Lesz magyar igazolvány

/ 2001.11.02., péntek 07:42 /

A Magyar Állandó Értekezlet fennállása óta negyedik, történelmi jelentőségű ülésén a testületnek meg kellett vitatnia a jövő év január elsejétől bevezetésre kerülő státustörvény végrehajtásának gyakorlati módozatait. A magyar parlament döntése kisebb vitát váltott ki Romániával, és erre, valamint a velencei bizottság jelentésére utalva Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy hazánk a nézeteltéréseket a jövőben is kétoldalú párbeszéddel kívánja rendezni.

Fotó: MTI

Az ügy fontosságára való tekintettel a szokásos időpontnál előbbre hozták a Máért ülését. A tanácskozáson hagyományosan képviseltették magukat a határon túli magyar politikai szervezetek, a nyugati magyarság megbízottja és a hazai parlamenti pártok. A hangulat érthetően várakozással telibb volt az előző tanácskozásokénál, mert Trianon óta először fordul majd elő, hogy olyan törvény kerül bevezetésre, amely túllép az országhatárokon, és nemcsak kulturális, hanem politikai értelemben is összefogni igyekszik a magyar nemzetet. A törvény értelmében, amelyet a magyar parlament 93 százalékos többséggel fogadott el - csak az SZDSZ nem szavazta meg -, a határokon kívül rekedt magyar nemzeti kisebbségeknek ajánló szervezeteket kell létrehozniuk, amelyek véleménye alapján a hazai hatóságok kiállítják a magyar igazolványokat. Az ajánló szervezetekre nem kisebb feladat hárul, mint hogy javaslatot kell tenniük, a kritériumok alapján ki kapjon a törvény szabta kedvezményekből.

Mit akar Nastase?
Zavaró a jelenlegi formában a magyar igazolványok kiadási módja. Románia azt kívánja elérni, hogy területén ne legyen érvényes a magyar státustörvény - jelentette ki Adrian Nastase. (A magyar státustörvény egyértelműen megfogalmazza, hogy annak hatálya csak Magyarországra terjed ki, tehát nincsen területenkívülisége.) A román miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági igazolványai helyettesítsék a magyar igazolványokat. Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár a kezdeményezés mögött húzódó politikai szándékot üdvözölte, amely véleménye szerint egyértelműen a megegyezési hajlandóságot tükrözi.
A román javaslat ebben a formában az RMDSZ egyik politikusa számára és így a magyar diplomáciának sem fogadható el. Ugyanakkor abban az értelemben rugalmasságot mutat, hogy az eddigi elutasítás helyett a legkisebb közös nevező lehet a Romániával e kérdésben mutatkozó feszültség feloldásában. Teljes elutasítás esetén a nemzetközi közvélemény igazolva látta volna azt a megalapozatlan román álláspontot, hogy a budapesti diplomácia rugalmatlan a problémák kezelésében. A román fél eredetileg a státustörvény módosítását akarta elérni, de az elmúlt időszakban ettől az álláspontjától elmozdult. A Máért-ülésen Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy a román kormányfőnek érvényes meghívása van hazánkba, és ő szívesen találkozna ismét Adrian Nastasével.
Nem véletlenül hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára megnyitóbeszédében, hogy az ajánló szervezeteknek egyetértéssel, demokratikus legitimitással kell létrejönniük. Gyakorlatilag a tanácskozás megkezdéséig - a romániai magyarságot leszámítva - a kisebb-nagyobb viták ellenére a határon túli magyar közösségek lefektették azokat az alapelveket, amelyek mentén létrehozzák saját ajánló szervezeteiket. A Máért-ülésen így érthetően a legélesebb vélemény az RMDSZ-szel kapcsolatban alakult ki, különösen azután, hogy Nastase román miniszterelnök azt javasolta, hogy a romániai magyar szervezet tagsági igazolványa legyen egyúttal a magyar igazolvány is.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke lapunk kérdésére így nyilatkozott: "Úgy látom a legutóbbi időszak történéseiből, hogy sikerült a román politikai élet ellenállását csökkenteni a státustörvénnyel szemben. Ma már a román miniszterelnök sem utasítja el az ajánlás lehetőségét, hanem bizonyos javaslatokat tesz, amelyekről lehet majd vitatkozni. Én ezt áttörésnek tekintem, mivel mostanáig a hivatalos Romániát egyértelműen az elutasítás jellemezte. Ebbe beleértendő az is, hogy megkérdőjeleztek mindenfajta előkészítő tevékenységet. Ezt a tényt az RMDSZ nem hagyhatta figyelmen kívül. Úgy kellett politizálnunk, hogy a lehető legnehezebb körülmények között is tudjuk folytatni az előkészítő munkánkat. Ha valaki tagja az RMDSZ-nek, akkor az már kinyilvánította a magyarsághoz való tartozását. Ugyanakkor ez nem lehet az egyik feltétele a magyar igazolvány kiadásának. A román miniszterelnök javaslatát áttörésnek értékelem."

Fotó: MTI
Tőkés László és Markó Béla

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke azonban a leghatározottabban ellenezte a Nastase-javaslat tárgyalását. A tanácskozáson kifejtette, az RMDSZ-nek azonnal vissza kellett volna utasítania a kezdeményezést, mert a státustörvény a nemzethez tartozás kritériumát veszi alapul, míg az RMDSZ-nek bármely román állampolgár - nemzeti hovatartozástól függetlenül - tagja lehet.

Az RMDSZ-szel kapcsolatos viták egyébként a magyar politikai életbe is begyűrűztek. Kovács László, az MSZP elnöke nemrégiben találkozott Markó Bélával. Az RMDSZ elnöke lapunk kérdésére a találkozót rutinmegbeszélésnek minősítette, és tagadta, hogy az MSZP bármilyen javaslattal állt volna elő a státustörvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Ugyanakkor az MSZP elnöke a tanácskozáson felszólalásában a végrehajtásban mutatkozó zavarok feloldását szorgalmazta.

Lapunk megkérdezte Tabajdi Csabát, az MSZP kisebbségi és nemzetiségi szakértőjét, hogy pártja milyen zavarokra utalt a Máért ülésén. A politikus szerint a végrehajtás területén jelentős a lemaradás. Ha a kormány január elsejétől magyar igazolványokat akar osztogatni, akkor - szavaival élve - lényegesen előbbre kellene tartani a szervezésben. Több minisztériumnál nagy a lemaradás, nem készítették elő a végrehajtási rendeletet. Az MSZP-ben jelentős az aggodalom, mivel a szocialisták megszavazták a státustörvényt, de nem látják világosan ennek időbeni megvalósíthatóságát - jelentette ki Tabajdi Csaba. (Az MSZP egyébként a státustörvény parlamenti szavazásakor igent mondott. Azt követően azonban folyamatosan támadta az elfogadott határozatot.) A szocialista szakértő szerint pártja azt szeretné, ha nem lennének kárvallottjai a kedvezménytörvénynek. Ezért javasolták az előkészítő munka felgyorsítását, a velencei bizottság ajánlásainak figyelembevételét. Ebben a tekintetben az MSZP pozitív elmozdulást lát a kormány részéről. Győzött az a szakmaiság, amelyet Martonyi János külügyminiszter képvisel és Sólyom László alkotmányjogász fejtett ki a Heti Válasz hasábjain. Azokban a kérdésekben, amelyekben a velencei bizottság kritikai észrevételeket tett, elmozdulás történt. Az MSZP azért üdvözli ezeket a lépéseket, mert kimutatható, hogy ha a parlament elfogadta volna a szocialisták módosító javaslatait, például hogy a kritériumrendszert is pontosan határozzák meg, vagyis hogy ki jogosult magyar igazolványra és kedvezményekre, illetve hogy a konzulátusokat vonják be a törvény végrehajtásába, akkor ezek a kritikai észrevételek sem fogalmazódhattak volna meg a velencei bizottság jelentésében - állítja Tabajdi Csaba.

A Máért most meghatározta, hogy a státustörvény jogalanyainál milyen szempontokat vesznek figyelembe. A zárónyilatkozat szerint magyar igazolványt kaphat az a magát magyarnak valló személy, aki tud magyarul, illetve tagja valamely bejegyzett magyar szervezetnek, egyháznak vagy az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván. A magyar igazolvány nem a nemzetiséget, hanem a jogalanyok jogosultságát igazolja. Ezt az elvet egyébként a velencei bizottság is elfogadta, és nem kérte az igazolvány elnevezésének a megváltoztatását. A velencei bizottság javaslatát figyelembe véve a magyar konzulátusok fogják a kérelmeket hitelesíteni. Ezért fel kell gyorsítani az új magyar konzulátusok amúgy is tervbe vett megnyitását. A csíkszeredai főkonzulátus létrehozásáról már folynak a tárgyalások Romániával. Kérdés, hogy Bukarest politikai ütőkártyaként akarja-e használni az engedély megadását. Hazánknak a Kárpát-medence más területein is erősítenie kell a konzulátusi hálózatát.

A záródokumentumba bekerült a szocialistáknak az a kezdeményezése, miszerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye.

Fotó: MTI

A Máért-ülés legnagyobb vitájában, a Romániában kialakítandó ajánló szervezet ügyében kompromisszumos megoldás körvonalazódik. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla az egyházak, valamint a civil szervezetek közötti kompetenciamegosztásban látja azt a lehetőséget, amely lehetővé tenné az ellentétek feloldását. Tőkés László is úgy nyilatkozott, hogy a Máért-ülésen valamelyest változott az RMDSZ elnökének álláspontja. Az ellentét abból fakadt, hogy míg Markó elsősorban az RMDSZ-re támaszkodva szerette volna az ajánló szervezetet létrehozni, addig Tőkés a történelmi magyar egyházak hatékony bevonását szorgalmazta. A Máért döntött arról is, hogy nem kell változtatni a státustörvényen.

A zárónyilatkozatot az összes határon túli magyar szervezet és a hazai parlamenti pártok aláírták, kivéve az SZDSZ-t, amely csak a zárónyilatkozat első felével értett egyet, és nem adta nevét a státustörvény végrehajtásával kapcsolatos fejezethez. A szabad demokratáknak az a kifogásuk, hogy nem látják pontosan, hogy úgymond hova kerül a magyar adófizetők pénze, és szerintük a státustörvény nem szolgálja a határon túli magyarok szülőhelyen maradását, illetve fokozza a magyarellenességet a szomszédos országokban.

A zárónyilatkozatot Németh Zsolt külügyi államtitkár a nemzeti egyetértés jeleként értékelte. A velencei bizottság jelentését az államtitkár győzelemnek tekintette, de mint mondta, nem magyar vagy román győzelemről van szó, hanem Európa nemzeti kisebbségei arattak látványos győzelmet. Új kisebbségvédelmi norma született meg Velencében. A státustörvénynek a filozófiáját és gyakorlati megközelítését is európai rangra emelte.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.