Magyarok a piacon

Mi van a felhőkön túl?

/ 2016.10.19., szerda 17:39 /

A repülés mellett az ipar több ágazatát is forradalmasíthatja az okosszemüvegek megjelenése – vallja az Aero Glass nevű, kiterjesztett valóságon alapuló légi navigációs rendszer fejlesztője, Maróy Ákos.

Az Aero Glass a repülés során háromdimenziós információkat jelenít meg a pilóták látóterében. Ezek szerint mégsem halott az okosszemüveg-projekt?

Bár a Google tavaly bejelentette, hogy leállítja a Google Glass piaci bevezetését, ez csak annyit jelentett, hogy még dolgozniuk kell a terméken. Az okosszemüveg olyannyira nem halott, hogy a gyártók szinte havonta rukkolnak elő újabb prototípusokkal. Mivel az Aero Glass alkalmazás, amelyhez meg kell találnunk az ideális hardvert, folyamatosan szemlézzük az új készülékeket. Egyelőre ezek fejlesztői eszközök, a fogyasztói piacra még egyik szemüveg sem érett meg, de látszik, hogy a háttérben óriási küzdelem zajlik ezen a fronton.

Ennek ellenére már évek óta komoly felhajtás van az okosszemüvegek körül.

Az új műszaki eszközök egyszerűbbé, hatékonyabbá teszik a munkavégzést, segítenek megszervezni a feladatainkat, hozzájárulnak a társadalmi kapcsolataink élénkítéséhez. Az okosszemüveg az első olyan eszköz, amely tapasztalhatóvá teheti a „kiterjesztett valóságot”, vagyis a fizikai környezetünket képes „kiegészíteni” digitális csatornákról érkező információkkal. Ez paradigmaváltás, s emiatt indokolt a fokozott figyelem. Az Aero Glass például egyszerűbbé teheti a repülőgépek irányítását – s így biztonságosabbá a repülést – mindössze azáltal, hogy a pilóták természetes látóterében háromdimenziós grafikákon vizuálisan megjeleníti például a légteret, az útvonalat és minden más navigációs adatot.

Ha ilyen megoldások már megvalósíthatók, mi az akadálya az okosszemüvegek piaci bevezetésének?

Utcai viselésre alkalmas okosszemüveget jelenleg egyetlen gyártó sem készít, elsősorban azért, mert még nem létezik olyan kivitelezés, amely egyszerre esztétikus és működését tekintve is hatékony. Gondoljunk bele, mi történik, ha az okostelefonunkon látványos grafikákat megjelenítő alkalmazásokat futtatunk. Felmelegszik. Pedig a telefonban sokkal több hely van a műveleteket végző műszaki elemek számára, mint egy szemüveg keretében. Ma csak olyan okosszemüvegek léteznek, amelyek vagy ormótlanok, vagy tartozik hozzájuk egy külső, kábellel csatlakoztatott készülék, ami helyet ad a műszaki alkatrészeknek.

Az Aero Glass azonban nem utcai viselésre készül.

Így igaz. Munkahelyi és ipari célokra sokkal hamarabb el fognak terjedni ezek a készülékek, mint hétköznapi használatra. Egy bányászgép vagy egy teherautó volánja mögött, esetleg a repülőgép pilótafülkéjében a feladat fontosabb a divatnál. Az Aero Glass esetében az a cél, hogy a pilóta a szemüvegen keresztül, a „valóságra rajzolva” lássa, milyen sebességgel és milyen magasan repül, hol húzódnak a légi folyosók, hol repülnek más gépek, vagy merre van a legközelebbi repülőtér.

Miért pont repülési célokra fejlesztették az alkalmazást?

Én is repülök kisrepülőgéppel, így világos volt, hogy nagy szükség lenne egy ilyen eszközre, ráadásul az említett okok miatt valószínű, hogy viszonylag hamar piacra is vihetjük a terméket. Tavaly egy tesztelésre szánt prototípust már bemutattunk a világ legnagyobb kisrepülőgépes találkozóján, az amerikai Air Venture-ön, és minket is meglepett, mekkora sikert aratott. Noha ez a verzió még vállaltan befejezetlen volt, elkapkodták mind a kétszáz kiállítási darabot.

Mi hiányzik az Aero Glass véglegesítéséhez?

Ahhoz, hogy a szemüveg viselője pontosan olyan ábrákat és adatokat lásson a látványra rajzolva, amelyeket az adott irányba nézve látnia kell, a készüléknek szinte milliméterre „tudnia kell”, merre néz a pilóta. Bár minden okoseszköz képes a helymeghatározásra, ilyen pontosságú technológiával jelenleg egyik gyártó sem rendelkezik.

Mégis belevágtak az alkalmazás létrehozásába?

Ezen a piacon magától értetődő, hogy a tervezés pillanatában még nem létező technológiákra alapozzuk a fejlesztéseket. Ami ma még nem létezik, egy év múlva el is avulhat. Szintén alapelv, hogy felesleges olyasmin dolgozni, amit más már megvalósított. A szemüveg hardverének nagy részét más gyártók elkészítették, így nekünk a szoftveren kívül csak a precíz helymeghatározást kellett megoldanunk. Létre is hoztunk egy technológiát, amely szinte bármelyik gyártó készülékével kompatibilis. Jelenleg az eszköz földi kipróbálása zajlik; ha ezzel végeztünk, jöhetnek az éles, légi tesztek.

Ebben a fázisban már látszik, hogyan értékesítik majd az Aero Glasst?

Élénk nemzetközi érdeklődés övezi a fejlesztést; rendszeresen kapunk ajánlatokat, együttműködési felkéréseket. Ezek már most biztosítékot jelentenek arra, hogy nem lesznek nehézségeink az értékesítés terén. Nemrég például felkérést kaptunk, hogy csatlakozzunk az Airbus inkubációs programjához, ami felgyorsíthatja a piacra lépést. Az indulás időpontját egyelőre nehéz lenne megjósolni, hiszen ebben rajtunk kívülálló tényezők is szerepet játszanak, de nem túlzás azt mondani, hogy már nagyon a levegőben van.

Maróy Ákos
1973-ban született Szegeden. • 1999-ben szerzett diplomát programozó matematikusként. • Több internetművészeti projekt és nemzetközi kiállítás résztvevője. • Informatikai fejlesztőként dolgozott hazai és európai cégeknél. • 2013-ban indította az Aero Glass-projektet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.