumi gesztorálás sokak szerint a múlt rendszer rossz emlékű Múzeumi Főigazgatóságának feltámasztása. Annak idején egyetlen ceruzát sem lehetett beszerezni a főigazgatóság írásos engedélye nélkül, és a bürokratikus hivatal alaposan megkeserítette az alárendelt múzeumok életét. Bár most nem hoznak létre hasonló mamutintézményt, az államtitkár által említett anyagbeszerzési gesztorálás valójában azt jelenti: a Közlekedési Múzeum jegyzettömbbeszerzéseit - tegyük fel - az Iparművészeti Múzeumban intézik majd, a takarítókat viszont a Petőfi Irodalmi Múzeumból küldik a Városligetbe. Az egész rendszer működtetése olyan sok pluszszervezést igényel, ami felemészti az esetleges megtakarításokat. És akkor még nem szóltunk a rejtélyes funkciójú Kulturális Háttérintézmény felállításának költségeiről.

A szakmaiság szempontjából szintén súlyos veszélyeket rejt bizonyos feladatok kiszervezése. Jelenleg minden múzeumban saját, jól felszerelt restaurátorműhely van. Amennyiben valamelyik múzeum megkapja a restaurálások gesztorálását - felmerült ilyen ötlet -, a létező műhelyeket megszüntetik, és létrehoznak egy olyan központot, amely egyszerre foglalkozik mozdonyok és töredezett régi kéziratok felújításával - kérdés, milyen színvonalon...

A kulturális intézményhálózat átszervezése az első jelek szerint nem jár jelentős megtakarításokkal, sem szakmai előnyökkel. Egy sor fölösleges, nehézkes és bürokratikus megoldást hoz be a rendszerbe. A gesztorálási jogokért várhatóan megindul a vetélkedés az egyes intézmények között, és a jobb érdekérvényesítő képességű múzeumok többletforrásokhoz juthatnak a gyengébbek kárára (természetesen informálisan). Közben továbbra sincs műtárgyvédelmi törvény Magyarországon, és elmaradt a nemzeti intézmények körének régóta esedékes kijelölése. A nagy racionalizálás után minden marad a régiben, csak kicsit bonyolultabb lesz. A kultúrára - Hiller István miniszter bejelentése szerint - jövőre sem jut több pénz, mint eddig, csodát művelni pedig nem lehet néhány tucat állás megszüntetésével.



Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.