Magyarok a piacon

Érdemes iparkodni

/ 2016.09.07., szerda 17:23 /

A szakképzett munkaerő hiánya már a nyugat-európai vállalkozásoknál is gond, s ezen a bevándorlók sem segítenek. A magyar ipar ebből profitálhat – vallja a gépgyártó Hantech Zrt. vezérigazgatója, Zelenka Pál.

Ön is tagja volt annak a tárgyalóküldöttségnek, mely nyáron Orbán Viktor vezetésével ipari együttműködések kialakítására utazott Egyiptomba. Milyen eredménnyel zárult a tárgyalás?

Ott helyben, csak a látogatás ideje alatt közel 130 milliárd forint értékű megállapodást kötöttünk. Egyiptomi partnereinket elsősorban a mezőgazdasági, informatikai, illetve biztonság- és haditechnikai együttműködések érdekelték, s ezeken a területeken komoly feladatokat bíztak ránk. Egyiptom fontos Magyarország számára, hiszen ezen a kapun keresztül óriási térség nyílhat meg az iparunk előtt.

Így épül a keleti nyitás politikája?

Mondhatjuk. Egyiptom a Közel-Kelet tengelye; ha egy ország fel kívánja építeni az exportját ebben a térségben, akkor itt muszáj jelen lennie. Egyébként Magyarországnak nem is ez volt az első jelentős lépése, hiszen a Ganz révén a hazai vasúti járműgyártásnak vagy az Ikarus révén az autóbuszgyártásnak is komoly kapcsolatai voltak Egyiptommal.

Jelenleg mindkét ágazat hamvaiból próbál feltámadni.

Minden esély megvan rá, hogy sikerülni fog. A nemzeti buszgyártásnak például szinte csak egy lökés kell – a tudás és a technológia már adott. A gazdasági tárca el is indította az ágazat fejlesztésére irányuló stratégiáját, ami képes lehet megadni a szükséges impulzust. Bár a Hantech alapvetően mezőgazdasági gépgyártással foglalkozik, alkatrész-beszállítóként mi is részt vennénk ebben a folyamatban, hiszen az autóbuszipar szép fejlődési pálya előtt áll. Ha az Ikarus márkanevet is sikerülne feléleszteni, még a török gyártók sem tudnának versenyezni velünk a Közel-Keleten.

A Hantech bevételének majdnem 100 százalékát exportból szerzi. Mi a piacépítés kulcsa?

Tudni kell teljesíteni a minőségi előírásokat, betartani a határidőket, igazodni a fejlesztési elvárásokhoz. Sorolhatnám még, de minek? A hazai ipar számára ezek már természetesek; már elértük ezt a szintet. A Hantech például párhuzamosan működtet két telephelyet Csornán, illetve Tamásiban, részben azért, hogy szükség esetén átvehessék egymás feladatát, így akkor se csússzunk a gyártással, ha az egyik üzemben meghibásodik egy eszköz. Ezt a legtöbb komoly vállalat ugyanígy csinálja. Amire szükségünk van, az inkább olyasmi, amit ennek az interjúsorozatnak a címe is sugall. Együttműködés, összefogás és közös önérvényesítés, vagyis: „Magyarok a piacon”.

Ennyi kellene ahhoz, hogy a magyar ipar felnőjön a Nyugathoz?

Nem, le kell győznünk a kishitűséget is. Nézzünk szét a világban! A szakképzett munkaerő hiánya miatt már kezdenek tönkremenni az osztrák és német kis- és középvállalkozások. A nagyobb francia, holland és belga társaságok sem tudják saját környezetükben megoldani a beszállítást, ezért sorra járják a kelet-közép-európai országokat, hogy ki tudják szervezni a feladatokat. Részben ennek köszönhető, hogy a Hantech idén közvetlen partnere lett a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának, az amerikai John Deere-nek. Ha most ügyesek vagyunk, csak Európában erőlködés nélkül 100 millió eurós piacot szerezhetünk.

A szakképzett munkaerő hiánya itthon is óriási probléma. Ötvenezer betöltetlen állás van az országban.

Közelében nem járunk annak, ami Nyugat-Európát sújtja. Nálunk még visszafordítható a folyamat, de ehhez zsebükbe kell nyúlniuk a cégvezetőknek. A Hantechnél szeptemberben, idén már másodjára, összesen több mint 20 százalékkal emeltük a fizetéseket. Közben Varga Mihály gazdasági miniszter szerint a kormány a munkáltatói járulékok csökkentésére készül – nagyon helyesen. Ezt a pénzt oda kell adni a dolgozóknak.

Nyugat-Európába viszont az elmúlt évben megérkezett kétmillió bevándorló, akiket azért engedtek be, hogy orvosolják az említett válságot.

A komoly ipari cégeknek ritkán van szükségük olyan alkalmazottakra, akik csak „bemondásra” szakmunkások. Az nem érdekes, honnan származik a jelentkező, de ha azt se tudja, a gyártógép melyik oldalára álljon, hiába vettük fel. Akik ellenőrizetlenül beengedték Európába ezt a tömeget, olyan zsákbamacskát kaptak, ami többe kerül, mint amennyit ér. Én a helyben tanult munkaerőben hiszek, épp ezért 15 éve működtetünk saját szakképzési programot. Nálunk nincs is szakemberhiány; sok diákunkat a vizsgái után átvesszük a céghez. Tamásiban lévő üzemünkben 26-28 év az átlagéletkor.

Országos szinten is megvalósítható ez a modell?

A lehetőségek adottak, hiszen az állam támogatja a duális képzést, és egyre többen élnek is vele. Az igazán jó eredményekhez azonban béremelésre és közös fellépésre is szükség van. Valami hasonlót kell megvalósítanunk a gazdaság terén, mint ami a nemzetközi politika világában a Visegrádi Együttműködés. Ha kiegészítjük egymást, és közös álláspontot képviselünk, a legnagyobbaknak is oda kell figyelni ránk.

Zelenka Pál
1953-ban született Kiskunhalason. • Gépészmérnöki végzettséget szerzett. • 1980-tól vezető beosztásban vett részt a 3-as metró építésében, majd 1994-ben a Közlekedési Műszergyártó Zrt. elnök-vezérigazgatója lett. • 1999 óta a Hantech Zrt. elnök-vezérigazgatója. • 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.