A TUDÁS ÁRA

/ 2006.09.07., csütörtök 22:35 /

Diplomás milliók helyett milliós diplomák - némi leegyszerűsítéssel ez a hazai felsőoktatás nem is oly távoli jövője. A hallgatók legjobb 15 százaléka ugyan ingyen tanulhat, ám az ő képzésük költségét a kormány a társaikra hárítja. Száz fiatal közül az állam a jövőben csak háromnak akar ingyenes diplomát adni.



"Tájékoztatom, hogy Karunkon a költségtérítéses képzésben tanulók által fizetendő díj összege 1 308 300,- Ft/félév, valamint egyszeri 38 300,- Ft beiratkozási díj" - tartalmazza az a levél, amelyet a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára felvett költségtérítéses hallgatóknak postázott ki nyáron az intézmény tanulmányi osztálya. Gyors szorzással hamar kiderül: a tizenkét féléves képzés alatt a diákoknak 15,7 millió forintot kell fizetniük az egyetemnek, már amennyiben az összeg nem emelkedik a következő években.

Az orvosképzés persze a legdrágább felsőfokú tanulmányok közé tartozik, az egyetem pedig nyilván abból indul ki, hogy aki nem érte el a szükséges ponthatárt, abból ne legyen orvos - ezt az összeget ugyanis a családok elenyésző töredéke képes kifizetni. Csakhogy a felsőoktatási törvény július végi módosításával megszűnt a korábbi merev határ az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés között. A rendszer átjárhatóvá vált, vagyis a fizetős "szakasz" legjobbjai mentességet kaphatnak a fizetés alól, a korábbi jó tanulóknak viszont egy rosszabbul sikerült félév után máris postázzák a csekket. És ez csak az egyik "apróság", ami megváltozott.

Hiller István szakminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök leszámoltak egy tízéves tabuval, így hamarosan véget ér az ingyenes felsőoktatás korszaka. Nem a Bokros-csomag nagy felháborodást kiváltó, 2000 forintos tandíja tér vissza - a felsőoktatási részhozzájárulásnak (fer) elkeresztelt, 2008-tól fizetendő új térítési díj összegét százezrekben mérik. A törvény bonyolult képlet alapján számolja ki az éves irányadó összeget, melytől az egyetem felfelé és lefelé 50 százalékkal eltérhet. A központi előirányzat szerint a tandíj a hároméves alapképzésben félévente 105 ezer, a kétéves mesterképzésben 150 ezer forint lesz.

KÉNYSZERSZOLIDARITÁS

Az állandó anyagi gondokkal küszködő egyetemek nyilván maguktól is hajlanak rá, hogy az összeget inkább felfelé módosítsák, ám a törvény sem hagy más lehetőséget. A hátrányos helyzetű vagy kiemelkedően tehetséges diákok tandíjmentessége korántsem jelenti azt, hogy az állam lemond az utánuk járó képzési hozzájárulásról. A törvény ugyanis előírja, hogy az egyetemeknek annyi pénzt kell beszedniük, mintha minden beiratkozott hallgató fizetne. Ez azt jelenti, hogy az intézmény kénytelen úgy felemelni a tandíjat, hogy a mentességre jogosult hallgatók után beszedendő pénzt a többi diák fizesse meg, az irányadó alapdíj mellett. A "szolgáltató állam" tehát nem a saját zsebére jótékonykodik - a tandíjkedvezményt a hallgatók fizetik ki egymásnak.

A tanulmányok költségének kiszámításakor tehát nyugodtan számolhatunk 150 százalékos képzési hozzájárulással, ami évente átlagosan 157 ezer forint, így az ötödik év végére a tandíj összege megközelíti a 800 ezer forintot. Az egyetemista évek egyéb költségeit beleszámolva egy két- vagy többgyermekes család számára a továbbtanulás 2008-tól minden túlzás nélkül sokmilliós költséget jelent. Ezt az összeget - a Hiller István lapunknak július elején adott interjújában elmondottakkal ellentétben - a szegényebb családok egyáltalán nem, de még az átlagos keresetű családok is csak rendkívüli nehézségek árán tudják vállalni. Ráadásul a diákok feje fölött mindvégig ott lebeg a lehetőség, hogy az államilag támogatott kategóriából kiszorulva anyagi okokból lehetetlenné válik számukra a tanulmányok befejezése.

A miniszterelnök korábban azzal érvelt, hogy havi 9-10 ezer forint nem vállalhatatlanul magas teher. A valós, a már említett tételeket is magába foglaló összeg azonban 25-30 ezer forint, ám az érvelés ettől eltekintve is álságos - a tandíjat ugyanis a tanév elején egy összegben kell befizetni. A törvénymódosítás nem szól a részletfizetésről. Ezt feltehetőleg külön miniszteri rendelet szabályozza majd, és a diákok egy része nyilván meg is kapja majd ezt a kedvezményt, ám ma még nem tudni, hányan és milyen feltételek mellett élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A MINŐSÉG EMBERE

A fer koncepciójának kiforratlanságát mutatja, hogy július elején Hiller István még azt nyilatkozta lapunknak: "Igazságosabb, teljesítményre ösztönző felsőoktatást szeretnék, ezért a rendszer különválasztja a teljesítményt, valamint a tanulmányi és a szociális ösztöndíjat. Ha valaki jól tanul, eztán sem fog fizetni, sőt ösztöndíjat kap. Ha valaki szegény családból származik, jár neki a szociális ösztöndíj, de ezt nem fogjuk összekeverni a tanulmányi támogatással." A törvény viszont ennek fordítottját mondja ki: tandíjmentességet ad a hátrányos helyzetű diákoknak, viszont a kitűnő eredményeket elérőket csak részben mentesíti a képzési hozzájárulás alól: az intézmények a hallgatók legfeljebb 15 százalékának adhatnak mentességet. A törvény feltételes módban fogalmaz, vagyis a 15 százalék felső korlátot jelent, az egyetem megteheti - és érdekében is áll -, hogy ennél kevesebb diákot mentesítsen.

Hátrányos helyzetűnek egyébként az minősül, aki középiskolás korában is az volt. Érthető, hogy a törvényhozók ki akarták venni az egyetemek kezéből a sok visszaélésre lehetőséget adó döntést, de ezzel átestek a ló túlsó oldalára: a jogszabály a 18 éves kor fölött bekövetkezett kedvezőtlen változásokat nem veszi figyelembe. Az a hallgató tehát, akinek szülei a beiratkozás után váratlan munkanélküliség, haláleset vagy más tragédia folytán keresőképtelenné válnak, nem jogosult szociális alapú tandíjmentességre.

"A kormány szoros vaskapukkal zárta el a felemelkedés útját a szegényebbek elől" - mondta a Heti Válasznak Pokorni Zoltán. "Manapság egy évfolyam kevesebb mint fele kerül egyetemre. A bejutottak fele költségtérítéses képzésben vesz részt, marad tehát 25 százalék államilag támogatott diák. Legjobb esetben az ő 15 százalékuk tanulhat ingyen - ez az egész évfolyam 3-4 százaléka, vagyis 2008-tól az állam száz megszülető gyerek közül alig háromnak akar ingyenes diplomát adni. Ez az arány elfogadhatatlan" - hangsúlyozza a Fidesz alelnöke.

Az oktatáspolitikus szerint egyébként a felsőoktatási törvény két ponton is sérti az alkotmányt. A tandíj ténye ugyan nem ütközik az alaptörvénybe, de egy 1995-ös alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy az állam szükségtelenül és aránytalanul nem korlátozhatja a felsőoktatáshoz való jogot, vagyis a túl magas tandíj és a kedvezményezettek körének szűkre szabott volta aggályokat vethet fel. A másik kérdéses pont az egyetem mellett működő gazdasági tanácsok jogkörének bővítése. A testületeket már az előző oktatási miniszter, Magyar Bálint is széles döntési jogkörrel akarta felruházni, az Alkotmánybíróság azonban tavaly decemberben visszadobta a törvényt, mondván, a változtatás sérti a tudomány szabadságához való jogot.

VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL

A minisztérium most mégis megpróbálja kierőszakolni a hatáskörbővítést. A törvénymódosítás szerint a rektor csak a tanács egyetértésével nyújthat be döntési javaslatokat az egyetemi miniparlamentként működő szenátusnak, vagyis a testület tulajdonképpen vétójogot kapott. Ugyancsak a tanács határozhat az egyetemek által kezelt ingatlanok eladásáról (a döntést jóvá kell hagynia a Kincstár Vagyoni Igazgatóságnak). Nyilvánvaló, hogy mindkét változtatás hosszú távon az egyetemek privatizációját segíti elő.

Sólyom László a Fidesz két aggálya közül csak az utóbbit találta megalapozottnak, ezért a törvény gazdasági tanácsokra vonatkozó részéről előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A bírák az ügyet soron kívül tárgyalják, a döntés már szeptemberben megszülethet. A testület eddigi gyakorlatát ismerve meglepő lenne, ha ezúttal hozzájárulnának a tanácsok hatáskörének szélesítéséhez.

Ahhoz, hogy a tandíjfizetést 2008-tól be lehessen vezetni, az idén december 15-ig meg kell jelennie a tételes összegeket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatónak. A kézirat zárásának határideje október 31., vagyis a kormánynak az Alkotmánybíróság döntése után mielőbb el kell fogadtatnia az átdolgozott javaslatot az Országgyűléssel. A szűkre szabott menetrend a magyarázat arra, hogy a minisztérium miért nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával. A HÖOK vezetői egész nyáron hiába próbáltak kapcsolatba lépni Hiller Istvánnal - az oktatási miniszter úgy ítélte meg, tandíjügyben nincs miről egyeztetnie.

Az első nagy hallgatói tüntetés szeptember 21-én lesz a budapesti Kossuth téren, melyre a rendezők legalább tízezer résztvevőt várnak. A HÖOK helyi szervezetei több vidéki egyetemi városban is szerveznek megmozdulásokat. Ekler Gergely, a HÖOK elnöke többször jelezte, hogy a tandíjról kizárólag egy átfogó felsőoktatási reform részeként lennének hajlandóak tárgyalni, Hiller István viszont ragaszkodik a fer mielőbbi bevezetéséhez - a miniszter azt állítja, a reform többi eleme csak ezután következhet.



PANASZKÖNYV - IDÉZETEK A MŰSZAKI EGYETEM EGYIK HALLGATÓI LEVELEZŐLISTÁJÁRÓL:

"Ügyesen csinálták, hogy nem a mostani diákokkal akarnak fizettetni, hiszen egyszer ebbe már belebuktak. Akinek majd fizetnie kell, vagy nem számol ezzel, vagy egyáltalán nem is érdekli jelenleg. Nekünk, akik valamennyire még ágálhatnánk a dolog ellen, talán nem olyan tűzközeli az élmény, mintha azt mondták volna, hogy szeptembertől leszünk szívesek hozzájárulni az oktatáshoz. De ha egy ilyen egyszerű trükkel képesek túljárni az eszünkön, akkor az ciki."

"Aki kijelenti, hogy évi 105/150 ezer forint nem sok, még nem bírált a karon szoctám kérelmeket. Száz fölött van azoknak a száma, ahol ennyi a család havi nettó bevétele (és most csak azokat számoltam, akik biztosan igazat vallanak be...). Az ilyen háttérből érkezők általában épp a diákhitelből tartják fenn magukat."

"Valaki vezesse már le nekem, hogy a jelenlegi társadalmi berendezkedésben a fer-től hogyan lesz jobb az oktatás színvonala! Mert szerintem sehogy! Az emberek dögivel mennek olyan fizetős szakokra, amelyek jó drágák, pedig finoman szólva mérsékelt értelmük van. A tandíj tényétől nem szűnnek meg a divatszakok, és nem képeznek kevesebb helyen közgazdászt!"

"Örülök, hogy az előttem nyilatkozónak nem jelent különösebb anyagi megrendülést 150 000 Ft kifizetése, de sajnos ez koránt sincs így mindenkivel. Édesapám másfél éve halt meg, és az ő keresete jelentette a családunk anyagi bevételeinek a 80%-át. Jelenleg édesanyám fizetéséből élünk (minimálbér), rajtam és anyámon kívül még egy öcsémmel és egy nagymamával. A család bevételeihez tartozik még kétszer 21 000 Ft árvaellátási nyugdíj és a nagymama nyugdíja. Szerintem röpke fejszámolással mindenki tudja, hogy ez havonta mekkora összeg. (...) Na, most ehhez jön, hogy öcsém is szeretne felvételizni, és ő érintett lesz a tandíjban."



MENNYIBE KERÜL EGY KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉS?

ELTE Bölcsészettudományi Kar - 110-180 ezer Ft/félév
Budapesti Műszaki Egyetem - 240 ezer Ft/félév
Corvinus Egyetem - 160-170 ezer Ft/félév
Debreceni Egyetem Jogtudományi Kar - 100-150 ezer Ft/félév

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.