Gazdaság

A PÉNZ CSAK ESZKÖZ

/ 2007.01.04., csütörtök 17:43 /

Kamaszkorában papnak készült, végül üzletember lett belőle. 23 millió dollárra becsült vagyonával Románia háromszáz leggazdagabb vállalkozóinak egyike. A Csíkszeredában élő, szálloda- és áruháztulajdonos Kurkó János Györggyel pénzről, sikerekről, a jégkorongról, a Magyarország és Erdély közötti gazdasági lehetőségekről beszélgettünk.



- Hogyan lesz valakiből 35 éves korára Románia egyik leggazdagabb nagyvállalkozója?

- Többféle vállalkozó létezik. Az egyik kényszerből lesz az, mert mondjuk megszűnt a munkahelye. A másik azért, mert megirigyelte a szomszédot, hogy annak milyen szép háza, milyen jó autója van, és a gyerekei milyen rangos egyetemre járnak. Van egy harmadik típus is, aki arra született, hogy vállalkozó legyen. Neki nem számít az, hogy milyen a háza, milyen az autója a szomszédnak. Neki az a fontos, hogy vállalkozzon, kockáztasson és nyerjen. Én ilyen típusú vállalkozó vagyok. Erre születtem. Gyermekkoromban is mindig hajtottam a szüleimet, hogyha volt két lovunk, miért nincs három. S ha volt három köbméter deszkánk, miért nincs négy? Mindig a gyarapodásra, a fejlődésre vágytam. Elsősorban ennek köszönhetem a sikereimet. Másodsorban annak, hogy a vállalkozó szellem mellett végsőkig kitartó, a munkámban fanatikus ember vagyok. Abban, amit célul tűztem ki, ritkán volt olyan akadály, amely meghátrálásra késztetett volna. Harmadsorban több olyan emberrel hozott össze a szerencse, akik ráébresztettek arra, hogy nem holmi hókuszpókuszok valósítják meg az elképzeléseinket, hanem mi magunk: kőkemény kitartó munkával.

- Milyen stratégiát javasolna azoknak, akik sikeres vállalkozókká és gazdag emberekké szeretnének válni?

- Az embernek először is el kell döntenie, hogy mit akar. Nem mindenki született vállalkozónak. Fel kell mérni önmagunkat, hogy megértünk-e a feladatra. Ha igen, a többi már rajtunk múlik. Tizenkét éve vagyok vállalkozó. Sok mindent megtanultam, többek közt azt is, hogy a vállalkozásban nem a pénz a legfontosabb, hanem az ember. A legtöbb sikeres üzletember, aki tisztességesen gazdagodott meg, üres zsebbel, a nulláról indult. Azt, hogy hová jutottak, elsősorban nem a pénznek köszönhetik, hanem saját maguknak. A pénz nem gondolkodik, a pénz nem kockáztat, a pénz nem kel fel korán, nem lapátol, nem vezet autót, nem készít projektet, nem tárgyal és nem irányít céget. A pénz nem vállalkozik, a pénz csak eszköz. Az ember bízzon magában, ha vállalkozni akar, és sikerekre vágyik. Tudja mindig elemezni, hogy melyik úton kell haladni. Romániában egyébként nagy lehetőségek kínálkoznak a vérbeli üzletembereknek, de érdemes és megéri a román tőzsdén és ingatlanpiacon is befektetni.

- Üzletemberként vagy állampolgárként örül jobban Románia európai uniós csatlakozásának?

- Mindkét esetben a vízummentességet, a lazább utazási lehetőségeket látom örömteli fejleménynek. Főleg azok számára, akik a diktatúra évtizedeinek bezártságát is átélték. Az Európai Unió elengedhetetlen és szükséges választ jelent az amerikai és az ázsiai államok által diktált gazdasági versenyre. Most horgászbotot és hálót kaptunk, de halat nem. Azt majd nekünk kell kifognunk. Az biztosra vehető, hogy uniós tagként nem lesz rózsás Románia első négy-öt éve. Az EU ugyanis nem jótékonysági intézet. Ha összességében és perspektíváiban tekintem az Európai Uniót, azt remélem, hogy valahol, a nagypolitika titkos műhelyeiben már dolgoznak egy jobb megoldáson, ami a kommunizmusból és a kapitalizmusból levont következtetések alapján egy harmadik alternatíva lenne. Szerintem az Európai Unió csupán átmeneti jelenség.

- Hogyan alakulhatnak a Magyarország és Erdély közötti gazdasági kapcsolatok?

- Nem hiszem, hogy a csatlakozás nagyot lendítene a magyar- magyar kapcsolatokon. Olyan mély seb keletkezett 2004. december 5-én, hogy ezt az uniós határnyitás sem tudja egyhamar elfeledtetni, nem tudja a most meglévő szakadékot teljesen eltüntetni. Ehhez sok évre lesz szükség, és több karakán, becsületes politikusra. Őszinte és merész gesztusok kelle- nek, hogy ezt a hibát helyrehozzák. Persze az EU-n belüli lazább, szabadabb határok segíthetik a regionális vállalkozói kedvet, a kulturális vagy magánemberi kapcsolatok ápolását.

- Mégis milyen kitörési lehetőségeik lesznek az erdélyi magyaroknak az anyaország és az Európai Unió felé?

- A kitörési lehetőségek eddig is adottak voltak. Nem ez a kérdés, hanem az, hogy képesek vagyunk-e ezeket kihasználni, fel vagyunk-e készülve, van-e kapacitásunk, fel tudjuk-e venni a versenyt a sok uniós vállalkozóval.

- Pénzét kockáztatta vagy előrelátó volt, amikor több millió eurót fektetett a román idegenforgalomba?

- Kockáztattam és előrelátó voltam. De volt egy harmadik szempont is: a lokálpatriotizmus. Csíkszeredában, ahol most élek, a turisztikára költött pénzzel sokkal jobb befektetési lehetőségeim voltak és vannak ma is. Azt akartam, hogy a városnak legyen egy becsületes szállodája.

- A csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő tulajdonosaként tervez újabb beruházásokat a szállodaiparban?

- A Hotel Fenyő számára értékes kapcsolat volt a Hunguesttel az elmúlt néhány év, hiszen mi vagyunk a magyarországi szállodalánc egyetlen erdélyi tagja. Egy-két éven belül egy új szálloda építését kezdjük meg a Gyilkos-tónál. Nincs okunk arra, hogy a következő vállalkozásunkat is ne a Hunguesttel együtt képzeljük el.

- Szovátával viszont szakított...

- A szovátafürdői Danubius-vállalkozásból teljesen kiszálltam, és ennek egyetlenegy oka volt. Az angol partnerünk elfelejtette azokat az időszakokat, amikor még csak tízszázalékos résztulajdonnal rendelkezett a cégben. Hallatlan jogi küzdelmek után, ellenséges román sajtóhadjárat kereszttüzében, nagy nyomás alatt sikerült elérnünk a szovátai fürdővállalat magánosítását. Amikor ezen túljutottunk, akkor az angol partner nem a legtisztességesebb módon járt el velünk. Az ígéreteit kezdte elfelejteni.

- A szovátai privatizáció ürügyén a román szocialista párt egyik szócsöveként ismert bukaresti hetilap, de más román sajtókiadványok is gyakran "magyar kémnek" vagy "fideszes kémnek" bélyegezték. Voltak komolyabb következményei a sajtótámadásoknak?

- Tényleg sok támadás ért, de nem nevezném sajtónak, ahol az ilyen és ehhez hasonló vádak megjelenhetnek. Szennylapok, amelyek mögött elvakult román nacionalista pártok állnak. A sok hatósági kivizsgálás is tőlük indult. A céljuk az volt, hogy kivegyék a szovátai fürdővállalat létesítményeit a magyarok kezéből. Ha megjelenik egy magyarországi vagy erdélyi magyar beruházó, a románok egy része rögtön hisztériát kelt, hogy a magyarok elviszik a hegyeket és völgyeket. Rólam is ezt írták egy cikkben. Az ilyesmit ma már nem veszem komolyan. Mint ahogy a román társadalom és politika sem veszi már komolyan az elvakult nacionalistákat.

- A közjóért tett megnyilvánulásai bármelyik erdélyi, romániai magyar politikusnak becsületére válnának. Mégsem lép politikai pályára. Miért?

- Az értékrendem szerint a jelenlegi politikai élet helyenként kétszínű és visszataszító. Egy pillanatig sem tudnám elképzelni azt, hogy ily módon vegyek részt a közéletben, de a magam módján mindig is politizáltam és politizálni fogok. Ha a városból vagy a megye területéről bűnszervezetet kell kiirtani, akkor odaállok. Hogyha fel kell karolni bármilyen más közügyet, például a jégkorong és a sportlétesítmények támogatását, akkor azt szívesen felvállalom. Anyagilag és másként is támogatom - ameddig az erőm, az egészségem engedi, és nem utolsósorban a pénzem. Én ilyen értelemben politizálok.



KURKÓ JÁNOS GYÖRGY

35 éves csíkszeredai vállalkozó, négy éve folyamatosan jelen van a bukaresti Capital gazdasági hetilap leggazdagabb 300 romániai üzletembert felvonultató vagyonrangsorában (a 30-35 éveseknél pedig az első tíz között található). Szálloda- és áruház-tulajdonos, de az ingatlanpiacon is otthonosan mozog. Az utóbbi 5-6 évben annak ellenére áldozott nagy pénzösszegeket turisztikai beruházásokra, hogy Romániában messze az európai átlag alatt volt az idegenforgalmi bevételek és beruházások értéke. Vagyonát 23 millió dollárra (körülbelül 4,5 milliárd forintra) becsüli a Capital. Amikor kezdeti törzstőkéjéről faggatják, azt mondja, 10-15 évvel ezelőtt neki sem volt több pénze, mint a romániai vállalkozók ezreinek. Külföldi munkából szerzett megtakarítások, családi tartalékok és hitelek képezték az indulótőkét, amiből az 1990-es évek közepe táján két benzinkutat létesített, amelyeket később eladott. A pénzt többféle vállalkozásba fektette, úgymond jól forgatta. Döntő érdemei vannak a szovátai fürdővállalat 5-6 évvel ezelőtti "magyar magánosításában". A Román Jégkorongszövetség alelnöke, több jégkorongcsapat klubvezetője, támogatója. Számos erdélyi sportlétesítmény korszerűsítése is az ő nevéhez fűződik. Az Erdélyi Anyanyelvápolók Egyesülete díjjal jutalmazta az anyanyelv védelméért, amikor szülői beleegyezéssel hazahívta a csíki játékosokat az ifjúsági válogatott bukaresti edzőtáborából, ahol nem engedték őket egymás között magyarul beszélni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.