Gazdaság

A titkos egészségügyi reform

/ 2018.04.25., szerda 15:38 /

Amit nem tudtak elérni kormányon, megcsinálják ellenzékben – a volt mentőigazgató és az egykori SZDSZ-es miniszter üzlettársainak mozgása a robbanásszerűen növekvő egészségügyi magánpiacon.

Új egészségügyi modell kezd kialakulni Magyarországon, az állami egyeduralmat vegyes rendszer váltja fel. A járóbeteg-ellátásban vélhetően már nem az egészségbiztosító a döntő finanszírozó, hanem a betegek. Mindez jelentősen eltér a Gyurcsány-kormány által 2006-ban meghirdetett egészségügyi reformtól, mert abban több-biztosítós modell mellett nyertek volna teret a magánszolgáltatók, most viszont a páciensek zsebből fizetnek, ha orvoshoz kell fordulniuk.

A Heti Válasz három közéleti szereplő üzleti körein keresztül mutatja be, hogyan zajlik az a folyamat, amelynek jellemzőit így foglalhatjuk össze. 1. Gyors tőkemegtérülés mellett lendületesen fejlődik a magán-egészségügyi piac. 2. A kormányfőhöz közeli befektetők nincsenek jelen, ezért a tőke ide menekül a „megszállt területekről”, mert itt szabad a piac és a verseny. 3. A biztosítási háttér hiánya miatt a vásárlói célcsoport az aktív magánszemélyek köre, akik a munkaképességük fenntartásához szükséges szolgáltatásokat – illetve ezek gyors elérhetőségét – veszik meg maguknak. A vidékiek, a szegények, az idősek, a súlyos állapotúak zöme nem engedheti ezt meg magának, a „drága betegségek” maradnak az állami egészségügynél.

Régi ismerősök

A piaci mozgások egyik szereplője Takács Zoltán, aki 2006-ig vezette az Országos Mentőszolgálatot. Cége, a Főnix-Med Zrt. a Planslab Kft. felmérése szerint már eddig is harmadik volt a magán-egészségügyi piacon, legalábbis azon körben, amely árbevételének kevesebb mint felét kapta a társadalombiztosítástól. Takács februárban adta el vállalkozását az Affidea nevű, főként CT- és MR-vizsgálatairól ismert, svájci tulajdonú multinak, amely így a magánpiac vezető szolgáltatójává léphet elő. Az Affidea évi nyolcmilliárdos forgalmának zömét tb-finanszírozásból kapja. Azonban kiszorul az állami kórházakból, ezért is nyit a magánpiac felé.

Közben a MedWorCare-csoport is jelentős felvásárlásba kezdett. Ennek névadó cégét 2015-ig Kóka János egykori SZDSZ-es miniszter volt felesége vezette, a cégcsoport pedig ma is Kóka volt sógorának tulajdona. Lepp Gyula neve az egészségügyben a vizitdíj-automatákat szállító Meditcom Kft.-ből lehet ismerős, amit még Kóka Jánossal alapított, annak minisztersége előtt. Kóka válása után nem szakított exsógorával, az üzleti világban továbbra is együtt mozognak.

A MedWorCare helyzeti előnyre tett szert, amikor Kóka gazdasági minisztersége idején bebútorozhatott a pesti MÁV-kórház szakrendelőjének épületébe a Podmaniczky utcában, és ott fizetős szolgáltatásokat nyújthatott. Az országos hálózattal rendelkező céget a Planslab a 2016-os mérlegadatok alapján a hatodik legjelentősebbnek mérte a magánszereplők közül. Ez a vállalkozás vette meg az orvosi ügyeletek terén is jelentős pozíciókkal bíró Oxivit Kft.-t. A céget hosszú ideig Lázár János kancelláriaminiszter egyik államtitkára tulajdonolta. Sonkodi Balázs tavaly távozott az államtitkári székből, de továbbra is tanácsadóként segítette Lázárt. Az Oxivit rövid ideig egy másik tulajdonos kezén volt, Nyíri Viktor nagybefektető adta tovább a MedWorCare-csoportnak.

A magán-egészségügyi piac évente csaknem 20 százalékkal bővül – ez teszi lehetővé ezeket a jelentős tőkemozgásokat. A piaci keresletet pedig az teremti meg, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a gyógyításra költött összeg (hivatalosan gyógyító-megelőző kassza) reálértékben még 2015-ben sem érte el a 2003–2005-ös szintet. A Heti Válasz számításai szerint a járóbeteg-ellátások finanszírozásánál ez tavaly végül megtörtént, ám nem segített sokat a helyzeten. A bővülő források zöme ugyanis a nagyon is szükséges béremelésekre megy el (2016 őszén 26,5, tavaly novemberben pedig újabb 12 százalékkal növekedtek az egészségügyi keresetek), a pluszpénzből így kevesebb jutott az előjegyzési listák rövidítésére. (A grafikonunkban is látszó 2017-es kiugró kasszanövekedés mögött részben az áll, hogy a béremelések több tízmilliárdos fedezetét egy másik költségvetési sorról egyszerűen átvezették a járóbetegkasszához.)

Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank elemzője úgy találta, hogy az állam már 2014-ben is csak 53 százalékban részesedett a járóbeteg-ellátás finanszírozásából, a maradék 47 százalékot az emberek zsebből vagy az egészségpénztárakon keresztül fizették. Azóta a magánegészségügy tovább erősödött. Úgy látszik, amit a baloldali kormány hatalmon nem tudott keresztülvinni, az most – ha nem is a biztosítói, de a szolgáltatói piacon – spontán megvalósul. De tényleg „titkos” egészségügyi reform zajlik?

Az Oriflame-akció

A kormány az uniós pénzeket öntötte ugyan a kórházakba, folyamatosak az építkezések, de a működtetésre költött forrásoknál jó ideig még folytatta elődeinek megszorító politikáját, és forrásokat vont el. Különösen érvényesült ez a gyengébb érdekérvényesítő képességű szakrendelőknél. Így azok egy sor szakmában jelentős előjegyzési idővel fogadják a betegeket, ezzel az állam a magánrendelőkre tolja a biztosítottjait, és keresletet generál a klinikák számára. A magánrendelőkbe pedig nemcsak az egykori liberális elit fektet be, hanem az orvosok, a nemzetközi tőke, sőt a nagy cégek korábbi vezetői is. Például az utóbbi években befektetőként jelent meg a 2016-os mérlegek alapján piacvezető Medicover egykori menedzsmentje. Pontosabban mindjárt kettő is.

Az Oriflame svéd kozmetikai világcég által alapított egészségügyi vállalkozásnak egy időben az európai és a magyarországi vezetője is magyar volt, és mind a kettő hazai befektetővé lépett elő. A közel hatmilliárdos éves forgalmú magyar Medicover Zrt.-t Grossmann Péter vezette, ma egy társával már birtokolja is a svéd anyacég egykori magyar leányvállalatát. A központot, az európai Medicovert korábban irányító Fábián Lajos pedig éppen a napokban vette meg befektetőtársaival Lantos Csaba üzletembertől a Róbert Károly Magánkórházat.

Háromezer egy recept

Lantos a 2006-os bezárások idején megszüntetett fővárosi Nyírő Gyula Kórház szülész-nőgyógyászati osztályába álmodott magánintézményt, amit aztán közel tíz év alatt nyereségessé tett. A Róbert Károly Magánkórház jelentőségét mutatja, hogy ma már minden századik magyar gyermek itt születik; 2016-ra ez lett az egészségügyi magánpiac negyedik legnagyobb szereplője. Ezt működteti tovább a Fábián Lajos vezette Medalliance társaság.

De honnan jut ennyi pénz a magánklinikákra, miközben az állami egészségügyben a betegek elámulnak, ha valahol vécépapírra és szappanra is telik? Ajtay András egészségbiztosítási szakértő, aki korábban hosszú ideig az egészségbiztosító ellenőrzési főosztályát vezette, úgy véli, a magánegészségügy térnyerésének egyik oka a túlárazottsága. Ezek a cégek csak receptírásért 3-4000 forintot kérnek el a hosszú várakozásoktól tartó betegtől. Ennek irreálisan magas voltát jelzi, hogy a hasonló képzettségű háziorvosok praxisonként havonta átlagosan 1,3 millió forintból gazdálkodnak, holott magánorvosi díjszabással az egészségbiztosítónak csak receptírásért havi három-négymillió forintot kellene átutalni számukra.

Fábián Lajos viszont azt mondja, a piac nem ismeri a túlárazottságot: ha az emberek megvesznek valamit, az nem lehet túlárazott. Szerinte nem történik más nálunk sem, mint a többi kelet-európai országban. Példaként a szintén általa vezetett szerbiai Medigroup-csoportot említi, amely 2012-ben egy pici privát poliklinika volt. „Ma nagy általános kórház, három kisebb szakkórház és kilenc járóbeteg-klinika tartozik hozzánk, komoly diagnosztikai és laborháttérrel” – érzékelteti, milyen távlatai vannak a fejlődésnek. A nemzetközi Medicover-csoport ennél hosszabb idő, 20 év alatt jutott el odáig, hogy egy lifttel sem rendelkező varsói bérház ötödik emeletéről indulva a térség egyik legnagyobb magánszolgáltatója lett, amely nemcsak a magyar tulajdonú Medicover biztosítói hátterét adja, de Indiában, Németországban is aktív.

Komoly jelek mutatnak arra, hogy nemcsak a Csehország és Szlovákia által választott több-biztosítós modell vezet térségünkben az állami egészségügy sorvadásához és a privát kórházak megerősödéséhez, hanem a lengyelek, szerbek és magyarok által választott egységes társadalombiztosítós út is. Igaz, lassabban. Noha a kutatók szerint az állami rendszerek gazdaságosabban és igazságosabban működtethetők, ezt az esélyt rontja, hogy a politika számára az egészségügy nyűggé vált. A páciensek elégedetlenek az államival, maguk keresik a magánklinikákat, és saját zsebükből kényszerítik ki a fejlődésüket. Ennek mértékét jól érzékelteti, hogy miközben az állam 2018-ban 171 milliárd forintot kíván a járóbeteg-ellátás működtetésére fordítani, a 12 magánszolgáltató részvételével létrejött Primus Egyesület a magánszektor árbevételét évi 300 milliárd forintra becsüli.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.