Önmagát ünnepli Hollywood: transzfóbia-ellenes mozi ütötte ki Enyedi Ildikó filmjét

/ 2018.03.05., hétfő 08:10 /
Önmagát ünnepli Hollywood: transzfóbia-ellenes mozi ütötte ki Enyedi Ildikó filmjét

A Time’s Up és a MeToo szelleme lebegett a gálán, mindent vitt a mexikói rendezőtriumvirátus utolsó Oscar-szűz tagja, a legjobbnak ítélt női főszereplő feminista beszédet mondott. Az újabb magyar Oscar-álom nem vált valóra, kategóriájában egy transzfóbia-ellenes mozi győzött.

Nem nyert díjat vasárnapról hétfőre virradó éjjel Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről. Az idei idegen nyelvű Oscart egy chilei produkció, Sebastian Lelio rendező Egy fantasztikus nője kapta.

A lelkes magyar szurkolótábor csalódott és próbálja az okokat keresni. Enyedi Ildikó filmjének gyenge volt az amerikai marketingje, a terjesztő Netflix későn kezdte a reklámozást. A MeToo-mozgalom uralta légkör sem kedvezett az egy férfi és egy nő közötti felemelő, szép szerelmi történetnek. Az áldozatok és harcos nők felé fordult a figyelem.

A Hollywoodban erős LGBT (leszbikus-homoszexuális-biszexuális-transznemű) közösség ezúttal megtalálta azt az úttörő filmet, amivel be tudták mutatni a transzfóbiát, a megalázott transzneműek küzdelmét. Ezt jutalmazták a Fantasztikus nőben, aminek cselekményét joggal lehet túl kiszámíthatónak, felszínesnek nevezni.

De senki sem vitatta a transznemű színésznő, Daniela Vega nagyszerű alakítását. Vega volt az első transzgender, aki az Oscar-díjátadón is szerepelhetett.

Mindez nem változtat azon, hogy Enyedi Ildikó filmjét Európa után Amerika is megkedvelte. A legjobb öt külföldi film közé bekerülni önmagában is hatalmas dolog. És nem is akármilyen társaságban. A kategóriában ott volt Ruben Östlund cannes-i nagydíjas filmje, A négyzet, valamint a kiváló orosz rendező, Andrej Zvjagincev műve, a Szeretet nélkül.

A magyar film pedig harmincéves kihagyás után visszatérő versenyzője lett az Oscarnak. Ismét felkerült a világ mozijának térképére.

 

Borbély Alexandra, Enyedi Ildikó és Mécs Mónika az Oscar-díjak átadási ünnepségére érkezik a Los Angeles-i Dolby Színházba

Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson

 

Az idei, 90. Oscar-gálát hollywoodi belső lázadás előzte meg. A szexuális bántalmazások leleplezése a filmipar vezetőinek, köztük az egyik legsikeresebb producernek, Harvey Weinsteinnek a látványos bukását hozta. Lesz-e mélyreható változás a filmiparban vagy csak a szokásos kampányszerű kirakatmegmozdulás után minden marad a régiben? Bár az Oscaron nem ismétlődött meg az idei Golden Globe díjkiosztójának teátrális tiltakozása, a fekete ruhás színésznők összekapaszkodása, de a Time’s Up és a #MeToo szelleme ott lebegett a gálán. A résztvevők Time’s Up kitűzőket viseltek, jelezve, hogy itt az idő a változásra. Nem derült ki, hogy mit értenek ezen pontosan. Az biztos, hogy még toleránsabbak, még befogadóbbak lesznek, még több lehetőséget adnak az eddig elnyomott nőknek. Vagyis ezen az estén is önmagát ünnepelte Hollywood.

Az idei Oscaron nem volt egyértelműen favorizált film, a díjakat is igyekeztek széles körben megosztani. A kitűnő második világháborús Dunkirk így kapott három technikai Oscart.

Guillermo del Toro mexikói rendező a nézőtéren, miután átvette a legjobb rendező díját

Fotó: MTI/AP/Invision/Chris Pizzello

A legjobb filmért való versenyben két esélyest emlegettek. Két homlokegyenest más stílusú produkciót, egy romantikus fantáziafilmet, A víz érintését és egy sötét komédiába csomagolt kegyetlen társadalomkritikát, a Három óriásplakát Ebbing határában című produkciót.

A mexikói rendező, Guillermo del Toro romantikus fantáziafilmje, A víz érintése egy néma takarítónő és egy kétéltű lény szerelmét meséli el, elbűvölő vizuális eszközökkel. A film finoman szól a kirekesztettekről, a toleranciáról, az önfeláldozó szeretetről. Del Toro már több filmjével (A faun labirintusa, Pokolfajzat, Tűzgyűrű, Bíborhegy) kitűnt. Díjazása nem volt teljesen váratlan, de arra kevesen számítottak, hogy a két legnagyobb díjat is elviszi. Ő lett a legjobb rendező, A víz érintése pedig a legjobb film.

Ezzel a kitüntetéssel a nagy mexikói triumvirátus – Alejandro Inarritu (Birdman, A visszatérő), Alfonso Cuarón (Gravitáció), Guillermo del Toro (A víz érintése) – mindhárom tagja Oscar-díjasnak mondhatja magát.

A kortárs dráma „rossz fiúja”, az angol-ír Martin McDonagh az amerikai közönséget is felrázta, sőt alaposan megosztotta a Három óriásplakát Ebbing határában című filmjével. A drámaíró-filmrendező ezúttal is a düh, erőszak, bosszú motívumaiból építkezett, miközben egyensúlyozni próbált a dráma és a feketekomédia között. A közép-amerikai kisvárosban játszódó történet tele van rosszul viselkedő férfival és egy olyan asszonnyal, aki lánya haláláért és a rendőrség tehetetlenségéért bosszút áll.

McDonagh nagy erényének tartják, hogy jól játszható karaktereket alkot. A lányát gyászoló, sokszorosan sebzett és megtört, de mindenre hajlandó anya szerepében remekel Frances McDormand. Nem volt kétséges, hogy idén ő kapja a legjobb női alakítás Oscar-díját. Amit azután egy feminista beszéddel hálált meg.

A legjobb epizódszínész ugyancsak ebből a filmből Sam Rockwell lett a kisvárosi rendőr megformálásáért.

Frances McDormand amerikai színésznő kapta a legjobb női főszereplő díját

Fotó: MTI/AP/Invision/Chris Pizzello

Az európai várakozással ellentétben a Három óriásplakát Ebbing határában nem kapta meg a legjobb filmnek járó Oscart. Bár az amerikai filmipar ontja az erőszakfilmeket, de egy évben egyszer, az Oscaron mindig kiállnak a felemelő üzenetű alkotások mellett. Ezt igényli az amerikai közönség is. Lehet maradisággal, képmutatással vádolni őket, de nem jutottak el odáig, hogy olyan művet tüntessenek ki a legnagyobb díjjal, amelyben nincs egyetlen pozitív hős sem, és tele van trágársággal. Amikor az NBC televízió csatorna részleteket mutatott be a Három óriásplakátból, fél percenként némították el, hogy a fuck (baszd meg) szavakat ne lehessen hallani, különben megbüntették volna őket. Ez is Amerika.

A legjobb férfi színész Oscarja a várakozásnak megfelelően Gary Oldmané lett, aki nagyszerűen alakította Winston Churchillt A legsötétebb órában.

Egy mélyproli nőt, Tonya Harding műkorcsolyabajnok édesanyját játszotta Allison Janney, komolyan és önmaga paródiájaként is az Én, Tonya című filmben. A legjobb női mellékszereplő Oscarját nyerte el.

Magyar teljesítmény az Oscaron
A vizuális effektek díjában hazai szakemberek munkája is ott van

„Na, végül csak nyertek a magyarok! A Szárnyas fejvadász 2049 vizuális effektusain minimum nyolc magyar ember dolgozott. Sőt, kilenc: Bödö Gábor, Dajko Tibor, Erdei Zsuzsanna, Farkas Péter, Galisz Gergely, Lovas Réka, Pépp Csaba, Sárközi Dóra, Szentkuti Tibor” – írta Twitter-oldalán az Origo Filmklub korábbi vezetője, Varga Ferenc újságíró.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.