PR

Evett már gazdasági problémát?

A helyi élelmiszer lehet a kiút a globális élelmiszerválságból

/ 2008.05.14., szerda 14:19 /

Egyre több vásárló gyomrát fekszi meg a globális élelmiszerkereskedelem, amely az árelőny mellé uniformizált ízeket és élelmiszerbiztonsági kockázatokat is csomagol. A táplálkozásukra egyre inkább figyelő vásárlók - az Unió törekvései dacára - az EU-nál jóval kisebb egységekben gondolkodnak: egy megye, régió, ország lakói ismerik fel sajátjukként a náluk előállított élelmiszert. Az így felfogott helyi, hazai élelmiszer pedig sokféle szempontból hathat jótékonyan az egészségre.

A távolról érkező, ismeretlen körülmények között előállított, "másodlagos frissességű" élelmiszerekkel szemben világszerte megnőtt a hazai, helyi előállításúak vonzereje, s ezzel ügyük a bevásárlókosárból a nemzeti és közösségi politika csatamezejére ugrott.

Hasonló a hasonlónak örül

Saját, helyi élelmiszereinkhez nemcsak a termőtalaj és klíma fűz, de táplálkozási, gazdasági, környezetvédelmi, politikai érdekeink is. Mára eljutottunk a vásárlói tudatosságnak arra a fokára, ahol egyáltalán nem mindegy, mit fogyasztunk, és mivel tápláljuk a családunkat. Megértettük, hogy az élelmiszerek árcédulája távolról sem az összképet mutatja.

Hiszen a lokális, regionális, vagy a saját országunkban termelt élelmiszerek előállítása munkahelyeket, jövedelmet biztosít az adott területnek. A szállítás során elhasznált üzemanyag környezeti hatásai annál kisebbek, minél közelebbről érkezik a termék. S az élelmiszerellátás olyan jelentőségű nemzetbiztonsági kérdés, amely az egyre labilisabb gazdasági környezetben összemérhető az energiaellátáséval.

Lényegében ezekre az érvekre alapozva döntöttek úgy például a helyi élelmiszer igazi angolszász elkötelezettjei (szakifejezéssel: a "Locavore"-ok), hogy csak olyan élelmiszert vásárolnak, amelyet a lakóhelyüktől számított 50, 100, 150 mérföldes körön belül termeltek meg. Erre céloz frappáns kampány-szlogenjük: "A helyi élelmiszer mérföldekkel jobb".

E jelben főzni fogsz (Made in Italy, UK)

Bár az uniós élelmiszerpiac elvben egységes, összeurópai, azért a nemzeti eredetjelzés tilalma alól felmentett, vagy kibúvó termékek sora olyan tendenciát jelez, amely találkozik a vásárlók tetszésével.

Olaszország például szívesen használja az élelmiszerek eredetjelzését arra, hogy erősítse az olaszok amúgy sem elhanyagolható élelmiszer-patriotizmusát, s előnyhöz juttassa saját termelőit. A Coldiretti Farmerszövetség kutatása szerint az olaszok 90%-a választja lehetőség szerint az olasz élelmet, s minden másodikuk hajlandó eközben többet is fizetni.

Az olasz állam már évekkel ezelőtt eredetjelzésre kötelezte az élelmiszer-forgalmazókat bizonyos paradicsom és csokoládé termékek esetében, s minden szívfájdalom nélkül utasított ki bizonyos külföldi tejtermékeket a piacairól, élelmiszerbiztonsági okokra hivatkozva. Itália legutóbb azzal a lépésével váltotta ki az Európai Bizottság rosszallását, amikor 2006-ban szigorú címkézési kényszert vezetett be a nem-Olaszországból, és az EU-n kívülről érkező baromfitermékekre, s igyekezett a kereskedőket is bizonyos adminisztratív rásegítéssel a helyi termelők felé irányítani.

Nagy-Britanniában is mindkét nagy párt felkarolta a helyi élelmiszerek ügyét. A szigetország sajtóját egy éve járta be James Cameron konzervatív pártvezér felhívása, amelyben akkurátus és egyértelmű élelmiszer-jelölési rendszert javasolt, hogy a britek bizonyosak lehessenek benne, brit vagy nem brit élelmiszert választottak. A pártvezető nemcsak a szupermarketek és a helyi termelők közötti fairebb viszony kialakítását sürgette, de azt is egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyságnak fel kell vállalnia az EU élelmiszerügyi szabályozásának tesztelését, de akár kihívását is.

Nálunk a baromfi töri az utat

Magyarországon a legnépszerűbb húsféle, a friss baromfi előállítói kezdték először a helyi előnyeit ecsetelni, amikor 2002-ben, a kínai csirke-botrány idején bevezették közös védjegyüket. Az ellenőrzött, biztonságos, friss termékek vonzereje komoly, évi 35 kg-os átlagos baromfi-fogyasztásunkkal Európa élmezőnyébe tartozunk. A madárinfluenza-pánik óta válságos helyzetből még válságosabba billenő magyar baromfitermelés egyre inkább ember felett teljesít. Megőrzött közel 80 ezer munkahelyet, s 2008-ban, minden korábbinál nehezebb feltételek között is szavatolja a magyar lakosság ellátásának biztonságát.



Az ágazat érdekvédelmi szervezetének konferenciáján Gráf József miniszter nemrégiben úgy fogalmazott, a támogatási lehetőségek letiltásával "az Unió szinte halálos ítéletet mondott ki" a magyar baromfitermelésre. Ebben a helyzetben kell megtalálnia egy nemzetállamnak azokat az utakat, amelyeken keresztül mégiscsak tehet valamit saját termelésének megőrzéséért. "Minden olyan megoldással megpróbálkozunk, amely még a tűréshatáron belül marad, néhány eddig általunk alkalmazott támogatási forma ilyen szempontból már nagyon határeset volt" - mondta az agrártárca vezetője.

A hazai élelmiszert persze nem a központi támogatás, hanem elsősorban a hűséges "vásárlás"helyi igény tarthatja fenn. Ha kedvenc csirke, pulyka, kacsa- és libafogásainkhoz ezután - vagy ezután is - védjegyes baromfit veszünk, egész halom gazdasági problémát ehetünk meg például kapros-paprikás szószban, vagy akár Calvados mártásban, sült nyári almával. Ami vitathatatlanul a legkellemesebb módja a kezelésüknek.

További információk: www.amibaromfink.hu

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.