Gazdaság

Európai Detroit?

/ 2004.07.01., csütörtök 08:22 /

Fotó: Reuters
Gerhard Schröder német kancellár (balra) is megcsodálja a Pozsonyban gyártott VW Touareg terepjárót

Az előrejelzések szerint 2007-ben ezer lakosra számítva 144 gépkocsit fognak gyártani Szlovákiában, s az ország ezzel a világranglista első helyére kerül. Tavaly a pozsonyi Volkswagen gyártószalagjairól 281 ezer gépkocsi gördült le, s azt tekintve, hogy 2006-ban mind a Hyundai-Kia, mind a PSA Peugeot-Citroën be akarja indítani a termelést, 2007-ben a három cég évi termelése elérheti a 800 ezres darabszámot. Sok más, a nemzeti büszkeséget is dagasztó statisztikát lehetett olvasni az elmúlt hónapokban a dél-koreaiak tervezett nagyberuházása kapcsán.

Beszédes számok

Szívesen jönnek Szlovákiába a külföldi befektetők, ami a szomszédos országok számára is tanulságos lehet. Pozsony az utóbbi időben rendre megnyeri - például Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben - a külföldi beruházásokért folyó versenyt, ami alapvetően három dolognak köszönhető. Az első az idei évtől leegyszerűsített, 19 százalékosra csökkentett jövedelemadó, párosulva az egykulcsos, ugyancsak 19 százalékos áfával. A második az alacsony bérszint: az átlagbér csak az idén érte el a 14 ezer koronát (közel 90 ezer forintot), ami alaposan elmarad a csehek 18 ezer koronás (körülbelül 21 ezer szlovák korona) vagy a magyarok 140 ezer forintos átlagától. A harmadik a jó földrajzi fekvés és a nyugati országrészben az infrastruktúra megfelelő kiépítettsége.

Nézzük a konkrétumokat. Pavol Rusko gazdasági miniszter február 4-én hivatalosan is bejelentette, hogy a CD- és DVD-lemezeket gyártó amerikai Sky Media Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom) épülő üzemébe több mint százmillió eurót kíván befektetni. A US Steel acélipari óriás (a kassai vasművet vette meg) után ez lenne a második legnagyobb amerikai beruházás az országban. Május 5-én megkezdte a termelést a japán Sony elektronikai konszern új üzemegysége Nagyszombatban (Trnava). A Sony 1996-ban kezdte meg a gyártást a nyugat-szlovákiai városban, 1400 embert foglalkoztat, eddigi beruházásainak értéke meghaladja az 1,3 milliárd koronát. Ugyanezen a napon közölték azt is, hogy a Samsung Electronics Galántán további ezer embert kíván foglalkoztatni. Ami azért örvendetes, mert magyarlakta vidékről van szó. A dél-koreai cég 2002 októberében indította be a termelést a délnyugat-szlovákiai kisvárosban, jelenleg 1100 főt foglalkoztat. Ez a szám még az idén megduplázódik, s jövőre feltehetően eléri a 2500-at. Az új termelőcsarnok felépítésével a tavalyi 8 milliárd koronával szemben a Samsung 65 milliárdra akarja növelni itteni forgalmát, s nem titkolja, hogy az új beruházásokkal a legnagyobb szlovákiai vállalatok közé akar felfejlődni. A terjeszkedés annak tulajdonítható, hogy a konszern eddigi nagy-britanniai és spanyolországi termelését Szlovákiába telepíti. A hírek szerint egy kelet-közép-európai logisztikai és kutatási- fejlesztési központot is ki akarnak építeni a dél-koreaiak. Az egyelőre még nem dőlt el, hogy hol, de a galántaiak bíznak pályázatuk sikerében.

Megterheli a költségvetést

S hogyan lesz Szlovákiából kis Detroit? Nagyszombat mellett, háromszáz hektáros területen, tavaly nyáron kezdte el új gyárát építeni a francia Peugeot-Citroën. A 710 millió eurós beruházás eredményeként összességében tízezer munkahely jöhet létre. A tervek szerint 2006-tól évi 300 ezer kis kategóriájú gépkocsi (Citroën C3 és kis Peugeot) hagyja el a gyártósorokat. Az építés jól halad, április végén jelentették be, hogy a csúcs- és középvezetők után már megkezdték a munkások felvételét is.

A legnagyobb harcot Szlovákiának azért kellett vívnia, hogy a Hyundai-csoporthoz tartozó Kia Motors Zsolnán (Zilina) építse fel első európai gyárát. Itt a 700 millió eurós beruházás eredményeként 2007-től évi 200 ezer Kia Picanto gépkocsit akarnak gyártani, s 2400 embernek adnak munkát. Jong Hvan Kim, a Kia Motors alelnöke arról tájékoztatott, hogy az autógyárral további hét-nyolc jelentősebb dél-koreai alvállalkozó is érkezik a Zsolna melletti ipari parkba. Az esettanulmány szerint a gyár 200 km-es körzetében 466 beszállításra alkalmas cég található: 280 Szlovákiában, 80 Csehországban és 106 Lengyelországban. Kezdetben a dél-koreaiak döntően a saját alkatrészeikre szorítkoznak majd, de optimista jóslatok szerint fokozatosan kiderülhet, hogy ezeket is olcsóbban elő lehet állítani Szlovákiában. Erre jó példaként a több mint egy évtizede működő pozsonyi Volkswagent hozzák fel. Először itt is csak összeszerelő üzem tevékenykedett, mára pedig a bonyolult VW Touareg terepjárókat is itt gyártják - túlnyomórészt szlovák alkatrészekből. Az autóipari szövetség tájékoztatása szerint a szlovákiai alvállalkozók eddig sem csak a Volkswagennek szállítottak, hanem olyan rangos gyártóknak is, mint a Ford, a Porsche, az Audi, a Citroën és a Mercedes.

Elemzők szerint 2007-ben a szlovák kivitel 40-45 százalékát a gépkocsik és autóalkatrészek teszik majd ki. A távolabbi jövőben ugyanakkor veszélyes lehet, ha a szlovák ipar túlságosan is a gépkocsigyártásra szakosodik. Ugyan az olcsó munkaerő egyelőre komoly előnyt jelent a versenyben, de ha bekövetkezik az uniós tagságtól remélt általános bérszínvonal- növekedés, a problémák is jelentkeznek majd. Például azáltal, hogy az autógyárak az egykori Szovjetunió országaiba vagy Indiába telepítik a termelést.

A Hyundai Szlovákiába költözése alaposan megterheli a szlovák költségvetést. A kormány vállalta, hogy 2006-ig megépíti a Pozsonytól Zsolnáig vezető autósztrádát. Ez a szakasz mintegy húszmilliárd koronába kerül, ami majdnem egyenlő az autópálya-építésre szánt teljes állami kerettel. Ezért a kabinet egyéb forrásokat keresett, s az utóbbi napokban született megállapodás szerint Szlovákia az Európai Beruházási Banktól 17,5-19 milliárd koronás hitelre kapott ígéretet. További költségvetési átcsoportosításokra is szükség volt, hiszen a Hyundai az elkövetkező években mintegy 8,8 milliárd korona állami és önkormányzati segítségre számíthat, ebből 1,1 milliárdot a kilencvenezres város állna. A gazdasági tárca szerint az idén több mint másfél milliárdot kell a kormánynak a Hyundai-beruházásra fordítania. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Zsolna polgármestere, a hírhedten magyar- és idegengyűlölő Ján Slota, aki tankokkal akarta bevenni Budapestet, s előszeretettel nevezi ázsiai vadembereknek a magyarokat, most mindenben készségesen kiszolgálja a dél-koreaiakat. A különböző kedvezmények, valamint a felajánlott ipari park mellett vállalta, hogy angol nyelvű óvodát, általános és középiskolát biztosít nekik, a beruházásokhoz szükséges ingatlanok adókedvezményben részesülnek, a gyár területét bevonják a tömegközlekedésbe, s 1996-ig a város ezer lakást épít a vállalat számára. A jó hírek után hamarosan jelentkeztek viszont az első botrányok is. Mintegy 200 lakás felépítésére - versenytárgyalás nélkül - egy olyan vállalkozó kapott megbízást, akit összefüggésbe hoztak Mikulás Dzurinda kormányfő pártjának, az SDKÚ-nak az utóbbi időkben kirobbant gazdasági botrányaival.

A Domino borított

A Domino Fórum című jobboldali hetilapnak nemrégiben sikerült megszereznie a dél-koreaiakkal márciusban aláírt, a kormány által titkosított szerződés szövegét. Eszerint a Dzurinda-kabinet olyan előnytelen feltételeket is vállalt, amilyenekre egyetlen banánköztársaság sem lett volna hajlandó. Pavol Rusko általánosságban visszautasította, de részleteiben nem volt hajlandó kommentálni a lapértesülést. A dokumentum szerint a kormány belement abba, hogy ha a Kia a tervezettnél többet ruház be, további szlovák pénzügyi segítségre számíthat. A dél-koreaiak számára azonban nem szabtak meg semmilyen minimumot a tekintetben, hogy mennyit kell befektetniük. Ha az általuk eredetileg tervezett 700 millió eurónak csak a felét teljesítik, a szlovák kormánynak a beígért 8,8 milliárd korona támogatást akkor is teljesítenie kell. Sőt, soha semmilyen körülmények között nem fogja követelni az összegnek vagy egy részének a visszatérítését. Szlovákia azt is vállalta, hogy megfizeti a Kia által a gyárépítésre felvett bankhitelek kamatait. A Kia 30 napos felmondási idővel elállhat az egész szerződéstől, a kormánynak ezt 6 hónappal előre kell jeleznie.

Állítólag teljesíthetetlen kitételeket is tartalmaz a dokumentum. Az első: ha az Európai Bizottság belekötne a szlovák állami támogatásokba, Pozsony a dél-koreaiak érdekében fog lobbizni az EB-nél. A másik: "Szlovákia és Zsolna az EU irányelveivel összhangban minden lépést megtesz azért, hogy 100 kilométeres körzetben a kiszolgáló cégeken kívül más autógyár vagy alkatrészgyártó ne települjön le." Ezzel csak az a bökkenő, hogy a 100 km-es sugárba a lengyel és a cseh területek is beletartoznak...

Tény, hogy a szlovák gazdaság két rákfenéje a magas, 15 százalékot meghaladó munkanélküliség és a tőkehiány. E téren még mindig nem sikerült behoznia azt a lemaradást, amely például visegrádi partnereivel szemben a Meciar-érában keletkezett. Felvetődik a kérdés: igazak-e az egyébként jól informált hetilap értesülései, s ha igen, akkor az ár - amelyet Pozsony a nagyberuházásért fizethet - megéri-e. A titkosítás miatt egyik miniszter sem hajlandó nyilatkozni az ügyről. Azt azonban tudjuk, hogy a szerződés jóváhagyásakor több tárcavezető - köztük magyarok is - komoly kifogásokat emelt. Ezeket Pavol Rusko viszont azzal söpörte le az asztalról, hogy "vagy így fogadjuk el, vagy sehogy".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.