Irodalomtörténeti tarokkparti

/ 2018.02.21., szerda 17:36 /

A magyar próza ünnepének időpontja körüli vita egyelőre lezárulni látszik azzal, hogy február 18-án, Jókai Mór születésének 193. évfordulóján, a Magyar Írószövetség kezdeményezésére intézményesült a magyar széppróza napja.

Mint ahogy a kezdeményezőktől megtudhattuk, hosszas latolgatás után esett Jókaira a választás, akinek születésnapja nem esik közel más jeles naphoz. Mint például az első jelölt Krúdy Gyuláé, akinek, s általa a magyar szépprózának október 21-i ünneplése elenyészhetett volna a 23-i forradalmi megemlékezések hevében. Majd április 14-én kiderül, hogy mi lesz annak a kezdeményezésnek a sorsa, amelyet a 2017-es Ünnepi Könyvhét alkalmával a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete tett le különösebb előkészítés nélkül az asztalra, és amely a magyar próza napját Esterházy Péter születésnapjához kötötte volna, vagy tán kötné még mindig.

A vita mögött irodalmi táborok, különböző ízlésvilágok, eltérő politikai és világnézetek húzódnak – ahogy megszoktuk, és ahogy már Jókai korában is volt. Hiszen Eötvös József vagy Kemény Zsigmond tábora nem tudott mit kezdeni a „felületes” Jókaival, és különböző, nem mindig elegáns eszközökkel igyekezett mérsékelni a nagy mesélő növekvő népszerűségét, kultuszát. A magyar széppróza napja persze nem is csak a születésnaposról szól, hanem arról, hogy miképpen hatott s hat ma is szerző és mű az őt körülvevő világra. Érdekes volt látni az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron, amit a Harmonia caelestisszel népszerűsége csúcsán lévő Esterházy Péter nyitott meg, s amivel egy időben az egyik nagy városi múzeumban a legendás Esterházy Gyűjteményt állítottuk ki, ahogy mindez összeállt egy nagy kultúrtörténeti tablóvá – ezáltal is segítve megragadni a magyar művelődés folyamatosságát, távlatosságát.

Mégis, ha már így alakult, igyekeznék az április 14-i ünneplés híveit is meggyőzni arról, hogy – bár Esterházy Péterre emlékezni fontos – Jókai jegyében gondolni, emlékeztetni írókra és műveikre nem pusztán a XIX. századi szerző tömeghatása miatt indokolt. Múzeumi irodám falán függ Ferraris Artúr Történelmi tarokk parti című festménye. Rajta az idős író, felemelt mutatóujjal – nyilván nem csak a lapjárásról magyarázva. Merthogy akiknek a tekintete Jókaira szegeződik, csak hogy néhányat említsek közülük, illusztris személyek: Csernátony Lajos neves újságíró, Podmaniczky Frigyes, Budapest főpolgármestere és modern kori fejlődésének atyja, hátul kibicelve Mikszáth Kálmán, és, hogy el ne felejtsük, Tisza Kálmán, az ország miniszterelnöke – majd’ négy cikluson át.

Kései utóda szintén február 18-án mondta el évértékelő beszédét, benne a tagadhatatlan megállapítással: kultúrnép vagyunk. Jelzi ezt az is, hogy egy irodalmi ünnepet számos születésnaphoz köthetnénk. Az ősz Jókai tekintélyét kései pályatársai is megirigyelhetik, figyelmeztető gesztusát pedig bátran tekinthetjük ma is érvényesnek – még ha a festményen csak az akkori Szabadelvű Párt jeleseinek szól is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.