NYAKUNKON BOLOGNA

/ 2006.03.02., csütörtök 16:49 /

Tavasszal elindul a magyar felsőoktatás átalakítása. Az idén felvételiző százharminckétezer diák először jelentkezhet az új rendszernek megfelelő, összevont alapszakokra. De vajon mit veszítünk és mit nyerünk a reformmal?



Soha ilyen izgatottan nem forgatták még az érettségiző diákok a Felsőoktatási felvételi tájékoztató című vaskos kiadványt. Lesz-e idén régészet és csillagászat szak az egyetemen? Mit jelent az alap- és a mesterképzés? Öt évig vagy három évig kell tanulnom, ha jogásznak vagy orvosnak készülök?

A bolognai folyamatnak nevezett nagyszabású felsőoktatási reform nem csak az egyetemi polgárok ügye. A hallgatók közvetlen hozzátartozóival együtt nagyjából kétmillió embert érint valamilyen formában. A fenti kérdések kőkemény anyagi és pályaválasztási problémaként jelentkeznek a magyar családok jelentős részénél.

Az egyetemeken évek óta komoly ellenérzések kísérték a reformot. A felsőoktatás szereplői minden szakmai fórumon és nemritkán újságcikkekben is kinyilvánították nemtetszésüket. A sokat támadott felsőoktatási törvényt végül több alkotmánybírósági bukás után a módosító javaslatok figyelembevételével alkották meg, magánbeszélgetések során a többség mégis keserűen nyilatkozik a történtekről. Jellemző, hogy az ELTE-n rektori határozat tiltja, hogy az egyes tanszékvezetők a bolognai folyamatot értékeljék - nyilván nem a lelkes támogató nyilatkozatok túltengése miatt.

Az nem kétséges, hogy a kétciklusú, angolszász rendszerű egyetemi képzésre Magyarországnak át kellett térnie. Az 1999-ben elindult bolognai folyamatból Belorusszia kivételével egyetlen európai ország sem akart kimaradni. Az egységes európai felsőoktatási térséghez még Oroszország és Törökország is csatlakozott.

Magyarország kezdettől fogva jelezte, hogy részt kíván venni az átalakulásban, bár 2001-ig konkrét lépések nem történtek. A jelenlegi oktatási kormányzat többször felrótta elődjének a késlekedést, de a folyamat valójában az európai trendekkel párhuzamosan haladt. Ping Veronika közgazdász, a nemzetközi kapcsolatok szakértője szerint "a bolognai nyilatkozatot aláíró országok nagy többsége csupán a 2001. májusi prágai találkozó után kapott észbe, amikor látták, hogy néhányan mégis fontosnak találták az elképzeléseket, és aktivitásukkal viszonylagos előnyre tettek szert a többiekhez képest. 2001 nyarán a minisztériumon belül elindult az előkészítői munka, ami azonban a kormányváltással megszakadt. Az új kormánynak más elképzelései voltak a megvalósításról".

ERŐLTETETT MENET

A döntő változást az jelentette, hogy a bolognai nyilatkozatban eredetileg megjelölt 2010-es céldátum helyett a kétciklusú képzés bevezetését öt évvel előrehozták, valamint összekötötték egy átfogó felsőoktatási reformmal, mely fenekestül felforgatta a teljes oktatási rendszert az intézmények finanszírozásától kezdve egészen az érettségi és a felvételi kérdéséig. Az eredetileg tervezett fokozatos, lassú, szelíd átalakulás helyett a minisztérium gyors, kíméletlen és radikális eljárást alkalmazott.

Egyedül Norvégiában ment végbe hasonló léptékű átalakulás, a legtöbb országban beérték kisebb módosításokkal vagy azzal, hogy engedélyezték - de nem tették kötelezővé - a kétciklusú képzések indítását. A magyarhoz hasonló oktatási rendszerű Németország és Ausztria, ahol szintén nem volt hagyománya a kétciklusú képzésnek, az új rendszert a főiskolák és egyetemek egybeolvasztása nélkül vezette be, míg nálunk a teljes főiskolai rendszert felszámolták. Magyarországon csak az orvosok, az állatorvosok, az építészek és a jogászok képzése maradt osztatlan, ötéves rendszerű, valamint a művészeti egyetemek kaptak átmeneti rövid haladékot. Különösen nagy viták folytak a jogi képzés körül, mivel a minisztérium eredetileg szükségesnek tartotta egy hároméves jogászigazgatási lépcső létrehozását a közigazgatás számára. A jó érdekérvényesítési képességekkel rendelkező jogi karok megfúrták a tervet, de szinte biztos, hogy a téma négy-öt éven belül ismét napirendre kerül.

A gyorsított tempójú reform folyamatos pénzkivonással párosult - sokak szerint így akarták megtörni az egyetemek ellenállását. Az első tervek az alapszakok számának radikális csökkentését irányozták elő. Végül 415 szak helyett 102 alapszak indulhatott el 2006-ban. A korábbi, rendkívül cizellált magyar felsőoktatási rendszer után most az európai középmezőnybe kerültünk - Romániában például csak 76, míg Hollandiában 150 szak működik.

MEGSZÜNTETTÉK, DE LÉTEZIK

Sok nagy múltú, fontos szak esett áldozatul a reformnak, az idei évtől például nem lesz önálló csillagászat, néprajz, meteorológia, régészet, művészettörténet és filozófia. A megszüntetett szakok az alapszakon belül önálló szakirányként folytatják életüket. Ma még szinte megállapíthatatlan, ténylegesen mi változik. A szakirányok tényleges önállóságát a helyi erőviszonyok fogják eldönteni. Hivatalosan az előírt 180 kreditpontból mindössze 50-et kell a hallgatónak az általa választott szakirányon teljesítenie. Dr. Verebélyi Kincső, a Néprajzi Intézet igazgatója szerint a történelem alapszakkal való egyesülés nem jár majd jelentős változásokkal: "Szeretnénk minél több általános órát magunk megtartani, és a néprajz szakirányt választó hallgatóknak továbbra is ugyanolyan széles körű szakmai képzést adni, mint eddig. Eredetileg azért küzdöttünk, hogy a szak önállósága megmaradjon. Bár ez nem sikerült, reméljük, hogy a változás jórészt formális lesz. Az biztos, hogy szükség van koncepcionális váltásra, hiszen szűkebb, hároméves időkeretbe kell belepréselnünk az általunk fontosnak tartott tárgyakat."

A természettudományi karok kis szakjai könnyebben vészelik át az átalakulást. Tasnádi Péter, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese szerint mind a meteorológia, mind a csillagászat és a geofizika esetében van hagyománya annak, hogy nagyobb szakok keretében kapjanak alapozást. "Az első három évben ezeken a szakokon kőkemény matematikai és fizikai alapozó oktatást folytattunk. Ez továbbra is megtörténik majd az alapszakok általános tárgyainak keretében, és a hallgatók három év elvégzése után eldönthetik, tényleg valamelyik nagyon speciális szakterületen kívánják-e folytatni tanulmányaikat. Kezdetben egyetlen nagy, általános természettudományi alapszak létrehozásáról volt szó, ami valóban katasztrofális következményekkel járt volna. A szakok száma állandó alku tárgya volt az elmúlt évek során, s a kialakult változat - hét önálló szakkal - végső soron elfogadható."

Tasnádi szerint nagyobb probléma, hogy egyáltalán nincs lehetőség arra, hogy a legtehetségesebb diákok az alapképzés, BA-diploma megszerzése nélkül folytathassanak tíz féléves egyetemi tanulmányokat. "Mivel a hároméves alapozó képzésnek tartalmilag lezárt, egységes egésznek kell lennie, a szakmai követelmények a tömegoktatás keretei között óhatatlanul csökkennek. Az egyetem ilyen körülmények között nehezebben tudja ellátni a tehetséggondozás feladatát, ami hosszú távon a magyar tudomány eredményeire is hatással lehet."

ÉRETTSÉGI HELYETT

Nagyon sok kritika érte az Oktatási Minisztériumot amiatt, hogy nem készült el időben a mesterképzések listája. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár szerint a bizonytalanság kisebb, mint első hallásra hinnénk: "A Magyar Akkreditációs Bizottság tavaly nyáron megkapta az első szakmai anyagokat az intézményektől. Ezután négy-öt hónapos vita kerekedett, s ebbe a minisztérium nem avatkozhatott be. Teljesen biztos, hogy az alapszakok által a felvételi tájékoztatóban megjelölt mesterképzések előbb-utóbb elindulnak. A 220 képzésből 35-öt már akkreditáltak, 150 akkreditálása nyárra elkészül. Személy szerint úgy gondolom, végül 350-400 mesterszak fog elindulni. Az akkreditálási folyamat elhúzódása miatt semmiképp sem akartuk elhalasztani a reform bevezetését, hiszen csak három év múlva jutnak el odáig az első diákok, hogy a mesterszakokra felvételizzenek. A gyors átalakulás biztosította, hogy a mostani évfolyamok már Európában is elfogadott diplomát kapjanak."

Országos átlagban az alapképzést (BA) elvégző hallgatók 35 százaléka léphet tovább valamilyen felvételi eljárás keretében mesterképzésre (MA). A törvényben meghatározott szám a teljes felsőoktatásra, nem pedig egyegy szakra vonatkozik, most is hasonló az egyetemisták és a főiskolások aránya. Senki nem tudja, ki fogja megszabni az egyes képzési területek keretszámait, pedig a felvételi vizsga nehézségi fokát nyilvánvalóan ez a tény határozza meg. A felvételizőknek fogalmuk sincs a tanulmányaik elején, vajon kőkemény rostavizsga vagy jóindulatú "tudásfelmérés" vár-e rájuk három év múlva. A törvény - a hírekkel ellentétben - továbbra is 12 ingyenes plusz két túlfutó félévet garantál az államilag finanszírozott képzésben részt vevőknek, vagyis a mesterképzés elvileg nem lesz fizetős. A rendszer kétségtelenül átjárhatóbb lesz, hiszen többféle alapszakról (és intézményből) lehet majd az egyes mesterszakokra jelentkezni.

Azt azonban nem lehet tudni, mi vár a rendszerből kiesőkre. A BA-diplomák értékéről legfeljebb találgatni lehet, pontos felmérések a témáról nem készültek. A munkaerőpiacon várhatóan a természettudományi jellegű BA-nek lesz hasznosítható értéke, a bölcsészek kilátásai sokkal rosszabbak. Mivel a bölcsész BA mögött csak egy általános jellegű és nem túl magas színvonalú képzés áll, legfeljebb a jelenlegi érettségivel lesz egyenértékű.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.