Magyarok a piacon

Meddig tart a hamburgerláz?

/ 2017.05.31., szerda 18:27 /

A legnépszerűbb gyorsétterem tőszomszédságában is jól állja a versenyt a nemrég franchise-hálózat indításába fogó budapesti Zing Burger – mondják az alapítók, Susánszky Ádám és Csanda Eszter.

A Zing Burger a budapesti street food- és gasztroforradalom egyik zászlóshajója. De mihez kezdenek, ha idővel elmúlik a hamburgerláz?

CSANDA ESZTER: A hamburger nem tud kimenni a divatból. Gyorsan fogyasztható, mégis tartalmas ételekre mindig lesz igény. A street food-forradalom ehhez annyit tett hozzá, hogy megmutatta: a gyorskaja is lehet minőségi, és egy megfelelő alapanyagokból készített hamburger is okozhat gasztronómiai élményt.

SUSÁNSZKY ÁDÁM: Szerintem a hamburgerláz csúcspontján már túl vagyunk. Az emberek többsége már kóstolt jobb street foodokat, és megvolt a nagy ahaélmény. Most már csak az áll előttünk, hogy itthon is megszülessenek az igazán minőségi burgerek.

Megeszem a kalapom, ha kiderül, hogy már az újhullámos ínyencburgerek is trash foodnak számítanak!

S. Á.: Ami most a városban kapható, az már nem trash food, de még nem is ínyenc. Az utóbbi években itthon a fogyasztók megtapasztalták, hogy hamburger nem csak puffasztott zsömlébe vágott csalamádéból és mirelit húspogácsából készülhet. Ezt el lehetett érni olyan ár mellett is, ami nem sokkal magasabb a hagyományos gyorsétteremláncok szintjénél. De a valódi minőségi ugrás még előttünk van.

CS. E.: Azt, hogy mire fogékony a piac, jól jelzi, mivel próbálják eladni magukat az éttermek. A burgercégek reklámjai ma is arról szólnak, hogy jól telepakolják a szendvicset mindenfélével, mert úgy gondolják, fogyasztóiknak a mennyiség az ár-érték arány mértékegysége.

Miben kellene mérni egy jó burger minőségét?

S. Á.: A zsömle és a hús a legfontosabb. Nem véletlen, hogy nálunk minden burgert lehet angus marhából kérni – és csak néhány száz forinttal drágább. A normál húshoz képest szinte semmi hasznunk nincs rajta, mégis nyomjuk, mert itt kezdődik a magasabb szint.

Ezzel viszont már távol kerülnek a hagyományos gyorséttermi árszinttől. Van kereslet az angusos szendvicsekre?

CS. E.: Amíg az emberek nem is ismerik a jobb minőséget, arról se tudnak dönteni, hogy megéri-e nekik a magasabb árat. Folyamatosan nő az igény az angusra, különösen a Széll Kálmán téri éttermünkben, ahol például a gimnazisták már ragaszkodnak hozzá. Ez arra utal, hogy a jobb módú, budai családok gyerekeinek nem kell elmagyarázni, mitől jobb az egyik, mint a másik. Ha megtehetik, a jobb minőséget választják.

Említett éttermük a McDonald’s tőszomszédságában nyílt. Ennyire magabiztosak?

S. Á.: Más közönséget vonzunk, de azért van átfedés a csoportok között. Néha én is szoktam enni a McDonald’s-ban, és az új termékeiket is mindig kipróbálom. A dupla sajtburger például egész jó.

CS. E.: Akkor itt megoszlanak a vélemények. Én nem eszem ott, amióta elindultunk.

S. Á.: A Széll Kálmán téren?

CS. E.: Nem, a Zing Burgerrel.

Az már négy éve történt, azóta sorra nyitják az új helyeket a városban.

CS. E.: Jelenleg hétnél tartunk. Ebből négy fix étterem, három pedig furgonba épített büfé, food truck. Utóbbiaknak hatalmas szerepük van abban, hogy a Zing Burger márkanév megerősödött. Mindig oda tudtunk állni, ahol épp a közönségünk volt; fesztiválokra, céges rendezvényekre vagy a bulinegyed forgalmas pontjaira.

A saját éttermek mellett franchise-hálózatot is indítanak.

S. Á.: Ez a legcélszerűbb megoldás a fővároson kívüli terjeszkedéshez. Így is sok egységet tartunk fenn, de ha elindulunk még több nagyvárosban, akkor már képtelenség lenne ugyanilyen hatékonysággal üzemeltetni az éttermeket. Persze kereshetünk helyi üzletvezetőket, de az soha nem ugyanolyan, mintha a vezető érdekelt is lenne a sikerben. A franchise ezt lehetővé teszi.

A térség több országában is terjeszkednének. Máshol nincsenek újhullámos hamburgerláncok?

CS. E.: Ez a gasztroforradalomnak nevezett jelenség, ami Budapesten olyan nagy sikert aratott, közel sem általános. Nem mindenhol pörgött fel ennyire a gyorsétterempiac.

S. Á.: Ausztriában például nem volt hasonló, ahogy Romániában és Szlovákiában sem igazán. Lengyelországban van mozgolódás, de ott a piac is széttagoltabb; erősebbek a vidéki nagyvárosok, így több lánc is megfér egymás mellett. Ráadásul a Zinget középtávon szeretnénk kimozdítani a „hamburgerező” címke alól, és elindítani egy szélesebb közönség felé.

Mi szólhat szélesebb fogyasztói körhöz egy gyorsétteremnél?

S. Á.: Maradnánk ezen a piacon, de nem kizárólag hamburgerekkel. A Starbucksba vagy a Costába sem csak kávézni járnak az emberek, hanem társasági életet élni. Tudják, hogy ott jó a hangulat, és garantáltan találnak valamit a kínálatban, amit szívesen fogyasztanának. Azt szeretnénk, ha a Zing is eljutna ide.

* * *

SUSÁNSZKY ÁDÁM

1979-ben született Budapesten. • Idegenforgalomból szerzett diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskolán. • 2002-ben elindította a Balettcipő – Ring Burgerbárt. • 2013-ban Csanda Eszterrel alapította a Zing Burgert.

CSANDA ESZTER

1982-ben született Győrben. • Az Általános Vállalkozási Főiskolán szerzett diplomát. • Dolgozott a Helyi Témánál, a Superbrandsnél, majd a Dining Guide-nál. • A 2013-as alapítás óta ő foglalkozik a Zing Burger értékesítési feladataival.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.