valasz.hu/kultura/muller-peter-sziami-mindig-azt-csinaltam-ami-tortenni-akart-129193

http://valasz.hu/kultura/muller-peter-sziami-mindig-azt-csinaltam-ami-tortenni-akart-129193

Szexizmus, bojkott, testszégyenítés – egy bugyuta szuperhősfilm miatt

/ 2017.06.22., csütörtök 18:03 /

Az első két hét alatt több mint 90 ezren látták a magyar mozikban a Wonder Womant, az első olyan szuperhősfilmet a 2004-es Macskanő óta, amelynek női főszereplője van.

Évente két-három nagy költségvetésű képregény-adaptáció készül Hollywoodban, ezért a rajongók egy része már évek óta követeli, hogy a sok jelmezes férfi után végre egy női szuperhős is kapjon önálló filmet. Ez most megtörtént, de 2017-ben nem lehet amazonokról forgatni politika nélkül, főleg, ha a főszereplő az izraeli haderő veteránja. Összeszedtük az öt legnagyobbat szóló botrányt a Wonder Woman körül.

Wonder Woman

Wonder Woman

1) Tárgyiasítás

Fél évvel a bemutató előtt az ENSZ a nemek egyenlőségét és nők felemelkedését hirdető tiszteletbeli nagykövetté nevezte ki Wonder Womant. Néhány héten belül azonban 45 ezer aláírás gyűlt össze, hogy vonják vissza a megbízását. És nem azért, mert baromság egy fiktív képregényhőst tiszteletbeli ENSZ-nagykövetnek nevezni, hanem mert az aláírók szerint a lenge öltözetű és attraktív karakter túlzottan „szexualizált”, és tárgyiasítja a női nemet. „Annyi szörnyűség történik a világban, biztos, hogy ez ellen a legfontosabb most tiltakozni? – tette fel a kérdést a Csodanőt megformáló színésznő, Gal Gadot. – Amikor azt mondják, hogy kevesebbet kellene megmutatnom a testemből, azzal azt üzenik, hogy aki okos és erős, az nem lehet szexi. Miért ne lehetne egy nő egyszerre mind a három?”

2) Testszégyenítés

A filmet készítő Warner Bros. marketingmegállapodást kötött egy organikus élelmiszereket gyártó céggel, és értelemszerűen Gal Gadot lett a kampány reklámarca. Csakhogy a céget úgy hívják, hogy Think Thin (magyarul kábé: gondolkozz karcsún). Ezen az amerikai feministák kiakadtak, mivelhogy épp az ellenkező üzenetet közvetíti, amit a testképükkel küszködő fiatal nőknek közvetíteni kellene, vagyis kimeríti a body shaming (testszégyenítés) fogalmát.

3) Arab bojkott

Gal Gadot alighanem az eddigi leghitelesebb szuperhős, hiszen nemcsak a vásznon harcos amazon, hanem a valóságban is megfordult már fegyveres testületben. Mint minden izraeli állampolgár, ő is lehúzott két évet az Izraeli Védelmi Erőkben, ráadásul 2014-ben támogatta a Gáza elleni csapást Twitter-csatornáján. Az arab világban ezért nem fogadta nagy lelkesedés a filmet. Libanonban – amely hivatalosan hadban áll Izraellel – a film bojkottjára szólított fel egy szervezet. Egy algériai filmfesztivál programjából törölték a művet. Jordániában először betiltották a Wonder Womant, majd a felháborodás miatt mégis engedélyezték, Tunéziában pedig felfüggesztették a bemutatását a France 24 beszámolója szerint.

4) Női jövedelemhátrány

Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót, hogy Gadot mindössze 300 ezer dolláros gázsit kapott a szerepért, míg Henry Cavill 14 millió dollárért játssza el Supermant ugyanabban a filmsorozatban, aminek a Wonder Woman is része. „A DC képregényuniverzumában a gender pay gap a leggonosszabb főellenség” – szólt a baloldal ítélete. A valóság árnyaltabb. Cavill ugyanis HÁROM filmért kapott 14 milliót, és ebben az összegben már benne vannak a jegyeladásokból és ajándéktárgy-értékesítésből származó bónuszok is, míg Gadot 300 ezer dollárja csak az alapfizetés, ami szintén jóval magasabb lesz, ha a film sikeres a pénztáraknál. Ráadásul nagyságrendileg pont annyi, amennyit Chris Hemsworth kapott az első Thor-filmért (200 ezer dollár) és Chris Evans az első Amerika kapitányért (300 ezer dollár).

5) Belépés csak nőknek!

Egy texasi mozilánc bejelentette, hogy öt alkalommal csak nőknek vetíti le a Wonder Womant. Mekkora lenne a felháborodás, ha a Thor harmadik részét csak férfiaknak vetítenék? – tették fel a kérdést az antifeministák, miközben háborogtak. Pedig csak egy kis fifikára lett volna szükségük, hogy ők is besurranjanak a terembe. A vetítésekre ugyanis nem csak nőket engedtek be, hanem bárkit, „aki nőként azonosítja magát”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.