valasz.hu/sport/csapo-gabor-lehet-hogy-a-kovetkezo-olimpiat-mar-nelkulunk-rendezik-129220

http://valasz.hu/sport/csapo-gabor-lehet-hogy-a-kovetkezo-olimpiat-mar-nelkulunk-rendezik-129220

Sport

Ki froclizhat a végén?

/ 2016.06.15., szerda 17:24 /

Na, ugye? hangulatban várja a közvélemény a magyarok szereplését. Csak az a kérdés, hogy az Orbán-pártiaknak vagy az ellendrukkereknek lesz-e módjuk froclizni a másikat. Kiküldött tudósítónk jelenti.

A futballt ma majdnem mindenki politikai tényezőnek tekinti Magyarországon. A tétet a miniszterelnök emelte magasra, amikor elindította labdarúgás-fejlesztési programját, és létrehozta a társaságiadó-rendszert, melyen keresztül forintszázmilliárdok szolgálják az egykor szebb napokat látott sportág újjáépítését.

A futballra elköltött fejlesztési pénzek nagyságrendje akkora, hogy az ellenzék helyesnek látja politikát építeni rá, hiszen számai tükrében az ugyancsak rossz állapotú egészség- vagy oktatásügy mostohagyereknek tűnik fel. Nem véletlen, hogy egy felmérés szerint az Orbán-rendszerrel legmarkánsabban szembenálló Demokratikus Koalíció támogatói a válogatott Európa-bajnoki mérkőzései iránt csak 28 százalékban érdeklődnek, és a szurkolók aránya a szocialisták, valamint a Jobbik hívei körében sem éri el a negyven százalékot. Az ok könnyedén azonosítható: a nemzeti tizenegy esetleges franciaországi sikerében sokan a miniszterelnök sikerét félik.

Kiemelt érdeklődés

Azok a jegyvásárlók persze, akik megkaparintották a három csoportmeccsre a magyaroknak felkínált ötvenezer belépőt, aligha tartanak a válogatott győzelmeitől. A szám tekintélyes, és az internetes bejegyzéseket figyelve okkal gondolhatjuk, hogy még többen is lettek volna az „áldozatra készek”, csak nekik már nem jutott a jóból.

Az ötvenezres szám hazai mértékkel mérve figyelemre méltónak mondható, hiszen ennyien három teljes bajnoki fordulót szoktak a lelátóról figyelni. Ha pedig a jegyek árával, valamint a Franciaországba utazás költségeivel kalkulálunk, kijelenthetjük, hogy ekkora összeget egy egész bajnoki idényben sem költenek a magyarok futballra, mint amennyit ezen az Európa-bajnokságon.

Nem nehéz eljutni addig a következtetésig, hogy Magyarország futballból is többet érdemel. És anyagi értelemben többet is kap, mint eddig bármikor. Csak a 24-es döntőbe jutásért 2,5 milliárd forint ütötte a szövetség markát, és a nyerhető összeg pontonként és elért körönként hatványozottan nőhet.

A futball óriási üzletté nőtte ki magát, és a létszámnövekedés is elsősorban a pénzügyi célokat szolgálja. A több mérkőzés ugyanis több nézőt vonz, és több tranzakciót teremt. A 2012-es – Lengyelországban és Ukrajnában rendezett – Európa-bajnokság például 16 csapattal 1,5 milliós közönséget toborzott, Franciaországban pedig a szakértők már 2,5 millió látogatóval számolnak, így a négy évvel ezelőtti 1,4 milliárdos bevétel nyilvánvalóan eltörpül majd az idei mellett.

Tiszta haszon

Így számolnak az UEFA-nál is, hiszen jelentősen megnövelték a csapatok között szétosztandó díjak összegét is. A 2012es 194 millióval szemben most már 301 millió dagasztja a bukszát. A három vereséggel távozó együtteseknél megmarad a bejutásért átutalt nyolcmillió euró, az Európa-bajnok pedig 27 millió euróval, azaz több mint nyolcmilliárd forinttal lesz gazdagabb.

A magyar válogatott persze nem dédelget sokmilliárdos győzelmi álmokat. Csányi Sándor MLSZ-elnök elutazás előtt tisztes helytállást remélt, amit a közönséget szórakoztató játékban azonosított, s csak ez után említette a pontszerzést, majd ráadásként a továbbjutást.

Hogy az elnöki álmok miként válhatnak valóra, arról e sorok olvasói csütörtökön többet fognak tudni, mint írójuk kedden délelőtt, mivel a csapat lapzártakor játssza első csoporttalálkozóját az eddig inkább esős, mint napfényes arcát mutató Bordeaux-ban. Az ellenfél az esélyesebbnek tartott Ausztria. A sógorok elleni mérlegünk kedvező, hiszen 66 magyar győzelemmel szemben (kedd estig) 40 osztrák siker és 30 döntetlen áll, és a legutóbbi, 2006-os találkozáson is nyertünk – ráadásul idegenben – 2–1-re. Az utóbbi tíz évben ugyanakkor Ausztria sikeres futballfejlesztési programot vitt végbe. Ennek eredményeként csoportgyőztesként jutott ki Franciaországba, s a Salzburg mellett az Austria és a Rapid Wien is egyre messzebb jut az Euroliga-mérkőzéseken, s utánpótlás-válogatottjai is rendre legyőzik magyar vetélytársaikat. Így a mieinket is megverték – 3–1-re a Megyeri úton –, akik pedig a 20 évesek új-zélandi világbajnokságán Bernd Storck vezetésével jól szerepeltek. És említsük még meg a Bayern Münchenben biztos csapattag David Alabát, akiért a futballtőzsdén a mi Dzsudzsák Balázsunk értékének tízszeresét adják.

Ha papírformaszerű eredmény születik is, és az osztrákok győznek, szombaton Izland ellen visszahozható a remény (a hat csoport legjobb négy harmadik helyezettje is továbbjut), de csak ha északi ellenfelünk ugyancsak papírforma-mérkőzést játszik a portugálokkal, vagyis kikap. Ellenkező esetben a lélekben megerősödött izlandiakat kellene a lélekben meggyengült magyar csapatnak két vállra fektetni. Ha meg a papírforma a szemétkosárba hullik? De ezt a gondolatot inkább félbehagyom…

Mindenesetre ezen az Európa-bajnokságon semmi sem lehetetlen. Az eddigi mérkőzések ugyanis azt bizonyították, hogy a 24 együttes kiegyensúlyozott játékerőt képvisel. Az albánok például tíz emberrel is kiegyenlíthettek volna a svájciakkal szemben. A cseheknek ugyancsak óriási lehetőségük volt a döntetlenre a spanyolok ellen, és az ukránoknak sem kellett volna vereséget szenvedniük a németektől, ha kicsit jobban koncentrálnak a befejezéskor. Egykori csoportellenfeleink közül Észak-Írországnak a világsztár Robert Lewandowski Lengyelországába törött bele a bicskája (0–1), Románia pedig a házigazdákat izzasztotta meg, és csak az utolsó percekben lőtt bombagól robbantotta szét a készülőben lévő meglepetést (2–1). A találkozó krónikájához tartozik, hogy Kassai Viktor játékvezető és csapata remekül dirigálta a meccset, így a magyarok jól kezdték az Eb-t.

Visszatérve a mérkőzésekhez: a meglepetéshez mindig csak egy kicsi hiányzott. De az a kicsi eddig az igazán esélyeseket segítette. Ezzel együtt egyetlen mérkőzés sem lefutott, egyetlen továbbjutó helyet sem lehet előre kiosztani. És ez újdonság. Futni és küzdeni mindenki megtanult, a technikai tudásbeli különbség pedig önfeláldozással és harcossággal kiegyenlíthető. A selejtezőcsoportban ezt példázta a görögöket oda-vissza verő Feröer-szigetek, és erre bizonyíték az is, hogy az előkészítő mérkőzésen Ausztria csak 2–1-re gyűrte le Máltát.

A tejsav jelentősége

Bernd Storcknak megalkuvást nem ismerő válogatottat kell összeraknia, amely gazdálkodik az erőforrásaival, hiszen Király, Gera, Juhász már jóval a harminc fölött nem bírhatja a sorozatterhelést, ezért akkor kell lehetőséghez juttatni őket, amikor játékuknak a legnagyobb a hozzáadott értéke. A német szakember ars poeticájának kulcsszavai a csapatszellem és a bátorság. A magyar csapat az utóbbi két évben mindkettőben előrelépett. Ahogy az innovációban is, ezért lehetséges, hogy az osztrákok elleni csapat-összeállításkor kiemelt szerepet játszott a futballisták tejsavtermelésének elemzése is, merthogy csak fitten lehet jó döntéseket hozni. Meglehet, a fentebb hiányolt „kicsi” ebből következik.

Mindenesetre a fél ország most azt reméli, hogy Bernd Storck is optimális tejsavtermelés mellett hozza meg legfontosabb döntéseit az Ausztria, az Izland és a Portugália elleni mérkőzéseken. Leginkább azért, hogy Magyarország – így, szétszakadtan is egészében – sikeresebb, jobb kedvű legyen, és nem azért, hogy bárki is froclizhassa a másikat.

Merénylet és huliganizmus

Franciaországot nemcsak a futball, de egy merénylet is foglalkoztatja. Egy, az Iszlám Állammal összefüggésbe hozható terrorista keddre virradóra leszúrta a Párizs közeli Lex Mureaux rendőrfőnök-helyettesét. Ezután a férfi a rendőr túszul ejtett feleségével és gyermekével elbarikádozta magát, majd az eredménytelen tárgyalások után megölte az asszonyt, őt pedig a biztonságiak lőtték le. A gyermeket sértetlenül, de lelkileg összetörten találták meg. Az okokat egyelőre vizsgálják, az Iszlám Állam mindenesetre egyik harcosa hőstetteként emlékezett meg a tragédiáról. A hír annál sokkolóbb, mivel a terrorfenyegetettség a párizsi merényletek óta belengi az Európa-bajnokságot. És a magányos elkövetőkkel szemben a mégoly felkészült biztonságiak is tehetetlenek lennének. (Lásd a floridai Orlandóban elkövetett mészárlást.)

A francia rendőrök felkészültségét azonban megkérdőjelezik a marseille-i események, ugyanis az orosz és az angol huligánok randalírozását sem a stadionban, sem azon kívül nem tudták megfékezni. A város napokig hadiállapotot élt meg, a sérültek száma több tucatra tehető. Az UEFA kénytelen volt sárga lapot emelni a magasba, s felfüggesztett kizárásra ítélte az oroszokat, azzal, hogy a büntetés akkor lép életbe, ha szurkolóik még egyszer rendet bontanak. Utóbbi azért is súlyos következményekkel járna, mert a 2018-as világbajnokságot Oroszország rendezi.

Tudósítóként említhetem, hogy az újságírókat repülőtéri szigorúsággal ellenőrzik a stadionok bejáratainál, ezért aligha valószínű, hogy valaki újságírói akkreditációval kavar majd botrányt valamelyik lelátón…

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.