Nem is ér semmit a „külföldi” Oscar? Nagy tévedés!

/ 2018.03.02., péntek 12:03 /

Vasárnap ismét magyar filmért, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotásáért drukkolhatunk az Oscar-gálán. De vajon mennyit ér az idegen nyelvű filmek Oscarja, ha az est kimondottan az amerikai film ünneplése, és a 24 díjazásra jelölt kategóriából mindössze egy értékeli a külföldi filmet?

Az Oscar története azt igazolja, hogy fontos betörni az amerikai piacra, fontos a legnagyobb filmakadémia figyelme, és nem akárkik társaságába kerülhet a győztes.  

A nagy európai filmfesztiválokkal ellentétben az Oscar nem filmbemutató, hanem a külföldi országok által legjobbnak tartott, felterjesztett filmek versenye. Ez az az alkalom, amikor Hollywood irányításával az amerikai közönség is kitekinthet, felfedezheti a világ mozijainak kiemelkedő darabjait. Idén 92 ország jelölte filmjét, amiből egy külön bizottság választotta ki a legjobb ötöt. Már ide bekerülni is óriási dolog. A filmakadémia tagjai titkos szavazással ítélik oda az Oscar-díjat március 4-én.

Az idén 90 éves versenyhez csak 62 évvel ezelőtt csatolták az idegen nyelvű filmek kategóriáját. Nagyszerű produkciók, kiváló rendezők nyerték el a szobrot a világ minden tájáról. Ehhez a klubhoz tartozni nagy dicsőség. 

Négy Oscart nyert Federico Fellini, hármat Ingmar Bergman, kettőt Vittorio de Sica, kettőt Akira Kurosawa. Elismerték az olyan nagy európai rendezőket, mint Francois Truffaut-t, Louis Bunuelt, Pedro Almodovárt. Az utóbbi évtizedekben kitárult a filmes világ is, az iráni új hullám kiemelkedő rendezője, Asghar Farhadi két Oscart nyert.  

De akadtak nagy melléfogások is. 1998-ban az olasz Roberto Benigni Az élet szép című filmjének ítélték oda az Oscart a kritikusok nagy döbbenetére, akik a legszentimentálisabb, legolcsóbb holokausztfilmként húzták le a produkciót.

Magyarország két Oscar-díjat nyert ebben a kategóriában. Szabó István Mephistóját 1982-ben tüntették ki. 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia filmje lett a legjobb. Ki felejtené el Szabó István önfeledt örömét, amikor a főszereplővel, Klaus Maria Brandauerrel összeölelkezik? Vagy Nemes Jeles László visszafogottságában is megható beszédét?

Szabó István és Nemes Jeles László az Oscarral

Szabó István és Nemes Jeles László az Oscarral

Magyar film tízszer volt a legjobb öt között. Úgy tűnik, hogy az amerikaik kedvence Szabó István volt, akinek négy filmje is versenyben volt az Oscarért. Bár Magyarország többször is felterjesztette, Jancsó Miklós filmjeit, soha nem válogatták be a legjobb öt közé.

A legjobb öt közé került magyar filmek:

  • 1968 - Fábry Zoltán: A Pál utcai fiúk
  • 1974 - Makk Károly: Macskajáték
  • 1978 - Fábry Zoltán: Magyarok
  • 1980 - Szabó István: Bizalom
  • 1982 - Szabó István: Mephisto – Oscar-dij
  • 1983 - Gyöngyössy Imre-Kabay Barna: Jób lázadása
  • 1985 - Szabó István: Redl ezredes
  • 1988 - Szabó István: Hanussen
  • 2016 - Nemes Jeles László: Saul fia – Oscar-díj
  • 2018- Enyedi Ildikó: Testről és lélekről 

 
Amikor a kategória győztesét kihirdetik, a film címe mellett az országot említik meg. Hiszen az alkotók mellett egy ország dicsősége is az Oscar-díj. Igaz, a mai globalizált világban az már nem fordulhat elő, ami 1964-ben történt Federico Fellinivel. Az olasz himnusz dallamára ment a színpadra, hogy átvegye a Nyolc és félért járó Oscart.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.