Magyarok a piacon

Egy kis magyar iskola példát mutat: így dolgoznak a legkorszerűbb tudásért

/ 2016.10.11., kedd 08:25 /
Egy kis magyar iskola példát mutat: így dolgoznak a legkorszerűbb tudásért

Az algoritmikus gondolkodás a jövő munkahelyein éppúgy elvárt lesz, mint ma az idegennyelv-ismeret – vallják az iskolás diákoknak programozást oktató Logiscool alapítói, Breuer Anita és Csitári Gyula.

– A Logiscool kapta a Széchenyi család és a Bridge Budapest idén első alkalommal átadott vállalkozói díját. A kitüntetés alapítóihoz hasonlóan a Logiscool is hisz a reformszemléletben?

Breuer Anita: Ha Széchenyi művéhez nem hasonlítanám is a vállalkozásunkat, az igaz, hogy a Logiscool eddig járatlan utakat taposott ki, és a jövő szempontjából meghatározó munkát végez. A digitális írástudás, a programnyelvek és általában az informatika magas szintű használata már napjainkban is elvárás a társadalom szinte minden szintjén. Mi ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a képzéseinken részt vevő diákok, az elsősöktől a végzős középiskolásokig a lehető legotthonosabban mozogjanak ebben a környezetben.

–  Nem épp őket szokás digitális bennszülöttnek nevezni?

Csitári Gyula: Ennek a nemzedéknek szinte magától értetődő, hogy digitális világban élünk – ezen a téren nincs probléma. A legkisebbek között már olyanok is vannak, akiknek külön meg kell tanítani az egér használatát, mert már az érintőképernyőkhöz szoktak. Nem a gyerekek informatika iránti érzékenységét kell fejlesztenünk, inkább olyan oktatási rendszert kell biztosítanunk, amelyben kiteljesíthetik az érdeklődésüket. A Logiscoolt részben azért indítottuk, mert az iskolai képzésben nincs megfelelő szemléletű programozásoktatás.

– Tapasztalataik szerint ez általános vélemény a szülők körében?

B. A.: Két éve többek közt az vezetett minket a cégalapításhoz, hogy a lányunk iskolájában a nyolcadik év végén megszűnt az informatika tantárgy, és csak a 11. évfolyamban hozták vissza újra. Mióta a Logiscool elindult, számszerűen is bizonyítható, hogy mind a szülők, mind a gyerekek mást várnak az informatikai képzéstől, mint ami jelenleg elérhető.

Cs. Gy.: Az alapítás óta több mint hatezer diák tanult nálunk, és folyamatosan nő az érdeklődés. Ez részben annak köszönhető, hogy olyan oktatási rendszert fejlesztettünk, melyben a hat és a 16 évesek számára is hatalmas élmény a programozás.

– Hogyan lehet elsős, még írni és olvasni sem tudó diákokat programozásra tanítani?

Cs. Gy.: Olyan ez, mint a korai nyelvoktatás: ha megfelelő a módszertan, nincs szükség előtanulmányokra.

B. A.: A tanítás nálunk nem olyan, mint egy iskolai óra. A környezet sem tanteremszerű, de ennél is fontosabb, hogy a foglalkozások játékos formában zajlanak. Egyedülálló, oktatásra szánt programnyelvet fejlesztettünk, melyben a legkisebbek rajzolt blokkok, elemek rendszerezésével „legózhatnak össze” működőképes programot, az idősebbek pedig mindezt írott kódok segítségével is megtehetik. A gyerekek játékokat készítenek, és közben megismerik az algoritmikus gondolkodás alapjait.

– Egy bonyolultabb játékhoz érteni kell a műveletek mögött lévő matematikát is.

Cs. Gy.: Talán az egyik legnagyobb eredményünk, hogy a játékoknak köszönhetően a gyerekek matematikai tudása is könnyedén, minden erőlködés nélkül fejlődik. A kisdiákok kezdetben egyszerű programokat készítenek, de minél jobban megy nekik, annál bonyolultabb célokat tűznek ki. Ahhoz például, hogy valaki ki tudja írni a képernyőre egy játék állását, meg kell ismernie a változó fogalmát. Az idősebbek később odáig jutnak, hogy egy Angry Birdshöz hasonló játék fejlesztése során a gravitációs szimulációt vagy a ferde hajítás képleteit is könnyedén alkalmazzák.

– Ezt a számítástechnika-tanár el tudja magyarázni nekik?

B. A.: Koncepciónk szerint oktatóink inkább olyan egyetemisták – informatikus-, matematikus-vagy akár csillagászhallgatók –, akik mélységében átlátják a programozás folyamatát. Természetesen az oktatás előtt a jelentkezők elvégeznek egy pedagógiai felkészítést, de törekszünk rá, hogy ne alakuljon ki hagyományos tanár-diák viszony. Inkább olyan légkört szeretnénk teremteni, mint amilyennel egy menő, kreatív munkahelyen lehet találkozni.

– A jövő informatikusait képzik?

B. A.: Azt gondoljuk, nem lesz mindenkiből programozó, hiszen ebben az életkorban ez még nem biztos, hogy eldől. A képzés inkább általános szemléletet alakít ki; az itt szerzett ismeretek a jövőben mindenki számára hasznosak lesznek.

Cs. Gy.: Napjainkban 6-800 ezer olyan betöltetlen állás van Európában, melyhez az átlagosnál magasabb szintű IT-tudásra van szükség. Mire a mai általános iskolások munkába állnak, ez a készség legalább annyira elvárt lesz, mint ma az idegennyelv-ismeret.

Előbb-utóbb a központi tanterv is illeszkedni fog az elvárásokhoz. Nem tartanak ettől?

Cs. Gy.: Nem, hiszen ma már nyelvoktatás is van minden iskolában, mégis virágoznak a független nyelviskolák. Egyébként találkoztunk már olyan intézménnyel is, amely szívesen beépítené oktatási rendjébe az általunk fejlesztett programnyelvet.

B. A.: Egyelőre úgy látjuk, a franchise-rendszerű hálózatépítés a legjobb út a Logiscool számára. Vannak még lehetőségek előttünk, hiszen egy-két kivételtől eltekintve Európában szinte sehol nem indult még hasonló kezdeményezés.

 

Breuer Anita

1966-ban született Budapesten. • 1990-ben jogi diplomát szerzett az ELTE-n. • Reklám- és marketing területen helyezkedett el. • 2014-ben férjével indította a Logiscoolt.

Csitári Gyula

1962-ben született Apatinban. • 1987-ben informatikus villamosmérnökként szerzett diplomát a Műegyetemen. • Fejlesztőmérnökként, majd marketingesként helyezkedett el. • Regionális marketingvezetőként dolgozott többek közt a BMW és a General Motors számára.

 (Az interjú a Heti Válasz október 6-i lapszámában is megjelent.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.