valasz.hu/publi/novekvo-gazdasaggal-egy-gyarapodo-vidam-magyarorszagon-akar-meg-bele-is-ferne-a-figuraja-40913

http://valasz.hu/publi/novekvo-gazdasaggal-egy-gyarapodo-vidam-magyarorszagon-akar-meg-bele-is-ferne-a-figuraja-40913

Publi

Stumpf Anna

Ezért nincs amerikai nagykövet Budapesten

/ 2017.10.09., hétfő 08:20 /
Ezért nincs amerikai nagykövet Budapesten

A 28 uniós tagállam közül 17 még várja az új misszióvezető megnevezését. Térségünkben csak Észtország, Horvátország és Csehország kapott újonnan kinevezett nagykövetet. Miért?

„Amerikának több nagykövetre van szüksége, márpedig azonnal” – ezzel az egyértelmű című véleménycikkel hívta fel a figyelmet a minap Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet (2001–2003) arra az egyre égetőbb problémára, amely jelentősen nehezíti a Trump-adminisztráció külpolitikai stratégiájának végrehajtását. Világszerte hiányoznak ugyanis az új amerikai misszióvezetők. Konkrétan több mint száz országban.

„A jelenlegi nagykövethiány hátráltatja szövetségesi kapcsolatainkat, veszélyezteti gazdasági növekedésünket, és aláássa a nemzetbiztonságunkat” – érvelt a volt diplomata, sürgetve az adminisztrációt és mindkét politikai oldalt, hogy pörgessék fel a kinevezési folyamatokat. Ahogy Budapesten, az amerikai nagyköveti poszt betöltetlensége mindenhol a világon politikai vákuumot képez. Hosszú hónapokon keresztül elmaradnak a legmagasabb szintű találkozók, korlátozott az információcsere, a nagykövetség természetszerűen takaréklángon működik, és ez – ha szövetségesekről van szó – sem Amerikának, sem a fogadó országnak, sem a kétoldalú kapcsolatoknak nem használ.

Mi kis ország lévén hozzá vagyunk szokva a nagyobb kihagyásokhoz (Kounalakis nagykövet nyolc átmeneti hónap után érkezett Barack Obama elnök megválasztása után, nem beszélve a majd’ másfél éves átmeneti André Goodfriend-korszakról), de a jelenlegi állás szerint nehezen elképzelhető, hogy az év vége előtt új főnöke lesz a több mint háromszáz fős, Szabadság téri amerikai külképviseletnek.

A problémával nem vagyunk egyedül. A 28 uniós tagállam közül 17 még várja az új misszióvezető megnevezését. Térségünkben csak Észtország, Horvátország és Csehország kapott újonnan kinevezett nagykövetet.

Olyan, kevésbé békés, kulcsfontosságú helyekre sem tudható, kit küldenének, mint Kijev, Caracas, Bagdad, Ankara vagy Rijád. Emellett 11, ENSZ-hez rendelt nagyköveti posztból még csak kettőt sikerült betöltenie Rex Tillerson külügyminiszternek – nincs se új OECD-, se új EBESZ-nagykövet, pedig utóbbi az ukrán kérdés rendezése miatt nem elhanyagolható jelentőségű.

Az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon kétségkívül sokkal több politikai kinevezett jóváhagyását igényli, mint a többi minisztérium, de a Tillerson által kezdeményezett átszervezések és esetenként a Fehér Ház által túl liberálisnak vagy nem elég megbízhatónak tartott jelöltek miatti belső huzavona és az emberhiány is jelentősen hátráltatja a folyamatot.

A külügyben ma még a belső, felső vezetői szinten is alig vannak feltöltött politikai pozíciók. A hat államtitkári posztra még csak hármat sikerült megnevezni, de a szenátus még egyet sem hagyott jóvá, a 22 helyettes államtitkárból pedig kettőt helyét tudták eddig betölteni. Szerencsés, hogy egyik a térségünkért felelős helyettes államtitkár, Wess Mitchell, akinek kinevezését a múlt héten szavazta meg a szenátus.

A kritikákkal szemben az adminisztráció azzal védekezik, hogy a kinevezések többsége nem a Fehér Háznál akadt el, hanem a szenátusi demokraták obstruálnak – ami tény és való. Trump jelöltjeinek átlagosan hatvan nap kell, hogy átverekedjék magukat az egyébként republikánus többségű szenátuson; ez Obama esetében 44, Clinton és George W. Bush esetében 32 nap volt.

Több mint kétszáz elnöki kinevezett, köztük harminc nagykövet vár kongresszusi jóváhagyásra, s ha a demokraták kihasználják a belső procedurális kiskapukat, akkor Tillersonnak több évébe telik, mire feláll a teljes nagyköveti és minisztériumi stáb.

Egyelőre, ha tetszik, ha nem, a legtöbb helyen marad a robotpilóta üzemmód, a nagyköveti találkozók helyett pedig Trump Twitter-üzeneteinek tanulságai.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.

Hun–magyar rejtély: új nyilatkozatok árnyalják a „szenzációt”

A szegedi genetikusok nagy vihart kavaró szeptember végi bejelentése után először véleményezi átfogóan a hun–magyar rokonság kérdését történész, paleoantropológus és néprajztudós. A csütörtöki Heti Válasz összeállításából kiderül: a kulturális közelségnek több bizonyítéka is van, a csodafegyvernek tűnő genetika viszont épp a lényeget illetően néma.