Mátyás: hagyjuk a mesét!

/ 2018.04.25., szerda 17:00 /

A vezetői tehetségét már huszonéves korában megmutató, kétségtelenül zseniális Hunyadi Mátyás sem a „parasztok” igazságosztó királya nem volt, sem elszánt törökverő. Öt történelmi kérdés-válasz az emlékév apropóján.

Tabudöntő cikksorozatba kezdett a Magyar Tudományos Akadémia az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulóján. Horváth Richárd történész azt mondja, Hunyadi Mátyás (1443–1490) személyiségének vizsgálatakor különösen nehéz helyzetben van a kutató, hiszen a királyról szélesebb körben élő elképzelések (Mátyás, az igazságos; Mátyás, az álruhás országjáró; Mátyás, a művelt reneszánsz király) nehezítik a valós kép megrajzolását. Horváth szerint a sztereotípiákból, mesékből táplálkozó képpel sokszor nehezebb megbirkózni, mint a téves tudományos tényekkel.

„Pánikra” szerencsére nincs ok: Mátyás a téma A ligás kutatói szerint is kiemelkedő tehetség, kiváló vezető volt a XV. századi magyarországi politikusok sorában, a történelemkönyveket csupán a kedveltségét illetően kell újraírni. Illetve nem beszélhetünk egységes „Mátyás-korról”; emberöltőnyi uralkodása több szakaszra bontandó. A politikai rátermettség és a modern kor emberének képe a szerethetőségről a régiségben meglepően ritkán járt kéz a kézben, mint ahogy ma sincs így feltétlenül.

Hogy tisztábban lássuk a Mátyás-kérdést, tekintsünk át öt kérdést személyével és tetteivel kapcsolatban!

Tényleg őstehetség volt?

Minden jel szerint igen. Alkalmassága már uralkodása kezdetén megmutatkozott. Húszesztendős, friss házas fiatalemberként szívós diplomáciai munkával és belső uralmának megerősítésével kezdte (1459: egy lázadás leverése; 1462: kiegyezés a Szentgyörgyiekkel, majd Jiskrával; 1463–64: sikeres boszniai hadjárat), majd elérte a Szent Korona hazakerülését III. Frigyes német-római császártól, mely nélkül nem lehetett volna belőle törvényes uralkodó.

A török ádáz ellensége volt?

Hunyadi János fiaként sok elvárással és „árnnyal” kellett megküzdenie. A történeti köztudatban Mátyás is törökverőként szerepel, sőt, máig él az a vélekedés, miszerint a király azért szeretett volna német-római császár lenni, hogy a birodalom erejét is az oszmánok ellen fordíthassa. Ez ebben a formában nem igaz: Mátyás reálpolitikus volt, semmi nem utal arra, hogy küldetésesen le akarta volna győzni a hódító Oszmán Birodalmat.

Uralkodása elején még szerencséje is volt, hiszen a nándorfehérvári vereség után II. Mehmed nem tört ismét az országra. A szultán 1463-ban ugyanakkor már lerohanta Boszniát, amit Mátyás kevéssel koronázása után nem hagyhatott ellenlépés nélkül, így – téli – ostrommal vette vissza Jajca várát. A törökök birodalma 1458 táján még nem volt nagyságrendekkel nagyobb a Magyar Királyságnál, ám az 1470–80-as évektől – Horváth Richárd megfogalmazása szerint – az „olló” nyílni kezdett. Ez lehetett az oka, hogy Mátyás harmadik és egyben utolsó török elleni akciója 1480-ban (Bosznia területén) eleve télen zajlott, és korlátozott célokat tűzött maga elé. A királynak tehát esze ágában sem volt maga ellen fordítani a teljes szultáni hadigépezetet.

Az „oligarchák” ellensége volt?

Téves toposz, hogy Mátyás hatalmát jelentős részben a köznemességre és a városokra támaszkodva tudta megőrizni a hataloméhes és egymással is vetélkedő főnemesekkel szemben. Horváth Richárd szerint trónra kerültét eleve jelentős részben a Szilágyi Mihály nándorfehérvári várkapitány vezette hadnak köszönhette, az ország nyugati részének megtartására pedig kizárólag úgy volt képes, hogy a Kanizsaiak, Gersei Petők, később a Szentgyörgyi és Bazini grófok hűségére tértek. Tetszik, nem tetszik, a késő középkori Magyarországon a legnagyobb birtokosok megkerülhetetlen tényezőnek számítottak. Horváth Richárd leszögezi, hogy Mátyás uralkodása volt a magyar középkor öt és egynegyed évszázada alatt az utolsó időszak, amikor jelentős arisztokrata birtokegyüttesek jöttek létre tisztán a királyi adománypolitika eredményeképpen. Ezekre a legékesebb példa a Corvin- és a Szapolyai-vagyon kialakulása.

Egyetlen, szerető felesége volt?

A mesékből úgy „tanultuk”, hogy Mátyás harmonikus életét élt reneszánsz műveltségű nyugati felesége, Aragóniai Beatrix mellett. Volt azonban egy korábbi felesége: Mátyás először Podjebrád György cseh király leányát vette el, aki 1464-ben elhunyt. Horváth Richárd emlékeztet, hogy 1470 és 1475 között Mátyás egy osztrák polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával tartott fenn viszonyt. Beatrix 1476 végén érkezett Magyarországra. Tőle várta az uralkodó – és a politikai elit – a törvényes utódot, de rövidesen véglegessé vált, hogy erre nincs mód. Ekkor Mátyás utódjának ágyasától, Edelpeck Borbálától született törvénytelen fiát, Corvin Jánost (1473–1504) jelölte ki. A király korábbi kegyeltjei azonban (például Szapolyai, Kinizsi, Egervári vagy épp Bakóc Tamás) szembefordultak a herceggel, így a Hunyadi-ház uralkodása nem folytatódhatott.

Mátyás, az igazságos?

Ma már biztos, hogy az igazságtevő királyról szóló kép sokkal későbbi, mint Mátyás kora. Az álruhás országjáró királytörténetek például már életében is léteztek – csak akkor Nagy Lajosról szóltak. Pálosfalvi Tamás történész írja egyik cikkében, hogy Mátyást valószínűleg nem is igen érdekelte a parasztok jóléte, túl azon, hogy képesek voltak-e kifizetni az adójukat. Amit Mátyás személyiségéről tudunk, inkább mutat egy pragmatikus, ha kell, könyörtelen uralkodóra, mint álruhás igazságosztóra. A róla később kialakult képnek ezért semmi köze nem volt a király valóságos személyiségéhez. Egy népszerű és széles körben elterjedt, a híres rajzfilmsorozatban is megénekelt népmesei toposz rögzült a személye körül, minden bizonnyal azért, mert ő volt az utolsó erre alkalmas uralkodó a magyarság viharos történelmében.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.