Ki kinek ad ötletet?

/ 2002.02.15., péntek 07:44 /

Mondhatni, titkos találkozót tartott Kovács László, az MSZP elnöke és Peter Weiss, a szlovákiai Demokratikus Baloldal Pártjának vezetője február elsején Budapesten, ugyanis nem adtak ki utána közleményt. A megbeszélés után a szlovák nacionalista erők, beleértve a baloldalt is, az addigiaktól durvább módon és a magyar választási kampány szóhasználatát alkalmazva támadták a kedvezménytörvényt. A pozsonyi parlament ezután nagy szótöbbséggel olyan dokumentumot fogadott el, amely területenkívüliséget tulajdonít a kedvezménytörvénynek. Az összefüggésekre Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke világított rá nyilvánosan.

Először az érintett szlovák politikust kérdeztük meg az ügyről.

A február elsejei találkozót ön vagy Kovács László kezdeményezte? A magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásáról, illetve az azt megelőző pozsonyi parlamenti vitáról tárgyaltak?

Én akartam az MSZP elnökével találkozni, hogy megvitassuk a szlovák baloldal jelenlegi helyzetét. Nem beszéltünk Kovács Lászlóval a magyar kedvezménytörvényről, bár a tárgyalások végén egy mondatot szenteltünk a kérdésnek. Egyetértettünk abban, hogy az Orbán-kormánynak kell tisztáznia ennek az ellentmondásos törvénynek a következményeit a pozsonyi kabinettel.

Azt akarja ezzel mondani, hogy a jelenlegi helyzetben ez a téma csak ilyen mértékben került szóba?

Igen. Kovács Lászlónak van elég tapasztalata a politikai életben, és ezért nincs szüksége az én tanácsaimra. A problémákat nem Szlovákia okozta, mivel Magyarország egyirányú politikát folytat, nem konzultált megfelelően partnerével. Az Orbán-kormány csak bajt kever. Mint a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke már decemberben javasoltam törvényhozásunknak, hogy halasszuk el a magyar kedvezménytörvény megvitatását, ezzel is időt adva a két kormánynak a megegyezésre.

Csakhogy önök azt kezdeményezték, hogy a magyar kisebbség ügyéről ne a kedvezménytörvény, hanem a két ország közötti alapszerződés keretein belül folytassanak vitát, a 15. cikkely szerint, amely az egész ügyet a vegyes bizottság hatáskörébe utalná. Ez az ötlet éppen a budapesti látogatása után jutott eszébe?

Ezt a javaslatot a szlovák külügyminisztérium tette. Diplomáciánk ugyanis úgy látja, hogy a kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a két állam közötti alapszerződést. Szerintem a kedvezménytörvényt először velünk kellett volna egyeztetni, és csak utána fogadhatta volna el a magyar parlament. Ezt azért mondom, mert szomszédok esetében bizonyos törvények sérthetik a környező országok állampolgárainak érdekeit.


* * *





Duray Miklós egészen másként látja a helyzetet.

Miből következtet arra, hogy a szlovák külügyminisztérium javaslata mögött a Kovács-Weiss találkozón elhangzottak húzódnak meg? Vagyis az, hogy az MSZP adott ötleteket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos új szlovák érvrendszer kialakítására.

A dolgok logikájából adódóan javasolta a szlovák külügyminisztérium, hogy a magyar kisebbségről ne a kedvezménytörvény, hanem az alapszerződés keretében tárgyaljon a két ország, ami az egész ügy teljes ellehetetlenítését jelentené. Az a külügyi államtitkár, aki Magyarországgal a kedvezménytörvényről tárgyal, ugyanannak a szlovák Demokratikus Baloldal Pártjának a tagja, amelynek Peter Weiss is (Weiss egy hónappal ezelőtt kilépett pártjából, és átült a függetlenek közé - A szerk.).

Mégis hogyan érhető tetten, ahogy ön mondja, hogy az MSZP negatív módon befolyásolta a szlovák parlament kedvezménytörvényről folytatott vitáját?

A parlament külügyi bizottsága még decemberben foglalkozott a témával, és előkészített egy nyilatkozattervezetet a törvényhozás számára. Ebben az anyagban a Kovács-Weiss találkozóig nem szerepelt az az elem, hogy a magyar kisebbség helyzetének ügyét a kedvezménytörvény illetékességéből az alapszerződés vegyes bizottságának hatáskörébe kellene átterelni. A külügyi bizottság elnöke és a külügyi államtitkár együttműködése kapcsán jelent meg először ez az új javaslat. Az alapszerződés képbe hozása azért érdekes, mert ennek a szlovák belpolitikában nincs különösebb jelentősége. Viszont a Fidesz és az MSZP között már 1995-ben vita volt erről a dokumentumról. A szlovák közvélemény előtt a kedvezménytörvényt úgy állították be, mint a kapcsolatok romlását előidéző tényezőt. A szlovák pártok szerint az segítené elő a két ország viszonyának a javulását, ha az egész kérdés az alapszerződésre lenne átruházva, abba az eszközrendszerbe, amelyet még az MSZP hozott létre 1995-ben. Retorikában mindez úgy nyilvánul meg, hogy a február elsejei találkozó után Peter Weissnél olyan elemek jelennek meg, amelyek összecsengenek a magyarországi belpolitikai vitával, az MSZP részéről használt felvetésekkel.

Ezek szerint a külügyi bizottság megváltoztatta a február elsejei találkozó után a véleményét?

Peter Weiss mint a külügyi bizottság elnöke a pozsonyi parlamentben, amikor előadta a testület nyilatkozattervezetét, ezt nem a bizottság indoklásával terjesztette elő, hanem a saját érvrendszerét használta, amit azonban nem egyeztetett a külügyi bizottság tagjaival. Kifejezetten politikai nyilatkozatot tett, míg a külügyi bizottság előzetesen még megpróbált - úgymond - szakmai síkon maradni. Weiss beszéde a magyar belpolitikai helyzetre volt kiélezve. Olyan szövegrészeket idézett, amelyeket Orbán Viktor két évvel ezelőtt mondott. Ezeket az idézeteket a február elsejei találkozó előtt szlovák részről sosem használták fel érvelésként, csak utána.

Tudna konkrét példát mondani?

Peter Weiss a magyar miniszterelnök egy 2000-ben elhangzott beszédének azt a mondatát idézi, amikor Orbán Viktor azt mondta: "A Kárpát-medencében Magyarország határain túl magyarnak születni ez ideig keserű sorsot, másodrangúságot és gúny tárgyát jelentette. De mostantól kezdve egyesítjük a határok fölött a magyar nemzetet." Ilyen összefüggésben, a február elsejei találkozóig, a kedvezménytörvényt nem említették. G. Fehér Péter

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.