Magyarok a piacon

Kelj fel és járj!

/ 2016.09.28., szerda 15:47 /

Mozgássérült fiának fejlesztett terápiás eszközt a Walkable Future alapítója, Kovács Zoltán. Bár a termék iránt nagy lenne a piaci kereslet, a bevezetés előtt akadályok tornyosulnak.

Megtanulhatnak járni azok a cerebrális parézisben szenvedő mozgáskorlátozott gyerekek, akik a Walkable Future járógépét használják?

Ez a betegség nem gyógyítható százszázalékosan, de javíthatjuk a betegek életminőségét. A cerebrális parézis azért nehezen kezelhető, mert a mozgássérültséget nem az izomzat gyengesége, hanem az idegrendszer károsodása okozza. Ismereteim szerint nem is létezik olyan beavatkozás vagy mozgásjavító eszköz, amely teljes gyógyulást eredményezne. Sajnos ezt a családunkban is tapasztaltuk: 16 éves fiam születésekor oxigénhiány lépett fel, ami mozgásfogyatékosságot okozott. Több műtétet és ortopédiai eszközt is kipróbáltunk, hiába. Ezek a kudarcok vezettek oda, hogy elkezdtük fejleszteni a járógépet.

Saját szakállukra?

Részben igen. A család finanszírozza a projektet, de bevontunk rehabilitációs szakorvost, ortéziskészítőt, illetve villamos- és gépészmérnököt is. Hálás vagyok a kollégáknak, mert úgy tették bele minden szakértelmüket a munkába, hogy kevés remény volt rá, hogy anyagi értelemben is átütő sikereket érünk el vele.

Idén mégis elnyertek egy 16 millió forintos uniós támogatást.

A cég is azért jött létre, hogy szabályosan részt vehessünk innovációs pályázatokon, de amíg idáig eljutottunk, már elkészítettük az eszköz négy prototípusát. A támogatást egyébként fejlesztésre nem, csak piackutatásra használhattuk fel. Ezt idén el is végeztük, és az eredmények megerősítettek abban, hogy az EU területén jelentős kereslet lenne a járógépre. Olyan termékből több is van a piacon, amely baleseti sérültek rehabilitációját szolgálja, de a mi eszközünkhöz hasonló nem létezik.

Mitől különleges ez a járógép?

Ennek megértéséhez abból érdemes kiindulni, hogy mi a cél. Az alsó végtagi gyengeségben szenvedő gyerekek nem tudják kinyújtani a lábukat és stabilan megállni rajta, mivel sérült a funkcióért felelős agyterület. Meg kell ismertetnünk az idegrendszerrel azt a mozgásmintát, amely a lábak megfelelő használatának feltétele. Ez azért is nehéz, mert az aktív használat hiánya miatt az évek során elgyengülnek az izmok. A mi eszközünk rögzíti a lábat, majd előre programozott mozgásminta alapján, motorok segítségével járó mozgásra készteti a viselőjét.

Tehát a beteg a gépet használva saját lábain eljuthat a céljához?

Akik ilyen mozgássérültségben szenvednek, csak részlegesen tudják kontrollálni a járáshoz szükséges mozdulatsort, tehát a gépet viselve sem képesek teljesen irányítani a lépéseiket. A működési elv ezért fordított: az eszköz „mondja meg”, milyen mozgást kell végeznie a betegnek. A cél az, hogy „bevéssük” ezt a mintát, és megtanítsuk az idegrendszernek, mit jelent a járás. Olyasmi ez, mint megtanulni autót vezetni, csak itt a „jármű” a beteg teste. Minden jel arra mutat, hogy ha a mozgássérültek elég fiatalon elkezdik használni az eszközt, jelentősen javíthatnak az életminőségükön. Ez hatalmas eredmény lenne, hiszen a cerebrális parézis évente több mint tízezer gyereket érint uniószerte.

Már piacképes a termék?

Nem, még sok munka áll előttünk, hiszen az igazán megbízható működéshez a legfejlettebb motorokat és akkumulátorokat kell beépítenünk. Azzal a kihívással nézünk szembe, hogy a további fejlesztéshez csak akkor pályázhatunk innovációs támogatásokra, ha rendelkezünk 30 százalékos önrésszel, ám a szükséges nagyságrendet tekintve ez is óriási összeg. A befektetők többségét nem motiválja ez a piac, mert nem remélhetnek tőle elég nagy hasznot, az egészségügyi innováció pedig költséges és lassú; sok idő, míg egy új eszköz átesik az ellenőrzéseken, és a társadalombiztosítási rendszer „befogadja”.

Utána viszont hamar megtérülne a ráfordítás.

Valószínűleg igen, hiszen a pénztár jelentős támogatást ad a betegeknek a gyógyeszköz megvásárlásához. Idáig azonban csak úgy juthatunk el, ha ellenőrzött, kész terméket mutatunk fel. Főként olyan szakmai befektetőket keresünk, akiknek portfóliójában már egyébként is szerepelnek hasonló ortopédiai terápiás eszközök, így az általunk fejlesztett járógép is illeszkedne a palettára.

Ha rendelkezésre állnának a források, mennyi időt venne igénybe a fejlesztés?

Nehéz megmondani, de a klinikai teszteléssel együtt több évre is szükség lehet. Szomorú lenne épp azon a ponton megállni, amikor a prototípusokon már látjuk, hogy eredményesek. Ha a fiam 5-6 éves korában elkezdte volna használni a gépet, lehet, hogy ma már önállóan is tudna járni. Minél fiatalabb korban kezdődik a terápia, annál jobb eredményeket lehet elérni. Mi már lehet, hogy kiszaladtunk az időből, de jó lenne, ha más gyerekeknek még segíthetnénk.

Kovács Zoltán
1964-ben született Debrecenben. • 1989-ben agrármérnökként és közgazdászként végzett a Debreceni Egyetemen. • 1995-ben üvegszálas műanyag feldolgozásával foglalkozó céget alapított. • 2015-ben Nagy Adél rehabilitációs szakorvossal, Hamecz Mihály ortetikussal és Babotán László villamosmérnökkel indította el a Walkable Future Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.